Eger - hetente kétszer, 1911
1911-05-20 / 40. szám
4 EGER. (40. sz.) 1911. május 20. terei, az édes Hazának kegyelettel övezett pontjai, melyeket honfiak vére termékenyített. A honfivér, mely a nemzeti szabadságért omlott, szentté varázsol erdőt és mezőt, hegyet és völgyet, halmot és síkságot. Ilyen megszentelt temploma a hazafiság- nak a kápolnai csatasik is, ahová minden évben kegyelettel zarándokol el Hevesvármegye hazafias népe. Az idén május 29-én (hétfőn) ünnepeljük a kápolnai csata emlékét. És midőn arra vármegyénk népét meghívjuk, közöljük az ünneplés sorrendjét a következőkben: Az egriek május 29-én reggel V27 órakor gyülekeznek a Liceum előtt . és 7 órakor indulnak. D. e. 10 órakor Kápolnának emberkézalkotta templomában vérnélküli áldozatot mutat be elesett hős bajtársainak lelkiüdveért Sebestény Ferenc ny. plébános, a nagy idők tanúja és küzdelmeinek részese. Az istenitisztelet alatt az Egri koszorús Dalkör énekel. Ezután Kápolnának Istenkéz-alkotta templomába, a szabad ég alá vonulunk, az 1849. évi véres áldozat oltárához, a honvéd-emlékhez s ott a következő sorrendben áldozunk a múlt szent emlékének: 1. Erkel: Himnusz. Énekli az Egri Dalkör, 2. Fejes István: Az utolsó honvéd. Szavalja Szabó Szilárd joghallgató. 3. Mosonyi: Szentelt hantok. Énekli az Egri Dalkör. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Erlach Sándor dr. 5. Pogatsch- nigg: Csak magyarok legyünk! Énekli az Egri Dalkör, 6. Alkalmi költemény. Szavalja Majthényi Ádám joghallgató. 7. Az emlék megkoszorúzása. 8. Egressy: Szózat. Énekli az Egri Dalkör. Az ünnepséget társasebéd fejezi be, melyen az Egri Kaszinó nevében Breznay Imre kaszinói igazgató, a Hevesmegyei 1848—49. honvédegylet részéről Ury József dr. elnök, a jogakadémiai ifjúság nevében Endrey Béla ifj. elnök mondanak beszédeket, az Egri Dalkör pedig művészi énekszámokat ad elő. A társasebéden egy teríték ára 3 korona. Hevesmegyeiek! Jöjjetek el vármegyénk hazafias ünnepére minél többen! Jöjjetek el: imádkozni a múltért és jövőért! Jöjjetek el, hogy megújuljon lelketek a megszentelt földön és megifjodjék az önfeláldozó hazaszeretet csodálatában! Jöjjetek és hozzatok koszorút a hősök emlékére. Minél többen leszünk ott, annál méltóbb lesz ünneplésünk a hősök emlékezetéhez. A rendező-bizottság. Keresztjáró napok. Ősrégi szokása az a katolikus egyháznak, hogy az Áldozócsütörtök előtti három napot, hétfőt, keddet és szerdát, imádságba merülve tölti. A hívők sokasága könyörögve jár egyik templomból a másikba, esedezve a Mindenható áldásáért. Ez az ősrégi szokás onnan ered, hogy az ötödik században, 469 táján, Franciaországot számos elemi csapás sújtotta. Drágaság, éhség, döghalál, árviz, szárazság, jégverés egymást váltogatta. Mindenki az Ur akaratát látta e csapásokban érvényesülni és Mamert, Vienne szentéletű püspöke három napi böjtöt és köz- ájtatosságot, rendelt el az Ur kiengesztelésére. Ez áj tatosságokat a jámbor püspök maga vezette. És a haragvó Ur ismét áldásával fordult az ő népe felé. Ennek az eseménynek csakhamar hire futott az egész keresztényvilágon és a közájtatosságok elterjedtek. A régi hagyományok szerint, 511-ben már mindenütt megtartották. A „keresztjáró“ nevet onnan nyerték ezek a napok, hogy faluhelyen nem lévén több templom, rendesen a határban álló keresztekhez vonulnak körmenettel az áj- tatos hívek. Egerben a keresztjáró-körmenetek reggel 7 órakor, a szent mise után vonulnak ki a székesegyházból és pedig hétfőn a szent- ferencrendiek, kedden a minoriták és szerdán a ciszterciek templomába, ahol szentbeszédek tartatnak. Miniszteri biztosok. