Eger - hetente kétszer, 1911

1911-07-12 / 55. szám

1911. julius 1 2. EGER. (55. sz.) 3 kérték Mészáros József és társai. Az állandó választmány nem javasolta a kérelem teljesí­tését, mert ebben az utcában már van két közkűt. A közgyűlés a kérelmet visszaadta a tanácsnak azzal az utasítással, hogy az ér­dekeltekkel kezdjen tárgyalást arra nézve, vájjon a maguk részéről mivel járulnának hozzá az uj közkút költségeihez? Gál Piroska és Uruski Aranka állami pol­gári leányiskolái tanítónők, a polgári fiukiskola részére átalakított helyiségek egy részét, ad­dig is, mig az iskola létesül, bérbe akarják venni. A közgyűlés a kért helyiségeket évi 600 korona bérért átengedte és megbízta a ta­nácsot, hogy a többi helyiség ideiglenes érté­kesítéséről is gondoskodjék. A szemétszállítási díj kirovása, ugylátszik, sok galibát okoz. Molnár Kálmán dr. jogtanár a maga részéről megfölebbezte a reá kivetett díjat és a közgyűlés azt vissza is utalta neki. A volt ménistállónak átalakítását indít­ványozta ismételten Tót Csepregi András vá­rosi képviselő. Egyízben már tett erre nézve indítványt, t. i. rendőr-laktanyává akarta át­alakíttatni, de ezt akkor elvetették. Most kon­dás-, pásztor- és csikós-lakássá óhajtaná át­alakíttatni. Az állandóválasztmány nem java­solja az átalakítást, mert a városnak szüksége van az istállóra. Kánitz Gyula dr. abban a nézetben van, hogy legjobb lenne azt a telket eladni, igy legalább jövedelmezne valamit a városnak. Többek hozzászólása után, Setét Sándor dr. indítványára, az ügyet visszaadták a tanácsnak, újabb megfontolás és javaslat- tétel végett. Tudomásul vette ezután a közgyűlés, hogy az egri állami polg. leányiskola növendékeinek jutalmazásához a város 60 koronával járult hozzá; majd György Jánost 1000 korona fize­téssel a szemétszállítási díjak beszedésével meg­bízta; Székfi Lászlóval a halászati jog bérle­tére, ifj. és idősebb Tancsa Lajosókkal az in­gyen-padokra, Lőw Bélával pedig a hirdetmé­nyek kiragasztására kötött szerződéseket elfo­gadta. A városi tanács előterjesztést tett a posta­épületben levő gazdasági udvarban uj istálló és kocsiszín építése iránt, mert a városi jég- és szemétszállítás, valamint az öntözés miatt a fogatok és kocsik száma megszaporodott. Az építkezés 7500 koronába kerülne. Alföldi Dá­vid dr. célszerűbbnek tartja, ha a belváros kellős közepén fekvő telket a város nem is­tálló és kocsiszín, hanem más, jövedelmet hajtó célra használja fel; erre a célra talán jó lenne a mén-istálló telke is. A közgyűlés a javasla­tot újabb megfontolás végett visszaadta a ta­nácsnak. A katonai beszállásolás céljaira szolgáló úgynevezett Kánitz-laktanya bérleti szerződé­sét a közgyűlés névszerinti szavazással újabb tíz évre meghosszabbította. Eddig, a körülményekhez képest, simán folyt a közgyűlés. A vihar csak most kez­dődött. A Szervita-bucsu alkalmából nem lenne e célszerű formális vásárt tartani? Ez volt a kérdés. Az állandó választmány a vá­sár-tartás mellőzésével a régi állapot fentar- tását javasolta. Kánitz Dezső megfontolandó­nak tartja a kérdést, mert a szervita-bucsu alkalmával rendkívül nagy nálunk az idegen- forgalom. Nagy János dr. a vallásos érzület profanizálását látja abban, ha a kegyeletes bucsu-napokat közönséges vásárrá alakítjuk át. Polátsik Jenő a vásár-tartás mellett fog­lal állást, mert ez jövedelmet hajt; a többi országos vásár jövedelme