Eger - hetente kétszer, 1911

1911-06-03 / 44. szám

1911. junius 3. EGER. (44. sz.) 3 rapodtak, melyet később polgári leányiskolává alakított át a kormány, miután az angolkis­asszonyok nyilvános jellegű rk. felsőbbleányis­kolát nyitottak. Ez idő alatt fejlődött ki az alreáliskola nyolc osztályú főreáliskolává, köz­ségi elemi iskoláinkat és kisdedóvóinkat álla­mosítottuk s ezek fejlesztésének költségeit az állam vállalta magára. Ujabbi alkotás a Kos- suth-tér aszfaltozása, mely folytatást és befe­jezést nyert a halaspiac kiaszfaltozásával és újabb árúházak kiépítésével. Régi fahidainkat uj vasbeton-hidakkal cseréltük ki; kiépült az Eger-putnoki vasút vonala is. Fölépült az igaz­ságügyi palota, melynek építését többször sür­gette. Tervben van az új vágóhíd, kész a víz­vezeték terve, költségvetése és szabályrendeleti tervezete. Ez az utóbbi nagy mű, terv szerint, 1912. év tavaszán kerül kiépítésre. Az érseki fürdőt a város egy évvel ezelőtt bérbe vette s a jövőben e téren is nagyobb alkotásra szá­míthatunk. Megalkottuk a Dobó-szobrot és seré­nyen folyik a gyűjtés a Kossuth-szoborra. Pár év előtt saját kezelésébe vette át s egészen át­alakította a város a villamvilágítást. Felépült a r. kát. új lelkész-lakás. Társadalmi téren is kiveszi részét a mun­kából. Elnöke az Egri Kaszinónak, az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-egyesületnek, az Egri Takarékpénztár-részvénytársaságnak, fő- lövészmestere az Egri Polgári Lövésztársulat­nak, választmányi tagja az Egri Clubnak, igaz­gató-tanácsosa az Eger—putnoki vasút Rész­vénytársaságnak és a rendezett tanácsú váro­sok igazgatóságának. Az egri jogakadémia ál­lamtudományi vizsgáló-bizottságának kültagja. Az egri állami iskolák gondnokságának és a rk. iskolaszéknek tagja. És ne feledjük el, hogy mindeme minőségében és mindenütt komolyan dolgozik és nemcsak a címet fogadja el, hanem el is végzi az önként vállalt munkát. Természetes ennélfogva, hogy kitüntetése általános örömet keltett nemcsak Egerben, ha­nem egész Hevesvármegyében. A hét. Tegnap volt Egerben a gyermek-nap, ame­lyeknek meghonosításával igen tisztes jövede- delemhez jutott évenkint az Országos Gyermek­védő Liga. Még nem tudjuk, hogy az idén mit jöve­delmezett nálunk ez a nap, de egy megjegy­zést, illetve gondolatot szeretnénk megállapí­tani: az urnákba adományozás megváltásának gondolatát. Lehetne 1—2—5—10 koronás ilyen jelvényeket váltani s e jelvényeket azután az olyanok, akiknek okvetetlenül ki kell menniök az utcára, feltüzve hordhatnák. Evvel igen kel­lemetlen helyzetektől szabadulhatnának. A mai mód ugyanis nagyon alkalmas arra, hogy az ember a keményszívűség vagy smucig- ság hírébe keveredjék. A hölgyek minden fél­órában, vagy óránkint váltakoznak az urnák mellett. Most már, ha az ember egy alkalom­mal már adott, és másodszor, harmadszor arra menvén, nem ad — rossz véleménnyel lesznek róla. Ha mindig ad, erején felül költekezik, mert — tessék elhinni — nem adhat öteset­ben 20—20 fillért az, akitől koronát várnak. Annak mindig koronát kell adnia, mert külön­ben nem jól vélekednek róla hölgyeink. Ajánljuk jövőre ezt a módszert: az ado­mány-megváltásnak renommé-mentő módszerét. * E héten ugyancsak támadták a kongregáció­kat a parlamentben. Az