Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-17 / 48. szám

1911. junius 17. EGER. (48. sz.) 3 nyelvén keJl beszélnünk. A világ mindig vál­tozik s a modern léleknek bizonyos mértékig: mindig számot kell vetnie magával. Az uj idők uj követelményekkel lépnek föl. Lényeges dolog továbbá az anyag és az argumentum megválasztása is. A fölmerült ellenkérdéseknek nem csupán magyarázatára és megcáfolására kell gondol­nunk, hanem különösen pozitív vallásos témákat kell földolgoznunk; — ne csupán az észnek ad­junk "táplálékot, hanem tekintetbe kell ven­nünk azt is, hogy a vallás egyrészt szivbeli vonzalmon, másrészt értelmi belátáson alap­szik. Maga az Egyház sem fordul egyoldalúan az értelemhez az Isten tiszteleténél, mely a vallásos élet ápolására irányul, hanem az egész embert tekinti. Ha néha igy bizonyos mértékben a mo­dern feltalálásokkal ellenkezésbe jövünk, őriz­kednünk kell az isteni akaratra vonatkozó, gya­nús kompromisszumoktól, mert ennek hatása gyak­ran beláthatatlan. Nem szabad meggyengülnünk, nem szabad kompromisszumokat adnunk, mert minden, mit felhígítanak, ízetlen, üres, erőnél­küli. Jobban semmivel sem lehet a müveit vi­lágot a vallástalanság és a vallás iránti elhi- degülés útjára terelni, mint kompromisszumok utján. Az engedmények adása mindig nagyon gyanús a katolicizmusban s ezek ellen nem le­het elég határozottan küzdeni. Némely tudós­nak (kik az engedményekre oly hajlandók) jó-, hiszemü irányában nem szabad ugyan kétel­kednünk, de azért az utat, melyet választottak, mégis a legelhibázottabbaknak kell tartanunk. S akik ily elhibázott utón akarják müveit közönsé­günk vallásos érzületét és gondolkozását meg­nyerni: hiába való munkát végeznek. És mily hi­bás az ilyen próbálgatás! Igyekeznünk kell tehát arra, hogy alkalmas embereket találjunk, kiknek módjában van a nehéz munkát keresztülvinni: müveit társadalmunkat a vallás iránt való érdeklő­désnek és a vallásos tevékenységnek eredményesen meg­nyerni. Petro Kálmán. A hét. Megvolt az urnapi körmenet is, roppant számú ajtatoskodó jelenlétében. A borult idő miatt nem volt olyan színes, olyan ragyogó, mint napfényes időben szokott lenni, de — szebb rendben vonult az óriási embertömeg. A Káp­talan-utca és a Samassa-tér parkozása meg­felelő korlátok közé szorította az emberárada­tot s az egyenletes szélességben hömpölygő embertömeg viselkedése megható volt. íme, a parkozás ellen fölhozott aggodalom nem vált be; a bekerített parkok nem lettek akadályai a nagyon népes körmenetnek, ha­nem még rendesebbé, sőt méltóságosabbá tet­ték azt. * Mikor a sürgöny-prognózis azt jósolja: „...elvétve csapadék“ — akkor Egerben min­dig nagy eső van. ügy látszik, hogy Eger beletartozik a meteorologiai intézetnek „el­vétve“ fogalmába. Szerdán délután is több óráig tartó zápor volt, tegnap pedig délben kezdett esni, és az eső kevés megszakítással 12 — 14 óráig tartott. Pedig, nem panaszképen mondjuk, elég lenne már az esőből. A peronoszpora ellen nem tudunk védekezni, a szőlő virágját pedig mind leveri, tönkre teszi a sok zápor, meg a hideg eső. * Blrbios. Figyelmébe ajánljuk úgy a csend­őrségnek, valamint rendőrségünknek is, hogy ez je tiltott szerencsejáték, holmi birbics-utazó révén, kezd divatossá lenni. Nemcsak nálunk jelenik meg idnnkint egyik ismert kávéházban, hanem a környék nagyobb községeinek korcsmáiban is felüti a sátrát ez az úr, akinek aligha van hatósági engedélye erre a nemes üzletre. Egy koronás tétekre lehet nyerni tollkést, zsebórát, forgópisztolyt