is azért csappant meg, mert a vásárokat vasárnapról hétfőre tettük át. A szervita-bucsui vásárral együtt az országos vásárok régi rendjének visszaállí­tását javasolja kérelmezni a kereskedelemügyi minisztertől. Strausz Sándor ipartestületi el­nök nem kívánja a bucsu-vásár megtartását; Rotschild Oszkár dr. ellenben arra kiváncsi, hogy mit szól a dologhoz a kereskedelemügyi és ipari szakosztály és ezért az ügyet ennek a szakosztálynak kéri kiadatni. A többség meg a kereskedelmi szakosztály véleményére nem volt kiváncsi és az állandó választmány ja­vaslatát fogadta el; vagyis: szervita búcsúkor nem lesz vásár. Még egy izgalmas tárgya volt a délelőtti közgyűlésnek: a rendőrkapitány előterjesztése a gyümölcs-piacnak a Knézich-utcába való he­lyezése iránt. A földmives-képviselők persze ellenezték, de nem voltak mellette a kereske­dők sem. A gyümölcs-szezón úgy sem tart so­káig, de meg a termelők úgy is csak a haj­nali órákban veszik igénybe a piacot; kár ezért a megszokott régi rendet megbontani. A közgyűlés nem döntött véglegesen ebben a kér­désben, hanem kiadta az ügyet véleményezés végett a kereskedelmi és ipari szakosztálynak. Ezzel a közgyűlés délelőtti része véget ért. Délután már nyugodtan tárgyaltak a vá­rosatyák. A délelőtti viharos hangulatnak nyoma sem volt. Az igaz, hogy a képviselők nagy része is távol maradt és igy nem volt, vihart csiná'jon. Mindenekelőtt az állami polgári leányiskola bérszerződését fogadták el; azután az iparos- és kereskedőtanonc-iskolák felügyelőbizottsá- nak előterjesztésére Grónay Andor igazgató korpótlékát, Kiss Alajos rajztanító fizetés-eme­lését és két közismereti osztály felállítását — az esetben, ha a kultusz-kormány erre meg­felelő fedezetet ad — a közgyűlés szívesen megszavazza. Ez tehát föltételes határozat volt. A városi gyepmesterrel kötött szerző­dést ellenben megújította a közgyűlés, vala­mint a régi törvényszék épületének átalakítá­sánál fölmerült pótmunkálatok eszközlését is elrendelte. Az ipari és kereskedelmi szakosztály ipa- rostanonc-otthon létesítését javasolta. Ilyen in­tézmény azonban már vau Egerben és igy a javaslatot mellőzték. Ezután egy csomó illetőségi ügy és fize­tési előleg-kérvény került sorra, majd elhatá­rozta a közgyűlés, hogy a Liceumtól a főszé- kesegybáz mellett egész a kir. törvényházig, aszfalt-gyalogjárót építsenek. Az 1910. évi gyámpénztári számadást tu­domásul vették. Az Egri Dalkörnek évi 200 korona segélyt szavaztak meg. A parkok gon­dozására pedig, — mivel az erre a célra meg­szavazott összeg már elfogyott, — a közgyűlés a rendkívüli kiadások terhére szavazta meg a még szükséges összeget. Végül még a hegyőrök fizetését emelte fel a város havonkint 5 koronával, és fölkérni határozta a vármegyét, hogy engedje meg a hegyőröknek a hosszú csövű fegyver viselését. Ezzel a közgyűlés véget ért. A közigazgatási bizottság ülése. Hevesvár- megye közigazgatási bizottsága hétfőn, julius hó 10-én délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését Kállay Zoltán dr. főispán elnöklete alatt. A napirend rövid volt; az ülés sem tar­tott tovább fél óránál s ezt az időt is legna­gyobbrészt a szokásos havi jelentések töltöt­ték be, amelyek közül a vármegye főorvosának, Turtsányi Gyula dr. kir. tanácsosnak jelentését kell külön kiemelnünk, mert a vármegye köz­egészségügyi állapotáról, különösen pedig az Eger városában