Eger - hetente kétszer, 1911
1911-07-22 / 58. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre.......... 5 » N egyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —■ = intézendők. = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 58. szám. XXXIV. ÉVFOLYAM. Szombat, julius 22. Az egri bor értékesítése. Eger, 1911. jul. 21. Egy hét hián kerek egy esztendeje annak, hogy ugyanilyen címmel s ugyanezen a helyen foglalkoztunk evvel a kérdéssel. Azóta is nem egyszer hoztuk szóba: miként lehetne jövedelmezőbbé tenni szőlőművelésünket, illetve hogy miként lehetne piacot teremteni az egri boroknak. Most egy éve a Gyöngyös- Vison- tai Bortermelők Szövetkezetének évi rendes közgyűlése tette időszerűvé ezt a tárgyat, ma pedig — éppen egy esztendővel később — az a körülmény, hogy (mint már jeleztük is) megalakul az „Egri Szövetkezett Bortermelők Bészvénytársaságau Eger székhellyel és működését azonnal meg is kezdi. A megalakulásban legfőbb tényező volt legrégibb pénzintézetünk, a „Hevesmegyei Takarékpénztár“ és a „Gyöngyös- Visontai Bortermelők Szövetkezete, “ mint amelyek az aláírási ívet is kibo- csájtották s egyenkint hetvenezer koronát jegyeztek; 4—4 ezer koronát írtak alá a következő szőlőbirtokosok: Gáspárdy Gyula takarékp. igazgató, Fógel Ágoston keresk. tanácsos, Glósz Kálmán dr. városi t. főorvos, Csutorás László dr. jogakad. tanár, Bayer Henrik városi tanácsos, Nagy László nyug. ezredes, Gesztes Lajos érs. urad erdőmester, Preszler Ármin dr. ügyvéd, Alföldi Mór kereskedő, Volff Károly ügyvéd, Dálnoky-Nagy János takarékpénztári igazgató, Militzer Gyula birtokos, Alföldi Dávid dr. ügyvéd, Hanák Gyula városi főjegyző és Szederkényi Nándor v. főispán. Hogy a most alakult részvénytársaság üzleti szellemével, illetve terveivel mindenki megismerkedjék, ime, egész terjedelmében közöljük annak az aláírási ívnek szövegét, amely ívet 48 óra alatt jegyeztek s igy a társaság megalapítását biztosították. Áthatva attól a tudattól, hogy az Eger és vidékén termelt borok százados hírneve, a termelőknek, sőt az egész lakosságnak valóságos kincses-bányáját képezi; felismerve azt, hogy az okszerű pincekezelés és a borok egyenlősítése mindig hiányzott, a kereskedelem pedig már évek óta olyannyira pang, hogy Eger immár borpiacnak is alig nevezhető: alulírottak elhatározták, hogy az Eger és vidéke szőlőtermésének feldolgozása, a bor okszerű kezelése és forgalomba-hozatala céljából részvény- társaságot alapítunk. A társaság cége: „Egri Szövetkezett Bortermelők Részvénytársasága.“ Németül: „Actien- gesellschaft der Genossenschaftlichen Weinproducenten zu Eger (Erlau).“ A társaság székhelye: Eger. A vállalat tárgya: a) első sorban részvényesei, másodsorban mások szőlőtermésének és az árú tisztaságát biztosító előföltételek mellett kész bornak is fix számlán, vagy bizománybán való átvétele ; a termésnek együttesen borrá való feldolgozása, okszerű kezelése, a borok egyenlősítése és azoknak, valamint esetleg csemegeszőlőnek és a szőlő mellékterményeinek értékesítése; b) présház, pince, szőlőcsomagoló-helyiség, törköly- és seprőpálinka-főző fenntartása; ó) szőlőművelés és borkezeléshez szükséges gépek, eszközök és anyagok forgalombahozatala; d) termésre és beraktározott borra előleg nyújtása; é) egyéb, a bortermeléssel és kereskedéssel kapcsolatos ügyletek és bankügyletek megkötése. A társaság addig áll fenn, mig az alaptőke 2/3-ad részét képviselő részvényesek annak felosztását el nem határozzák. Az alaptőke 200,000 K, azaz kettőszázezer koronából áll, mely 1000 darab, névre szóló, 200 korona névértékű részvényre oszlik. Az alapítók között aláírt Hevesmegyei Takarékpénztár egri bej. cég és a Gyöngyös- Visontai Bortermelők Szövetkezete mint Részvénytársaság, gyöngyösi bejegyzett cég, kijelentik, hogy egyenként, külön-külön 350—350, összesen tehát 700 drb részvényt jegyeznek. így nyilvános aláírásra 300, azaz háromszáz darab részvény kerül, melyek az ezen alapítási tervezet függelékét képező részvényaláírási íven jegyeztetnek. Részvényjegyzéskor 10%, vagyis minden egyes jegyzett részvény után 20 korona fizetendő. Minden alapító ívtartó, és jogosítva van Az „EGER“ tárcája. Hajdan és íhost. Hajdan, ha mezőn a vihar dúlt, S mint ordas, üvöltve rohant, Pozdorja gyanánt hasogatva Erdőben a fák sudarát, A nép babonája susogta: „Megölte magát valaki, Mostan viszi ördög a lelkét.“ Bezzeg, ha e néphit igaz: Bömbölne a fergeteg, orkán, S tombolna a jégzivatar, Minthogy ma naponta temérdek Öngyilkos a sírba rohan. Hajdan, ha akadt falunép közt Tébolyba esett nyomoru, Sajnálat övezte, s a földnép Tisztelve előle kitért, Ájtattal emelte szemét rá, Mint templomi romra szokás, Amelyben az áldozat-oltár, Szentély beszakadt, beomolt, S jósígeként, jegyezé meg Halk, tétova, balga szavat. Hej, már manap annyi az őrült, És nemcsak a városokon, De a falu népe között is, Kit újkori szenvedelem, Gyilkos szeszital nyomorít meg S mérges betűk ál-tanai, Hogy száz szomorú palotájuk Női szerte a városokon! Hajdan magyar ember előtt szent Volt mindig a tiszta erény, Törvényben is élt a közerkölcs, Templom vala ott a család. Ha ritka kivétel akadt is, Mint sárga levél tavaszon, Nem szánta szegénynek elestét, Nem szánta szegényt a világ: Megbélyegezé a pelengér S csúf szalmafüzér a fején. . . Ma féke veszett az erénynek, A bűn ma szabadra tenyész, Utón, piacon, mulatókban Ad, vesz kerítő szabadon, És nyit szomorú kivitelt is: Ma híres a hungara-cikk. Hajdanta ragaszkoda hűn a Tűzhelyhez a büszke magyar, Nem hagyja a gim pagonyát el, Úgy ő se’ harangja körét; Vásár vagy a búcsú hetébeu Tévedt ki csak a faluból: így álla szilárdan a népben A hon- s a családszeretet. Ma lázasan útra kel annyi, Mint tenger ölén a dagály, Bírvágy erejétül űzetve Dolláron eladja honát. Ketté szakad igyen a nemzet, A „Szózat“ a légbe veszett, Megfogyva mi tengve vesződünk, Ok ott rabok és nyomorúk, Sorvadva kohók tüze mellett És bányaoduk fenekén. Azt kérditek, ó, mi okozta E rettenetes tünetet? Hanyatlik erősen az erkölcs, Mert pusztul a népben a hit, Az Ur ha nem őrzi a várost, Mind hasztalan őrizik azt. Bartalos Gyula dr.