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter az idei szóbeli érettségi és tanképesítő vizsgálatokra a következő miniszteri biztosokat küldötte ki: Az egri ciszterci rendű rk. főgimnáziumhoz Andor József középiskolai tanárt, aki a kultuszminisztériumba szolgálattételre van berendelve és aki Cyprián név alatt a magyar szépirodalom egyik kiválósága; az egri állami főreáliskolához Spitkó Lajos buda- pest-vidéki tankerületi főigazgatót; a gyöngyösi állami főgimnáziumhoz ugyancsak Spitkó Lajos tankerületi főigazgatót; a budapesti VI. kerületi főreáliskolához Vigh Béla egri állami főreáliskolai igazgatót; az egri érs. rk. tanítóképző- intézethez Alpáry Lajos Hevesvármegye kir. tanfelügyelőjét; az angolkisasszonyok vezetése alatt álló egri rk. tanítónőképzőintézethez Koch Ferenc dr. budapesti állami polgári isk. tanítóképzőintézeti tanárt és az egri állami polgári leányiskolával kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyamhoz Magyar Endre iparoktatási főigazgatót. Az asperni csata fordulója, melyet mindig nagy dísszel ünnepel meg háziezredünk, vasárnap lesz. Az ünnepség tábori misével kezdődik, melyet Venczell Ede egyházai, tanfelügyelő és tanítóképző igazgató mond a várm. gyalogsági laktanya udvarán s ugyanő tart szentbeszédet is. Ezután az ujonc-póttartalékosok teszik le az esküt. A tisztikar e napon díszebédet ad a nagykaszárnya éttermében. Értesítés. Az angolkisasszonyok leánynevelőintézetének összes iskolái hétfőn (f. hónap 22-én) megnyílnak, miután a 4 megbetegedésnél több nem történt, sőt akik betegek is, három-négy nap ótaláztalanok. A keresztjárónapi körmeneten éppen a járvány kikerülése végett nem ves/.nek részt a növendékek. Mulatságok. Holnap, szombaton, este lesz a Koronában a Jogakadémiai Körnek mulatsága, melynek tiszta jövedelmét a zászló-alapra szánták. — Holnapután (vasárnap) este pedig a Kát, Legényegylet rendez mulatságot saját céljaira. Felülfizetéseket mindkét helyen köszönettel fogadnak. Egri diákok az Aldunán. Ötven egri diák kél útra a vasárnapra virradó éjjel, hogy a saját szemeivel lássa a Magyar haza egyik legszebb vidékét: az Aldunát. Az a hat nap, melyet május 20-tól 26-ig „ismereteik gyarapítására“ fordítanak a fiatal kirándulók, kétségkívül egyike lesz legszebb emlékeiknek az élet sok-sok mostohasága között, mert az élettel megvívandó nehéz küzdelemben ott fognak lebegni mint jóleső édes álomkép: Magyarhon szépségei. A kirándulásra holnap, május hó 20 ón este 8 órakor gyülekeznek a tanulók a főgimnázium tornatermében, honnan rövid pihenés után a hajnali 3 órakor induló vonathoz mennek s Füzesabonyon és Hatvanon át Szolnokra utaznak. Itt két órát töltenek, majd délben Czegléd és Kecskemét felé folytatva útjukat estére Szegedre, a magyar alföld fővárosába érnek, ahol megpihennek. Hétfőn, május hó 22- én déltájt tovább utaznak Temesvár felé, ahol azon a napon meg is maradnak. Május 23- án reggel 6 órakor Versecz és Fehértemplomon át Báziásra utaznak. Itt d. e. 10 órakor hajóra szállnak és megkezdődik a gyönyörűségekben gazdag séta a Dunán egész Orsováig. Orsováról Adakáléh-ra, a Senki szigetére, majd este a Herkulesfürdőre rándulnak ki diákjaink. Május 24-én ebéd után a Herkules fürdőről a gyönyörű Porta Orientálison át Lúgosra utaznak, honnan estére Temesvárra, majd Aradra érnek. És itt megpihennek. Május 25-én dél tájban Aradról Szolnokra utazik a kiránduló csapat, innen este 7 órára Hatvanba érkezik, honnan azután péntekre virradó éjjel 1 óra 32 perckor érkezik vissza Egerbe. A tanulmányúton Mátrai Rudolf, Perényi Kandid és Kovács Pi- usz dr. főgimnáziumi tanárok vezetik, illetve kisérik a tanuló ifjúságot. Nyilvános