fellépett vörheny-járványról nem épen a legmegnyugtatóbbakat jelentette. A kellő óvóintézkedések természetesen az egész vonalon megtétettek és igy reméljük, hogy a bajok hamarosan véget érnek. A kivándorlás lényegesen csökkent. Csak 14-en kértek és 10-en kaptak útlevelet a múlt hónapban. A legközelebbi ülés határidejét augusztus 14-re tűzték ki. Az Eger-debreceni törvény- hatósági utón a Poroszló és Tiszafüred között levő ártéri hidak javítási munkálatait 11,180 korona költséggel elrendelte a bizottság és a munkálatok végrehajtásával a Hevesmegyei Gyáripar-részvénytársaságot bizta meg. Rendkívüli közgyűlés. Eger város képviselő­testülete holnap (szerdán) délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek 5 tárgya lesz; legfoutosabbak a következők : Az utak kiépítése tárgyában megtartott ver­senytárgyalásról fölvett jegyzőkönyv és ugyan­csak az utak kiépítésére fölveendő 170,000 koronás kölcsönre beérkezett ajánlatok. A Szé- chenyi-utcai próbaburkolatok átfektetéséről a The Neuchatel Asphalt Cny. Ltd. részére ki­állított kötelező okirat. Végül, a trágyagyár részére terület kijelölése céljából kiküldött bi­zottság jelentése. — A közgyűlést, mivel Jan kovics Dezső kir. tanácsos, polgármester sza­badságon van, Hanák Gyula főjegyző, h. polgár- mester vezeti. HÍREK. Eger, 1911. julius 11-én. Tájékoztató. Julius 12. A tiszafüredi fSszolgabiró tárgy, napja Sarudon. „ 13. Katonai felülvizsgálat Egerben. „ 15. Az egri fSszolgabiró tárgyalási napja Füzes­abonyban. „ 15. A hevesi fSszolgabiró tárgy, napja Tarnamórán. „ 16. A Kát. Legényegylet felsötárkányi mulatsága. „ 16., 17. Országos vásár Hevesen. „ 17. A gyöngyösi föszolgabiró tárgy, napja Gyön­gyöstarjánban. „ 17. A pótervásárai föszolgabiró tárgyalási napja Mátramindszenten. „ 20. Katonai utóállítás Hatvanbau. „ 24. Országos vásár Verpeléten. „ 26. Szt. Anna napja. Búcsú az irgalmas nővéreknél. „ 29. Eger város közgyűlése. „ 31. Országos vásár Tiszanánán. „ 31. Országos vásár Apczon. Rekviem Vajda Ödönért. A magyarországi ciszterci rend egri konventjének templomában gyászistenitiszteletet tartanak csütörtökön reg­gel 8 órakor, a vasárnap este elhunyt zirci apátért, aki olyan sok jót tett Egerrel. — Itt említjük meg, hogy a zirci apát temetése szombaton (e hónap 15-én) délelőtt 9 órakor lesz s a temetésen az egri házat Kassuba Do­mokos c. főigazgató, perjel, és Miskovics Elek alperjel képviselik. Személyi hír. Nedeezei Nedeczky Ödön, nyug. kúriai biró, több napi tartózkodásra városunkba érkezett. Uj csendőr-szakasz parancsnok. Az egri csendőrségi szakasz parancsnokságában válto­zás állott be. Az eddigi szakaszparancsnok, Demel Károly csendőrhadnagy Egerből Buda­pestre, Rutkovszky Győző csendőrhaduagy pedig Kalocsáról Egerbe helyeztetett át. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Keuler József pinkafői állami polgári iskolai rendes tanítót a hatvani állami polgári iskolához hasonló minőségben áthelyezte. Előléptetés. A pénzügyminiszter Bencsik Já­nos hatvani adóhivatali pénztárnokot ebben a minőségben és eddigi állomáshelyén való meg­hagyással a VIII. fiz. osztályba nevezte ki. Negyvenéves találkozó. Megható összejö­vetelre gyűltek tegnap városunkban azok, akik 1871-ben tettek érettségit a ciszt. r. egri ka­tolikus főgimnáziumában. Akkor sokan voltak, 41-en; a negyven év alatt sokan elhaltak kö­

Next

/
Oldalképek
Tartalom