Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-24 / 50. szám

4

EGER. (50. sz.)

1911. junius 24.

senyeztek, mig a felsó négy osztály gátfutásban, távolugrásban, gerely-dobásban és suly- dobásban. A versenyek eredményét legközelébb közöljük.

A siketnémák vizsgálatán kiosztották a következő jutalmakat: Demkó György dr. prépost-kanonok és Belezuay Etelka, az angol- kisasszonyok egri intézete főnöknőjének 10—10 koronás aranyát, Balkay Béla 5 koronás, Ru- zsin Bertalan alapítványának 2 koronás kamatát, végül Radler Frigyes, Angolkisasszony és N. N. 1—1 koronás adományát. Fogadják a jószivü adakozók ez utón is az intézet hálás köszönetét.

A Borértékesítő-Szövetkezet részvényeit, mint örömmel értesülünk, szorgalmasan jegyzik Egerben. Bizony nagyon kívánatos lenne, ha 28-adikára (ameddig a jegyzést tervezték) együtt lenne a részvényesek teljes száma, mert mi az egri bortermelés jövőjének biztosítását látjuk az értékesítő-szövetkezet boldogulásában.

Állandó mozi Egerben, ügy halljuk, hogy Egerben állandó mozgófényképszinház létesül a Fodor-féle házban. A vállalkozás élén Damó Oszkár lapszerkesztő áll s az igazgatóság tárgyalásokat folytat a budapesti Uránia tudományos-színházzal, hogy az itteni vállalkozás mintegy fiókja legyen ennek s ilykép hetenkint legalább egyszer tudományos darabokat mutasson be. Ha a színház törekedni fog arra, hogy mindig művészi magaslaton álló műsort mutasson be s amellett a belépődíjakat olcsóra szabja, megvan a reménység, hogy a vállalkozás kellemes unaloműzője lesz a nyári és téli hónapoknak.

Kamara ülés. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara szerdán tartotta teljes ülését Rad- vány István kir. tanácsos elnöklete alatt. Az ülésen elintézett és bennünket közelebbről érdeklő ügyek közül fölemlítjük, hogy a kamara az 1911—12. év telére a következő háziipari tanfolyamok engedélyezését kérelmezi a föld- mivelésügyi minisztertől: Eger városban fafaragó tanfolyamot; Tiszafüred, Tar, Poroszló és Verpelét községekben pedig kosárfonó tanfolyamokat. Tárgyalták továbbá Eger r. t. városnak azt a szabályrendelettervezetét, mely az élelmi cikkek vásárlásával iparszerben foglalkozók vásárlásának korlátozásáról szól. Az ülés a tervezett szabályozást ellenzi, miután egyfelől a forgalom szabadságát érinti, másfelől célhoz nem vezet, mert a tapasztalat beigazolta, hogy a vásárlási tilalmakat behozó községekben a kínálat csökken, ami végül a drágaság fokozását idézi elő.

Cégtörz8könyv. Az egri kir. törvényszéknél május hó folyamán a következő cégbejegyzések történtek : Berényi Sándorné rőfös és divatárukereskedő, Pásztó. Hatvanvárosi Takarékpénztár Horti fiókintézete, Hort. Korb és Szántó utóda Rozáry István füszerkereskedő, Gyöngyös. Polgár áándor-Telep Fáy szőlő-uradalom Részvénytársaság Hevesen, székhely Gyöngyös, (alakult 1910. évi december 26 án; cégszöveg- vált. április 23-án; tartama 50 év; alaptőkéje

800,000 korona, mely 400 drb., egyenként 200 korona névértékű részvényből áll). Westphalen- Auersperg Visontai Szőlőuradalom Részvény- társaság, Gyöngyös (alakult 1911. május 19-én; tartama határozatlan idő; alaptőkéje 300,000 korona, mely 1500 drb. 200 korona névértékű részvényből áll). — Cégtörlés: Korb és Szántó füszerkereskedő, Gyöngyös.

Újszülöttek. Eger városában a lefolyt héten (junius hó 16—22-ig) a következő születési esetek történtek: Nuszbaum József mészáros Róza, Schvarcz Farkas szatócs Sándor, Pók Rudolf csizmadia Sándor, Mihályi József hentes József, Pasztercsák Árpád szabó-segéd Mária, Szabó István földműves Szidónia, Kártik László napszámos Mihály és Erzsébet (ikrek), Gyet- vay Sándor nyomdász Klára, Halász János csipész-segéd Mária, Fürjes István földműves Veronika, Tóth Imre földműves Mária, Káló Miklós kir. tszki biró Ilona, Szántó Alajos bolti szolga Ferenc, Kis Erzsébet napszámosnő József, Hoch Jákob kereskedő Aranka, Józsa Rozália szolgáló Margit, Bodó Ferenc napszámos Lajos, Pászti Bertalan földműves Veronika, Schmiczer András pék Vilma nevű gyermeke.