stb. stb. Persze veszíteni is le­het, amint hogy némelyek 25—30—40 koronát is eldobáltak a birbicsre. * Vasárnap mintegy negyven vidéki város­ban tartott népgyűlést az országos szociál­demokrata párt. Egerben is tüntettek a katonai terhek ellen s a délután 4 órára tervezett gyű­lésre igen stílszerü plakátokon hívták meg a közönséget. Tömérdek ruhátlan ember húz meg­feszített erővel egy hatalmas ágyút, amelyen valami tábornok ül. De még ez a kép se hatott; a hangzatos tárgy se tudott összeterelni közönséget, mert csak 70—80 kiváncsi jött össze. Pedig a túl­ságos katonai terheknek mindenki ellensége! Igen ám, de ebben az esetben a „népboldogitó“ párt hirdette a sérelmeket. Ebben a pártban pedig már — nem igen hisznek a magyarok. * Vasárnap mulatság volt az Érsekkertben. A parasztlegényekből már hét óra után kitört a virtus, mely vért kívánt. Szerencsére kéznél voltak a rendőrök, akik hűvösre tessékelték a verekedő legényeket. A bekisérés nehezen ment és egyiknél-másiknál csak a dsiu-dsicu fogással. * A leányseregben persze nagy zsivajt csi­nált a verekedés, de ijedelmet — nem. Az egri parasztlányok úgy megszokták már a véres verekedést, hogy nem is tartják sikerült mu­latságnak, vagy lagzinak az olyan összejöve­telt, amelyen nincs verekedés. Nem tréfa, hanem leányszájról ellesett ki­jelentés a következő: — Jaj, te Mari, de jó mulattunk a Panni lakadalmán! Tudod-e, olyan verekedés volt, hogy még a mennyasszony ruhája is csupa vér lett. . . * Lesznek már ülőpadjaink az utcákon, tereken. Most gyűjti rájuk a hirdetéseket (melyekből a beszerzési költségeket fedezi és a föntartás- ról gondoskodik) l’ancsa Lajos és Fia, a vál­lalkozó cég. Csak úgy ne tegyenek ezekkel a padok­kal is, ahogy az érsekkerti padokkal elbántak. Az érseki uradalom félezer koronánál jóval többet adott ki kényelmes padokra, amelyeket két nyáron összetörtek, szétfaragcsáltak, tönkre tettek. Talán egy maradt meg belőle félig- meddig használható állapotban. Ezt az egy padot, mely szintén elég viharedzett, Eger kulturális múzeumában kell majd elhelyezni. HÍREK. Eger, 1911. junius 16-áu. Tájékoztató. Junius 16., 17. Szóbeli érettségi vizsgálat a fflreáliskolában. „ 16., 17. Gyakorlati tanítás az őrs. tanítóképzőben. , 17. A Hevesm. és Egervid. Nőegylet közgyűlése. „ 17. A hevesi főszolgabiró tárgyalási napja Erdő­teleken. „ 19. A siketnéma-intézet vizsgálata. „ 19—21. Szóbeli tanképesítővizgálat az órs. tanító­képző intézetben. „ 19—23. Szóbeli érettségi vizsg. a főgimnáziumban. „ 20., 21. Katonai főutóállítás Hatvanban. „ 22—24. Szóbeli tanképesítő a tanítónőképzőinté­zetben. „ 24. Eger város közgyűlése. „ 25. Az Egri Dalkör estélye. „ 26., 27. Országos vásár Pásztón. „ 29. Péter-Pál ünnepe. Te Deum az iskolákban. Tanító-gyűlés. Szerdán, junius hó 14-én, délelőtt tartotta meg rendes évi közgyűlését a Hevesmegyei Általános Tanítóegyesület, a Gyöngyös melletti Mátrafüred nyaralóhelyen. A kellemetlen, esős idő ellenére, igen sokan vettek reszt a közgyűlésen vármegyénk taní­tói és tanítónői közül, és ha már az ős Mátra e szép, vadregényes vidékében nem gyönyörköd­hettek a népnevelés lelkes munkásai, annál több időt fordíthattak a komoly munkára, amelyhez egyébként is szokva vannak és amelyből bő­ségesen kijutott nekik ebben a földi életben. A közgyűlést Havas Pál gyöngyösi állami elemi iskolai igazgató, egyesületi elnök vezette, aki nagyszabású elnöki megnyitóbeszédében a vallás-erkölcsös és hazafias irányt jelölte meg a népiskola nevelő-oktató munkájának vezérlő elvéül. Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő lelkes beszéd­del üdvözölte a vármegye tanítóságát és gyújtó szavakkal buzdította kitartó munkára a mai nemzet-sorvasztó áramlattal szemben, a vallásos és hazafias eszmék térhódításának szolgálatában úgy az iskola falain belül, mint azokon kívül, az ifjúsági egyesületekben és a népkörökben. Török Kálmán főesperes, gyöngyösi prépost­plébános, országgyűlési képviselő szintén meleg szeretettel szólott a tanítósághoz, és biztosította őket, hogy a magyar kultur-kormányzat és a nemzet parlamentje hálás elismeréssel honorálja a magyar néptanítók népnevelő munkáját és sokkal hamarabb, mint hinnők, eljön az az idő, amidőn az erkölcsi elismerésen kívül anyagi javakkal is jutalmazza a nemzeti kultúra har­cosait. A napirend során az elnök beszámolt az egyesület és választmányának munkásságáról; majd Vargha Tivadar gyöngyösi áll. el. isk. igazgató magas szárnyalásu értekezésben em­lékezett meg Halász Ferencről és indítványozta, hogy a vármegye tanító-egyesülete indítson mozgalmat Halász Ferenc emlékének megörö­kítésére. A közgyűlés az indítványt elfogadta és a maga részéről 100 koronát szavazott meg az emelendő síremlék felállítására. Ezután Hack! N. Lajos országos ének- és zeneoktatási felügyelő, a. népiskolai énektanítás és az ifjúsági daloskörök szervezése érdekében tartott nagyszabású és meggyőző előadást; majd az egyesület pénzügyeit vizsgálták felül és megállapították a jövő évi költségvetést. A közgyűlés utólsó tárgya pénztárnok- választás volt. Az elnök indítványára közfel­kiáltással az eddigi ideiglenes pénztárost, Virga Lajos egri állami kisegítő-iskolái tanítót vá­lasztották meg. Az urnapi körmenet tegnap is a szokásos fénnyel és pompával folyt le, a hívők ezrei­nek részvételével. A körmenetet Debreczeni Já­nos apárkanonok vezette s az istentiszteletnek, bár állandóan vastag felhők borították az eget, az idő is kedvezett, mert csak déltájban kez­dett esni. Személyi hír. Spltkó Lajos kir. tanácsos, tank. főigazgató tegnap Egerbe érkezett, hogy jelen legyen a főreáliskola és főgimnázium érettségi vizsgálatain, melyek ma kezdődnek s nyolc napon át tartanak. A főigazgató a ciszterci rendház vendége. A Kát. Sajtóegyesület egri fiókjánál újab­ban rendes tagokul, évi 2—2 K tagdíjjal je­lentkeztek : Kapácsy Dezső, Rovó Lajos, Nyireő István, Varjú Béla és Tolvay Ágost ügyvéd 20 K adománnyal. Jegyzői jubileum. Vasárnap (e hónap 18-án) ünnepli Füzesabony község 25. évfordulóját annak a napnak, melyen Pap Jánost főjegyző­nek választotta. A negyedszázados jubileum alkalmából díszközgyűlés lesz a községházán, este pedig a vasúti állomás éttermében társas- vacsorát rendeznek a jubiláns tiszteletére. Jankovics Dezső ünneplése. Polgármeste­rünknél valósággal egymásnak adják a kilin­cset úgy a társulatok, mint a magánosok, hogy üdvözöljék őt kitüntetése alkalmából. Árra a társasvacsorára, mely holnap este lesz polgár- mesterünk tiszteletére, ma délig 230-nál töb­ben jelentkeztek. Olyan szám ez, amelynél na­gyobbnak alig lehetne kényelmesen helyet adni. Ha azután meggondoljuk, hogy közéletünknek úgyszólván minden jelese ott lesz, megkapjuk a Jankovics Dezső személye iránt nyilvánuló szeretet és tisztelet mértékét. Iskolatársak találkozója. Barthos Károly Eger városi tanácsos felkéri iskolatársait, kik az egri cist. r. főgimnáziumban az érettségi vizsgálatot 1896. évben tették le, hogy a 15 éves találkozó előkészíthetése végett címeiket vele sürgősen

Next

/
Oldalképek
Tartalom