ellenséges áramlat min­den eszközt és minden alkalmat felhasznál arra, hogy az ellen az intézmény ellen törjön, amely hivatott a katolikus közélet erősítésére. Ipar kodnak is befekeúteni a Váradi Zsigmondok, Kelemen Samuk stb. stb. Nem baj. Nekünk is van egy Apponyi Albertünk, egy Rakovszky Ist­vánunk, akiknek erkölcsi és politikai fajsulya szintén van talán olyan, mint az ellentábor vezérszónokaié. * Egyébként se baj ez a támadás, mert az akcióval egyenes arányban van a reakció. Csak hadd bántsanak bennünket minél többször és minél jobban: legalább észre térnek azok is, akik büszkén verik a mellüket, hogy ők „jó“ katolikusok. NB. Nem kívánja azt senki, hogy „jó“ katolikusok legyenek, hanem inkább csak ka­tolikusok. A „katolikus“ és Jó katolikus“ megkü­lönböztetésnél, tudja Isten, mindig az a kü­lönbség jut eszünkbe, ami a „madár“ és Jó madár“ között van. * Ha II. József olyan simogatva, olyan szőr­mentiben bánik a haldokló magyar nemzettel, mint anyja és nagyatyja, talán végkép elaludt volna a magyar nemzeti öntudat, meghalt, il­letve németté vedlett volna a magyar nemzet. Szerencsére, a kalapos király nagyon erősza­kosan akart eljárni és — erre fölérzett a sír szélén álló magyar nemzet. Talpra állott; — nem hagyta magát és jogait. Hátha igy járunk mi is, mélyen alvó ka­tolikusok. * A kápolnai ünnep most is szép volt, most is lelkes volt. Mindamellett nem hallgathatjuk el azt a több oldalról fölhangzott kívánságot, hogy elég lenne a kápolnai csatának csak öt­éves fordulóit ünnepelni, de akkor azután nagy méretekben, szinte országos keretek között. Őszintén szólva, helyeseljük ezt az okos véleményt, mely tömörítené a szétforgácsolt erőket és ritkábban ugyan, de sokkal méltób­ban ünnepelné a negyvennyolcas idők emlé­két, a hős honvédek emlékezetét. * A Szép Helénát adták szerdán telt ház előtt. Offenbachnak ezt a kedves muzsikáju operett­jét már bevonta félévszázad patinája, de még most is nag on szép. Kár, hogy lassankint tel­jesen travesztálják az alakokat, a darabot meg teletömik anakronizmusokkal. Ezek alapjában véve mulattatok ugyan, de azért mégis csak jobb volt a régi, eredeti Meilhac-féle szöveg. HÍREK. Eger, 1911. junius 2-án. Tájékoztató. Junius 4. Pünkösd vasárnap. „ 4. A Könyvnyomdászok Szakkörének nyomtatvány­kiállítása. „ 5. Pünkösd hétfő. Bérmálás a föszókesegyházban. „ 6—10. írásbeli képesítővizsgálatok a tanítónő­képző-intézetben. „ 7. Katonai felülvizsgálat. „ 8., 9. Katonai főutóállítás Egerben. „ 9. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Tiszauánán. „ 11. Az Egri Kaszinó közgyűlése. „ 11. A Kér. Iparoskor nyári mulatsága. „ 11., 12. Országos vásár Füzesabonyban. „ 12. Hevesvármegye közgyűlése. „ 12—14. Gyakorlati tanítás a tanítónőképző-inté­zetben. „ 13. A közigazgatási bizottság ülése. „ 14. A Hevesmegyei Általános Tanítóegyesület köz­gyűlése Mátrafüreden. „ 14. Országos vásár Makiáron. „ 14. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Adácson. „ 15. Űrnapja. „ 16. A pétervásárai főszolgabiró tárgyalási napja Becsken. „ 17. A hevesi főszolgabiró tárgyalási napja Erdő­teleken. „ 20., 21. Katonai főutóállítás Hatvanban. „ 24. Eger város közgyűlése. „ 26., 27. Országos vásár Pásztón. Vármegyénk a veszprémi tűzoltó-kongresszuson. Hevesvármegye, amely tűzrendészed te­kintetben egyik legelső törvényható-ága ha­zánknak és amely már évek óta valósággal ve­zető-szerepet visz az Országos Tlizoltószövetség életében, az idei tűzoltókongresszuson is ala­posan kiveszi részét a munkából. Már a kon­gresszuson résztvevő hevesmegyeiek nagy száma is azt bizonyítja, hogy Majzik Viktor alispán és illetve a vármegyei Tűzoltószövet- ség általános érdeklődést tudott nálunk terem- teniatűzrendészet roppant fontosságú ügye iránt. A kongresszus tagjai, mint már jeleztük is, ma délben órakor indulnak Egerből és Hatvanig minden illetékes állomáson csatla­koznak a résztvevők. Az útirány: Budapest— Kelenföld — Székesfehérvár—Jutás—Veszprém, hová éjjel 11 óra 07 perckor érkezik földjeink tekintélyes csapata. A kongresszusra ö-szesen 125-en jelentkeztek, és igy legalább is 110—115 hevesmegyei lesz jelen Majzik Viktor alispán, a Várm. Szövetség elnökének vezetésével. Ott lesznek vármegyénkből: Jankovics Dezső pol­gármester, Nagy László nyug. ezredes és Glósz Kálmán dr. szövetségi alelnök, mint az Or­szágos Közgyűlésen a mi szövetségünk dele­gátusai, Kemény János gyöngyösi polgármester, mint az 'Orsz. Választmányba küldött tagunk, Breznay Imre, kit a várm. Szövetség jelentés- tétel végett küldött ki. Elmennek ezeken kí­vül : kasa János dr. főtitkár, Jászberényi Miklós várm. tűzrend. felügyelő, Hevesi Gusztáv tit­kár, Kürti Menyhért dr., a szövetség papja, Madarász Flóris dr., Mlinkó István járási tűzr. felügyelő stb. stb. Az egri tűzoltóknak 6 tagból álló küldöttsége megyen Veszprémbe; a tiszafürediek 14 tagú versenyző csapatát Füiöp Zoltán főszolgabiró és Toronykeöy Albert al- parancsnok vezetik; a gyöngyösiek 30 tagból álló csapatának vezetője Kozmáry János parancs­nok. Versenyző csapat megy még Adácsról 14 taggal. . . A kongresszuson, amelyen a miniszter- elnökségen kívül öt szakminisztérium képvi­selteti magát s amelyen a belügyminisztérium kiküldöttje bejelenti, hogy az ősszel már beter­jesztik a tűzrendészen törvényjavaslatot, — igen fon­tos újítás a szakosztályi intézmény. A közigazgatási szakosztály elnöke Majzik Viktor lesz és itt Vass János dr. a következő négy tételről tart előadást: a) Mik legyenek a tűzreudészeti törvény alapelvei? b) Tűzrendészed érdekképviselet a telepengedélyezési eljárásban, c) Mit öleljen fel a tűzoltói statisztika és miként történjék az adatszerzés ? d) A tűzrendészed hatóságok egységesítése. Jászberényi Miklós a társadalmi szakosz­tályban tart előadást arról a kérdésről, hogy miként kell propagálni a tűzoltói eszmét s mit kellene tenni egy tűzoltó-otthon alapjának létesítése érdekében. Kemény János gyöngyösi polgármester a műszaki szakosztályban értekezik arról, hogy miként lehetne vízzel ellátni a kis városokat, végre pedig Kozmáry János gyöngyösi parancs­nok a gazdasági szakosztályban tart előadást; tárgya: az önkéntes testületek bevételi forrá­sainak növelése. Amint látjuk, a hevesvármegyeiek ugyan­csak készülnek arra, hogy kivívják az „egri nevet.“ — Egyházmegyei hirek. Kápláni minőségben áthelyeztettek: Harkabusz László Törökszentmik- lósról Egerbe, Szoika Károly Hevesről Török- szentmiklósra és Vanyek László Besenyőtelekről Hevesre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom