Eger - hetente kétszer, 1911
1911-04-29 / 34. szám
4 EGER. (34. sz.) 1911. április 29. helyiséget fölépíteni, azt a kellő mennyiségi7 szerszámokkal, segédgépekkel stb. felszerelni. Ebbe a szakműhelybe, mint, állami felügyelet alatt álló intézménybe azután jobb házakból való fiúkat, mint rendes tanoncokat (az első évben egyelőre 15-öt—20-at) kellene fölvenni és azokat az ipartestületnél 3—4 évre szerződtetni. Az állami felügyelet alatt álló jelleget pedig az adná meg, hogy a szerződtetett inasok tanítására az állam egy kiváló képzettségű művezetőt adna díjmentesen, akinek kizárólagos hivatása és kötelessége lenne a tanoncokat éppen úgy a mesterségre tanítani, mint az ipari szakiskolákban. Munkával és az ezek elkészítéséhez szükséges anyaggal ugyancsak a telep tulajdonosa látná el a tanműhelyt, természetesen a ta- noncok által készített munkák a telep tulajdonosának birtokába mennének át. Az első év természetesen egy kis küzdelemmel járna, mert teljesen szakavatatlan elemekkel kellene a művezetőnek dolgoznia, de a második évben már könnyen menne a dolog. Minden évben természetesen újabb és újabb tanoncokat vennének fel. Állami felügyelet mellett működő intézményről lévén szó, meg vagyok győződve, hogy kiváló anyag gyűlne össze beuue; a szülők kapva-kapnának az alkalmon és igyekeznének fiaikat elhelyezni az ilyen szakműhelyekben. Az államnak pedig egy szakműhely létesítésénél egy művezető fizetésén kívül, ami évenkint körülbelül 3000 korona összeget tesz ki, más kiadása nincs. A szakműhelyben alkalmazott tanoncokat azután az iparostanonc-iskolák eddigi szokásainál valamivel magasabb, rendszeresebb és jobb elméleti és közszükségletbeli ismeret-kiképzésben kívánnám részesíteni, ezen a címen külön létesítendő esti vagy vasárnapi tanfolyamok keretén belül. A tanoncok élelmezéséről, ellátásáról pedig a Tanonc-Otthonokban (amilyen most Egerben is létesült) gondoskodnának. Meg vagyok győződve, hogy ez a rendszer föltétlenül beválnék és általa 5—6 év alatt oly fiatal szakképzett munkásgárdát teremtenénk, amelyre büszkeséggel tekinthetnénk. Ezek a fiatal erők képeznek az alapját annak a reményünknek is, hogy idővel beszélhetünk, és beszélhetnek a külföldön is a magyar iparról! Á hét. A hivatalos nyári félév régente április 24-én, Szent György napján kezdődött. Ez a nap egyébként is nevezetebb volt régente, éppen úgy, mint Szent-Mihály napja, szeptember 29-én. Ekkor kezdődtek a bérletek, ekkor költözködtek a házatlan zsellérek, változkodtak a cselédek. Ma már egész máskép van. Az esztendős cselédeket fölváltották azok, akik csak pár hétig, legfeljebb pár hónapig állják ki egy helyen (vagy akiket ilyen rövid, esetleg még rövidebb ideig áll ki a gazda). Költözködni is máskép szoktak; a bérlet ideje is máskor kezdődik. De egy szép szokás mégis csak maradt ezekre a nevezetes napokra: az Urangyala harangszava vasárnap este már 8 órakor, hétfőn reggel pedig négy órakor csendült meg. * Gyöngyösorosziban megőrült egy szerencsétlenül járt leány. Ráfogták a papra, hogy az az oka, mert nyilvánosan pellengérezte ki a leányt s egy vasárnap kikergette a nagymiséről. Pedig hát nem úgy volt a dolog. A leányon már hetek óta mutatkoztak a tébo- lyodottság jelei s említett vasárnap, nagymise előtt kiabálva követelte a plébánostól, hogy „... oldozza őt fel bűneitől gyónás nélkül, mert neki már megbocsátott az Isten!“ Ezt persze a pap meg nem tehette, hanem csendesítette a szerencsétlent, akit azután kivezettek a templomból, hogy ne zavarja az istentiszteletet. A szülői révén is terhelt elméjű nőt a gyöngyösi közkórházba kellett vinni, ahol az elmebeteg-osztályon kezelik. Kiváncsiak vagyunk: kötelességüknek tartják-e a helyreigazítást azok a lapok, amelyek ártatlanul megvádolták az ottani plébánost? Aligha, mert nálunk nem szokás az ilyesmi. * Az epuratin, a Látrányi dr. epilepszia-ellenes szere, ismét beszéltet magáról. A belügyminiszter ugyanis betiltotta a készítését, illetve alkalmazását. * Palágyi Lajost azzal vádolták meg látatlanban, hogy nem lesz elég újdonsága. Mi, legalább is a tavaszi szezonban, nem félünk ettől, mert Miskolczon egyre-másra adta Palágyi az újdonságokat egész télen és tavasszal. Inkább az őszi szezont féltjük ettől a bajtól. Most, az első héten négy újdonságot kapunk, melyek közül egy április 8-án került színre Budapesten, vagyis három héttel ezelőtt, tehát elég hamar ideérkezik. * A mi legközelebb lévő kiránduló helyünk ugyancsak népes már vasárnaponkint. Munkában kifáradt emberek szívesen keresik föl a város e csodás völgyét, hogy élvezzék a balzsamos levegőt, hallgassák az Ég madarainak egyszerű énekét. Zene, ének, hangos kacagás mindenütt; meleg szeretettel üdvözlik a természet ébredését, melynek a jótékony napsugár, a zöld pázsit, a hófehér ruhába öltözött fák a hírnökei. De amint leszáll a nap, lehűl a levegő is; bár a jókedvű kirándulók szívesen maradnának még künn egy félórácskára, ha fel nem ébredne egy kellemetlen tábor, mely hangos zümmögésével, féktelenségével nekimegy az embernek: szemének, arcának. . . Gyümölcsfáink egyik legveszedelmesebb tavaszi ellenségének, a cserebogaraknak tábora ez, mely az idén hihetetlen sokaságban nyüzsög a fákon, rágja a fiatal hajtásokat... Azt mondják az öregek — hogy hő termés lesz, mert csak úgy nyüzsög a tavaszi bogár! Nem igen hiszünk azonban e „tapasztalatból“ mondott jóslásnak. Ehelyett jobb szeretnénk, ha gazdáink haladéktalanul hozzáfognának a kellemetlen vendégek irtásához... Természetesen ne egy-ketten, hanem valamennyien! Bizony, a magisztrátus is tehetne valamit, pl. kimondaná a kötelező irtást. De minél előbb, mert majd késő lesz! HÍREK. Eger, 1911. április 28-án. Tájékoztató. Apr. 29. Egerváros közgyűlése. „ 29. A fögimn. zenekar hangversenye. „ 30. Országos vásár Tiszanánán. Május 1. Szini szezon kezdete Egerben. „ 1. Országos vásár Kápolnán. „ 1. Országos vásár Tiszaörsön. „ 1. Hónapos állatvásár Egerben. „ 1., 2. Sorozás Gyöngyösön. „ 2. A hatvani föszolgabiró tárgyalási napja Kózsaszentmártonban. „ 3. A tiszafüredi föszolgabiró tárgyalási napja Tiszanánán. „ 3., 4., 5., 6 Sorozás Hatvanban. „ 6. Olajbafött szt. János; búcsú a föszékesegyházban. „ 8. A közigazgatási bizottság ülése. „ 8., 9., Országos vásár Egerben. „ 8., 9. 10., Sorozás Egerben. „ 9. A gyöngyösi föszolgabiró tárgyalási napja Karácsondon. „ 10. Országos vásár Pétervásárán. „ 12., 13., 15. Sorozás Tiszafüreden. Május a templomokban. A középkor vallásos poézise a tavasz világos hónapját, a szépséges májust, Mária emlekezetere szentelte. A „Titkos értelmű rózsa“, az „Égi szüzvirág“ és Krisztus anyjának tisztelete ott gyökeredzik a reneszánsz előtti időkben. A kereszténység reneszánsza a boldogságos Szűz kultuszával kezdődik és innen sarjad a középkor nő-kultusza is, amely poetikus zománcba burkolt lo- vagias kötelességeket parancsolt a férfi-nemre akkor, most azonban feminizmus a neve és szüfrazsett banda-bandákká alacsonyodik. A Madonnák kora teremtene meg az áhítattal, költészettel teljes májusi litániákat is, amikor a virágdíszbe öltöztetett templomokban, a Madonnák fölékesí' ett oltárai előtt, gyertyafény, tömjénfüst és virágillat közöt fölcsendül az ének a kereszténység áldott Nagyasszonyának tiszteletére : „Te vagy földi éltünk vezércsillaga. ..“ A Mária-kultusznak e szép, lélekemelő tavaszi ajtatosságai évről-évre fölujítják Mária- népének. a magyarságnak ősi fohászát is, a hagyományos, soha el nem enyésző bizodal- mas zsoltárt: „Boldogasszony anyánk, régi nagy pátronánk, Ne feledkezzél meg szegény magyarokról...“ Tele van költészettel, áhítatot keltő misztériummal a májusi litániák virágdíszes, tömjénillatos levegője. És az ember szive olyan szívesen hajlik a hívó szóra: „Máriát dicsérni, hívek, jöjjetek. .. !“ Az egri templomokban a májusi ajtatos- ságok naponkint a következő sorrendben fognak tartatni: az angolkisasszonyok zárda-templomában mindennap délután 5 órakor; az irgalmas-növé- reknél és a szervitáknál naponkint délután 6 órakor. Az első és utolsó, valamint a közbeeső vasár- és ünnepnapi ajtatosságokon szentbeszéd és szentségkitétel is lesz. A szentbeszédeket az angolkisasszonyoknál Bukna József hittanár, az irgalmas nővéreknél Barsy Artnr dr. teológiai tanár és a szervitáknál a rend tagjai felváltva tartják. Személyi hír. Vajda Ödön zirczi apát, a főrendiház tagja, ma délelőtt utazott el Egerből. Előléptetés és áthelyezés. A májusi előléptetések során Pfendesach Bélát, a III. honvédkerületnek vezérkari főnökét, alezredessé nevezte ki őfelsége, és Szita Mihály cs. és kir. 60. gyalogezredbeli kapitányt Egerből Barssóba, az ottani ezredhez helyezte át. Kinevezések a vármegyén. Hevesvármegye főispánja az üresedésben levő vármegyei központi iinoki állásra Nagy Gyula rendszerinti dijnokot, ennek helyére pedig rendszerinti dij- nokká Diviaczky Károly napidijast nevezte ki. Anyakönyvi kinevezés. Hevesvármegye főispánja az aldebrői anyakönyvi kerületbe Ra- czenpek Alajos jegyzőgyakornokot anyakönyv- vezetö-helyettessé nevezte ki. Képesítő vizsgálatok. Az angolkisasszonyok rk. érs. tanitónöképzöjében május 22-től jun. 3-ig lesznek a IY. éves növendékek oszlályvizsgá- latai; az írásbeli képesítők jun. 6—10. napjain lesznek, mig a gyakolati tanítást jun. 12-én és 13-án, a szóbeli képesítőt pedig jun. 22—24. napjain tartják. — Az érs. tanítóképzőben máj. 26-án végződnek az osztály vizsgálatok; az írásbeli máj. 29-től jun. 2-ig tart; a gyakorlati tanításból jun. 16-án és 17-én lesznek a vizsgálatok, mig a szóbeli tanítóképesítő jun. 19-én, 20-án és 21-én lesz. A Lövész társaság közgyűlése. Az egri Polgári Lövésztársulat vasárnap, április hó 30-án, délután 7*3 órakor tartja Jankovics Dező elnökletével, 149-ik évi rendes közgyűlését, az egyesület helyiségeiben. A napirend tárgyai: 1. Jegyzői jelentés az 1910. évről. 2. Pénztárnoki jelentés; előterjeszti Kalmár Gáspár. 3. A tagsági díj megállapítása. 4. A május és junius hó folyamán Rómában tartandó céllövőversenyen való részvétel. 5. Törlesztéses kölcsön fölvétele. 6. A Lövölde-épületének uj tetőzettel való ellátása.
