Eger - hetente kétszer, 1911

1911-04-26 / 33. szám

4 EGER. (33 sz.) 1911. április 26. rabot mutat be Palágyi. Megnyitó előadásul a Lehár „Hercegkisasszonyát“ lesz alkalmunk látni, melyet kedden megismételnek. Szerdán és csü­törtökön, Bernstein „Utánnam“ c. drámájában, a drámai személyzet mutatkozik be. Pénteken „A millió“ c. bohózatot adják, mig szombaton és vasárnap este megint Lehár-darabot adnak. A Cigányszerelem megy majd, amely Palágyinak kasszadarabja volt Miskolczon. Háló, étkező és buffet-kocsik közlekedése. A MÁV. vonalain május hó 1-től közlekedő háló, étkező és buffet-kocsik jegyzékét és me­netrendjét már kiadta az államvasutak igaz­gatósága. A bennünket közelebbről érdeklő budapest—kassai vonalon a hálókocsik (melye­ket csak az I. vagy II. oszt. menetjegyekkel utazók használhatnak megfelelő pótjegy vál­tása mellett) a következő vonatokhoz lesznek kapcsolva: a Budapest keleti pályaudvarról Poprád—Felkára este 10 órakor induló 1510. számú; a Poprád—Felkáról Budapest felé este 10 óra 40 perc, illetve Kassáról éjjel 1 óra 15 perckor induló 1505 számú és a Budapest­ről Ruttka—Oderberg—Berlin felé délután 3 órakor induló 304 számú vonatokhoz. A pót­jegyek ára Budapesttől Poprád—Felkáig, eset­leg Tátralomnicig, vagy vissza az I. osztályon 9 K 60 fill., a II. osztályon 7 K 20 fillér. — Élkezö-kocsi a budapest—kassa—oderbergi vo­nalon a Budapestről reggel 6 óra 45 perckor induló 1502 számú és a Kassáról délután 5 óra 21 perckor BmLpestfelé induló 1503. számú vonatokhoz lesz kapcsolva. — Buffet-kocsit a Budapestről reggel 7 óra 20 perckor Sátoralja­újhely felé induló 402 számú, és a Sátoralja­újhelyről délután 4 óra 39 perckor Budapest felé induló 403. számú vonatokhoz csatolnak. Az étkező és buőet-kocsik étkező-termeit az I. és II. osztályú menetjeggyel utazók vehetik igénybe, és pedig külön illeték fizetése nélkül. A buffet-kocsikban levő és ülőhelyekkel ellá­tott külön szakaszok azonban csakis az I. osz­tályon utazók részéről vehetők igénybe. Apró hírek. Halálfej a káposztás-hordóban. A mátrai vasút egyik pályaőrét furcsa meglepe­tés érte, amint vasárnap késő éjjel a falu korcsmájából haza támolygott. A puszta ma­gányosságban álló lakásán a feleségét megkö­tözve, a puszta földön fekve találta. Midőn a férj elvágta az asszony kezeire és lábaira hurkolt köteléket, a szabaddá tett nő sirán­kozva panaszkodott, hogy míg az ura odajárt, őt rablók támadták meg, megkötözték és a ládából elvitték a malackára kuporgatott 25 koronát. A kissé pityókos férj persze hogy ki­józanodott erre a szomorú hírre, mert a malac ára az összes vagyona volt. Fogta a lámpát és szétnézett a házban, vájjon nem vittek-e el egyebet is a zsiványok. Tekintete a káposz­táshordóra esett, amelyen délután, amikor el­ment, a bundája volt elhelyezve és most a fejő­széket, meg egy köteg tüzelni való rozsét lá­tott rajta. Csak nem vitték el talán a bun­dáját is?! Leemelte a hordótetejére rakott holmit, hogy megnézze, nincs-e a bunda a hor­dóban. De ijedten hátra tántorodott. A hordó­ban bunda helyett egy — halálfejt látott. Hogy került ez ide ? Az asszony látva az ura rémületét, töredelmesen bevallotta, hogy a dé­lután folyamán egy cigányasszony járt nála, aki ezt a halálfejet hozta és azt mondta, hogy aki a halálfejet megveszi tőle 50 koronáért, az egész életére boldog lesz, mert betegség, baj nem éri, az ura is mindig szeretni fogja és a pénzből sem fogy ki soha. 0 tehát megvette. Minthogy csak 25 koronája volt, a bundát is odaadta a szerencsét hozó halálfejért. Hogy pedig a férjét addig is, mig a halálfej utján pénz jön a házhoz megnyugtathassa, a cigány­asszonnyal együtt főzték ki a rablás meséjét. A halálfejet ő rejtette a hordóba és a zsineg­gel is önmaga kötözte meg magát. A jámbor vasúti őr első felháborodásában az ártatlan halálfőt a földhözvágta úgy, hogy az darabokra törött. Azután a busúlásnak adta magát: hátha mégis szerencsét hozott volna ez a halálfő és ő földhözvágta a szerencsét! — Véres husvét. Tiszafüreden véres verekedés volt husvét hét­főjén. Kilenc legény a korcsma előtt összeveszett és egyik lársukat, T. Oláh Jánost úgy meg­késelték, hogy most a halállal vivődik. — Vég­zetes esés. Gyöngyösről jelentik, hogy