Eljegyzési tábla. Kolompár Péter rk. napszámos és Suhai Mária rk. hajadon egri, Bab- lonkai László rk. lakatos-segéd és Bakos Mária rk. hajadon egri, Friedmann József izr.

szabó-mester és Klein Margit izr. hajadon egri, Sas Ernő dr. izr. ügyvédjelölt nagyváradi és Biedermann Anna izr. hajadon egri, Szabó János rk. cs. és kir. gyalogos egri és Juhász Mária rk. hajadon tarnazsadányi, Haszlinger Emil rk. nyug. cs. és kir. hadnagy papdi és Rovó Anna rk. oki. tanítónő egri lakosok.

Házasságot kötöttek. Vas László rk. kőműves-segéd és Kollát Ilona rk. hajadon egri, Kertay Gusztáv rk. üvegkereskedő és Ádány Róza rk. hajadon egri, Dávid Ferenc rk. földműves és Szerencsi Mária rk. földművesnő egri, Virág Zoltán rk. lakatos-segéd és Varga Franciska rk. hajadon egri, Menyovszky József rk. vasúti hivatalnok korompai és Kuczora Jolán rk. hajadon egri, Kácsor Ignác rk. hentes mester és Marsi Margit rk. hajadon egri lakosok.

Halottak névsora. Kalocsay Hona ref. végrehajtó gyermeke 4 hónapos, Merczel Sándor rk. földműves gyermeke 4 hónapos, Nagy Katalin rk. máv. kalauz gyermeke 7 hónapos, Tóth Bertalanná szül. Csehovics Terézia rk. földműves neje 22 éves, Klein Ármin izr. napszámos 30 éves, Nagy Anna rk. urasági inas gyermeke 1 hónapos, Császár Erzsébet rk. földműves gyermeke 12 hónapos, Sóskűti János rk. földműves gyermeke 5 hónapos, Bukucs József rk. csizmadia 70 éves, Neubauer Antal rk. kerékgyártó segéd 27 éves, Tasi Antal rk. napszámos 51 éves, Szentmiklósy István rk. magánzó 54 éves, Hajnal Mihály rk. dohánygyári munkásnő gyermeke 2 éves, Kakuk Rozália rk. földműves gyermeke 10 hónapos, Gyenge Etel rk. napszámos gyermeke 6 hónapos, Lövi Margit izr. pék mester gyermeke 4 éves, Goldman Adolf izr. kereskedő 63 éves, Jókay Margit rk. lakatos-segéd gyermeke 19 hónapos, Özv. B^eskey Ferencné szül. Bozó Fáni rk. magánzónő 66 éves, Kovács Katalin rk. szobalány gyermeke 3 hónapos korában.

A modern orvostudomány a természetes gyógyvizek használatát, különösen a maga nemében legkiválóbb Ferencz József-keserüvizet ajánlja. A költséges és körülményes utazás fürdőhelyekre könnyen elkerülhető, ha saját otthonunkban a kellemes hatású „Ferencz József“- keserüvizet rendszeresen használjuk. Leginkább elhízott egyéneknek ajánlatos 3—4 héten át naponkint félpohárral felmelegítve inni.

E kitüuő természetes hashajtóról Dr. Bamberger Henrik bécsi egyetemi tanár a következő elismerő szavakkal nyilatkozott: „A Ferencz József-források vize a keserűvizek között a legerősebbek egyikének bizonyult, melynek még hosszabb használatnál sincs semmiféle káros hatása.“ A Ferencz József-vizet tehát gyengébb szervezetű egyének is bizalommal használhatják.

Bevásárlásnál úgy a füszerüzletekbeu mint a gyógytárakban kérjen határozottan valódi „Ferencz József“ keserüvizet, nehogy valamely gyengébb forrás vizét kapja!

Ápró hírek. Örült az utcán. Gyöngyösről jelentik, hogy ott egy Magyari Lajos nevű vidékről jött legényt akartak letartóztatni a csendőrök, amiért az utcán garázdálkodott. A legény a Vachott-utcai nagy patak hidjáig futott a csendőrök elől, ott azután levetette magát a magas kőhídról, úgy, hogy arcát valósággal összetörte. A szerencsétlent a mentők a kórházba szállították, ahol csakhamar teljes mértékben kitört rajta az őrültség. Mikor megvizsgálták, a legény lábán egy alig behegedt szúrt-sebet találtak, melyet valószínűen csendőrszurony okozhatott és így nem lehetetlen, hogy Magyari Lajos lelkét valami régebben elkövetett súlyosabb bűn nyomja és ezért ijedt meg a letartóztatástól. — Rabló-támadás az országúton. A Sarudról Örvényre vezető országúton, a Kincsestanya közelében rablótámadás történt. Egy Nagy József nevű örvényi lakos, aki Amerikából tért haza, Sarudon járt, hogy néhány ismerősének üzenetet és küldeményt adjon át amerikai hozzájuktartozóiktól. Mikor hazafelé tartott, az országúton hirtelen két fiatal, 19—20 éves suhanc ugrott eléje, és ezzel a kiáltással: „Pénzt, vagy életet!“ — a földreteperték és teljesen kifosztották. Szerencsére ekkor már nem sok értéktárgy volt nála. Mindössze néhány fillér, zsebóra, lánc, kés és egy tajtékpipa. Ezeket elvették tőle, azután útnak eresztették. A csendőrség a tetteseket Méhi János és Timon György sarudi legények személyében letartóztatta.