nyugtázás. I. b. Blaskó István egri főeg:yházmegyei áldozópap síremlékére alulírott napig a következő kegyes adományok folytak be: Újhelyi Lajos 10 kor., Barsy Arthur dr. 2 kor., Baranyi András 1 kor., Schnitzler Károly 1 kor., Szuszay József 2 kor., Yégh Kálmán Mátyás 2 kor., Kozma János 2 kor., Le- hóczky Éudre 2 kor., Egyed István 2 kor., Bertók István dr. 4 kor., Babik József 10 kor., Molnár Kálmán 2 kor., Füstös Pál 2 kor., Lu- kovszky János 5 kor., Baranyai József dr. 5 kor., Jávorrek Elek 3 kor., Bánkövy Kornél 3 kor., Kocsis István 2 kor., Szilárd Károly 5 kor., Biró Ferenc 2 kor., Szabó Sándor 2 kor., Bárdy Mihály 2 kor., Fröhnert Lajos 2 kor., Ohács Titusz 2 kor., S/.abó János 5 kor., Kobylják András 1 kor., Csepela Lajos dr. 1 kor., Ladányi Pál 1 kor., Makra Peter 1 kor., Antony Érnő 1 kor., Barcsák Mihály 2 kor., To- manóczy János 1 kor., Novák Sándor 2 kor., Bakos Antal 5 kor., Dobay Károly 2 kor., Bathó Viktor 5 kor., Karajz/ József 2 kor., Bencze Lajos 1 kor., Mogán Ákos 2 kor., és Buczkó János 10 kor. Összesen 121 korona. A gyűjtők nevében a nemes szivü adakozóknak hálás szívvel mond köszönetét és a további kegyes adományokért esd: Jászalsószentgyörgy, 1911. május 15-én Czabay Ferenc káplán. Cégtörz8könyv. Az egri kir. törvényszéknél, április hó folyamán, a következő cég-bejegyzések történtek: Salgótarjáni Takarékpénztár fióktelepe, Verpelét. Magyar Kereskedelmi Részvénytársaság, Gyöngyösön; alakult 1911. április 5-én, tartama határozatlan idő, üzleti tőkéje 200,000 korona, mely 1000 drb. 200 kor. névértékű ré-zvényből áll. Apcvidéki Kőbányák r.-t. Heves, alakult 1911. április 9-én, tartama 50 év, alaptőkéje 250,000 korona, mely 1250 drb 200 koronás részvényből áll. — Töröltetett a törzsköny vböl: Rubinstein Sámuel sörnagyraktára, Eger; továbbá Deutsch özvegye és Fia cégnél özv. Deutsch Jakabné társtagi minősége és cégbejegyzési jogosultsága töröltetett és Deutsch Adolfné társtagi minősége és korlátlan cégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. A halál önkéntesei. Ezennel konstatáljuk, hogy Egerben is szerelmesek az emberek. Csütörtökön ugyanis két cselédleány akaita eldobni magától az életet, mert — szerelmi bánat kínozta. Az egyik, Fejér Miklós pénzügyi számtiszt Farkas Mária nevű cselédje gyufamérget ivott, mert uem engedték a házhoz járni az udvarlóját. A másik, egy Ferenczi Mária nevű cseléd, aki egy csendőrbe szerelmes, az udvarlója kardjával önmagának a hasába szúrt, mert úgy véli, hogy az udvarlója már kiábrándult belőle. Szerencsére egyik szerelmes leánynak sem halálos a baja. Az ülő életmód, a szükséges mozgás hiányának káros következménye első sóiban emésztési zavarokban nyilvánul. Ezen panaszok ellen az orvosi tudomány mai állása szerint a legtökéletesebb gyógyeszköz: a kénsavas sókban leggazdagabb és mindig egyenlő összetételű természetadta Ferencz József-keserűvíznek több héten át való naponkénti rendszeres használata. A „Ferencz Józsefi források vizének vegyi vizsgálatai az oldó és elvezető, könnyen emészthető és a víznek ízét javitó alkatrészeknek oly szerencsés összetételét mutatják, hogy ezen hazai ásványvíz a többi keserűvizek között méltán foglalja el kiváltságos helyét. Az ezredéves kiállítás orvosi juryje a Ferencz József keserűvíznek, valamennyi ha- sonnemű víz között, egyedül Ítélte oda a Nagy Milleniumi Érmet, továbbá egyedül ez a gyógyvíz tiszteltetett meg Felsége által egy legmagasabb kitüntetéssel. A Ferencz József- keserűvízből mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve elégséges. A valódi Ferencz József-keserűvíz minden füszerüzletben és az összes gyógytárakban beszerezhető.