A jogi oktatás és vizsgák reformja a kultusztárca legégetőbb s leggyorsabb megoldást követelő problémája. Hogy a szükséges reformterv kivitele gyorsan történhessék, annak rendeleti utón való életbeléptetésére is megkapja a miniszter a felhatalmazást.

Az ügyvédjelölti gyakorlat meghosszabbítására vonatkozó törvényjavaslat egyébként már beterjesztetett a képviselöházba. Abból legközelebb törvény lesz, amely az ügyvédjelölti gyakorlatot két évvel meghoszszabbítja s a gyakorlat megkezdését a doktorátus megszerzésétől teszi függővé. Akinek tehát hátralékos jogi vizsgái (szigorlata, alapállamvizsga, ügyvédi) vannak, saját érdekükben siessenek, mert minden napnyi késedelem esetleg helyrehozhatatlan hibáknak, önvádnak lehet előidézője. Ne áltassa senki magát azzal, hogy a törvény méltányosságot fog gyakorolni, hanem mindazon jelöltek, akiknek jogi vizsgájuk (szigorlat, ügyvédi) van hátra, exisztenciájuk követelő parancsának tekintsék azt, hogy hátralevő vizsgáikat letegyék. Aki tehát csak teheti, fogjon a készüléshez, amelynek egyedül célravezető: időt, fáradságot és költséget megtakarító gyors és biztos módját „A jogi vizsgák letétele“ c. munkában (IV. kiadás, negyvenedik ezer) találja leírva. Díjmentesen küldi Dr. Dobó, Kolozsvár, Bolyai-u. 3.

Fix fizetés és magas jutalék mellett alkalmazunk vidéki ügynököket, sorsjegyek részletfizetésre való eladásához. Havonkint elérhető jövedelem 300—600 K. Hecht Bankház Részvénytársaság, Budapest, Ferencziek-tere 6.

2 könyvkötő-tanonc alkalmazást, nyer heti- fizetéssel az érseki líceumi könyvnyomdában.

Irodalom.

Tárkányi Béla: Költemények. Sajtó alá rendezte, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Ben- kóczy Emil. Kiadja: Az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület.

Örömmel üdvözöljük Tárkányi Béla költeményeit uj kiadásban. E könyv sokaknak figyelmét tereli Tárkányi költészetének megismerésére, mert bizony sokan azok közül is, akik érdeklődnek az irodalom iránt — nem ismerték Tárkányit, mint költőt. Nem ismerték pedig azért, mert költeményei eddig csak egy kiadásban (1857-ben) jelentek meg, de az a kiadás sem tartalmazza Tárkányi összes költeményeit. Tárkányi Béla költeményei ez újabb kiadásának megjelenését a magyar irodalom egyik bőkezű pártolójának, az egri bíbornok- érseknek köszönhetjük. Nagy hálával tartoznak ezért az irodalom munkásai, hogy e könyv megjelenése által megismerhetik Tárkányi Bélának költői lelki világát. A könyvet Benkóczy Emil, Tárkányi életének írója, rendezte sajtó alá és ügyesen csoportosította a költeményeket. Két részre osztja a könyvet. Tárkányi lantjának vallásos költeményei az első részben vannak, mig a második részben vegyes költeményeit találjuk. Tárkányi mély, vallásos lelkének nyilvánulása a „Hymnus,“ amelyet Bar- takovics érsek arany-miséjére írt és az „Exur- gat Deus,“ amely a pápai audiencia hatása alatt születik me?. Két vallásos legendát is feldolgoz, még pedig Szt. Felix „A pókháló“ és Sopbro- nius „Isten anyja képe“ cimü legendákat. A második részben a vegyes költemények között találunk balladákat, románcokat, népregéket, költői elbeszéléseket, népénekeket, amelyekben megcsendül Tárkányi egészséges szellemű és szivet nemesítő érzelmi világa. Ilyen egészséges szellemű táplálékra van szüksége korunk ifjúságának, mert ha evvel táplálkozik, akkor ép lélekkel tapossa majd az idealizmus mesgyéit. A rendező bevezetést is írt a költeményekhez és jegyzeteket, amelyekben megírja a költemények keletkezésének történetét és körülményeit. A Tárkányi-irodalom e nagy ismerője és szorgalmas munkása ügyesen oldotta meg föladatát, mert a jegyzetekből láthatjuk, hogy mily hatással voltak egyes események Tárkányi finom lelkére. Hálás szívvel és örömmel vettük a müvet s ajánljuk az ifjúsági könyvtáraknak és az ifjaknak. Ha valakinek könyvjutalmat akarunk adni, hány könyvjegyzéket kell átlapoznunk, mig egy szivet-lelket nemesítő könyvre akadunk. Ajánljuk e könyvet vizsgálati jutalomnak. Hadd telítse az ifjúság szivét-lelkét erkölcs-