ott egy Nagy Vendel nevű 28 éves kőmivessegéd munka közben az állványról leesett és a lábát törte. — Kard és szódásüveg. A megszokott, rendes, va­sárnapi verekedéseknél sokkal nagyobb véreng­zés volt Egerben, április 23-án este. Mosko- vics Áron cifrakapu-téri korcsmájában ugyanis estefelé összevesztek a mulató legények és olyan parázs verekedést kezdtek a szódás üve­gekkel és ólmos-botokkal, hogy a rendőrség alig tudta őket szétválasztani. Összesen 15 rendőrt mozgósítottak a veszedelem színhe­lyére, mert az ottani őrszobabelieket vissza­szorították a duhaj legények. A segítségül hí­vott rendőrök azután szétszórták a szódás­üvegekkel dobálódzó legényeket, kik közül egy Barczi László nevű fiatal legénynek a fejét is meghasították a kardjaikkal védekező rend­őrök. 2 könyvkötő-tanonc alkalmazást nyer heti­fizetéssel az érseki líceumi könyvnyomdában. Irodalom. Die Religion im Lichte der Völkerpsycholo­gie. Von dr. A. Schweiger. Egri ember bécsi fel­olvasása van előttünk s azért ebből és csakis e szempontból reflektálunk rá. Azokat, akik tollúkkal a tudománynak akarnak szolgálatot tenni, régi szokás szerint két csoportba oszt­juk: az elsőbe tartoznak a szakkutatók, a tu­dománynak szó szoros értelmében vett tovább­fejlesztői, — a másodikba a már elért ismere­tek népszerűsítői, a napszámosok, akiknek a munkája szintén figyelemreméltó, mert hiszen ők viszik el a nagy közönségnek az élet napi küzdelmeiben kifáradt és tudományos munkák olvasására alig-alig érő köreibe a tudomány kulturális elemeit. Hisszük, hogy Schweiger rabbi is ezt az utóbbi célt akarta szolgálni, midőn a bécsi zsidó hitközségben előadást tar­tott a néppszihológia ama kutatásairól, melyek a vallásra vonatkoznak. Érdeklődéssel olvas­tuk ezt a kis füzetet (23 1.) abban a remény­ben, hogy a célul kitűzött apologikus tenden­ciáknak megfelel. Sajnos, csalódtunk ebben a reményünkben. Láttuk ugyan, hogy a szerző sokat olvasott, hiszen hosszú bevezetésében (10 oldal) lehetőleg számot ad arról, amit filo­zófiai műveltségének bemutatására szükséges­nek tartott; de ez mind nem képesítette arra, hogy azokkal az óriási empirikus adatokon föl­épült elméletekkel megbirkózzék, melyeket Spencer és Wundt tanításainak ismertetésé- sében ad elénk. Már a bevezetés is elárulja a felületességet és a faji érdekek előmozdítá­sára törekvő célzatosságot. A néppszihológiá- ról (Völkerpsychologie) megtudjuk, hogy az a zsidó szellem speciális terméke, mert kezde­ményezője (Lazarus) zsidó volt. Róla csak any- nyit tud elmondani a szerző, hogy egyik ki­jelentésében azt hangoztatta: őt éppen zsidó volta tette néppszihológussá — de már azt el­feledi, hogy e két tudományág két legkiválóbb képviselője gyanánt a nem zsidó Spencert és Wundtot fogja bemutatni. Jerusalemnek, a wieni egyetem zsidó magántanárának, kiváló köny­vét okvetetlenül meg kellett említenie, nem tö­rődve azzal, hogy Jerusalem „Lehrbuch der Psychologie“-ja csak tankönyv s a modern lé­lektanok sorában számításba se jön. Csak diá­kok lelkesedhetnek érte, kiknek népszerű vol­tánál és a tanulmányozásra érdemes munkák felemlítésénél fogva alkalmas kézikönyvnek lát­szik, de a bécsi egyetemen egy Swoboda és Jodl lélektani előadásai mellett említésre sem méltó. Amit pedig szerző a most uralkodó naturalisz- tikus világnézetről mond, azt elmondhatja va­lamely napilap tárcarovatának keretében, de nem olyan műben, mely legfőbb értékünknek, a vallásnak, tudományos apológiájára van szánva. Spencer és Wundt kritikai ismertetéséről sem mondhatunk semmi kedvezőt. Ajánljuk a szer­zőnek a katolikus apologia h-isonló tárgyú fejezeteinek olvasását, pl. Schell-ét az isten­fogalomról. Több tudást, szélesebb körültekin­tést fog itt találni, ami természetes is, hiszen az ő érdekük a kereszténységével közös ezen a téren. Mindamellett ismételten szívesen el­ismerjük, hogy szerző olvasott ember, ami ma- gábavéve sem kicsinylendő érdem. Czakó Ambró dr. „Irodalom és erkölcs“ címmel tartott elő­adást szombaton este Bíró Lajos a színházban. Az előadást kevesen hallgattak meg s hozzá­tehetjük, hogy nem sokat veszítettek, akik nem voltak ott. A tételül kitűzött kérdésről kevés szó esett s inkább az írók és műveszek „megértésének“ szükséges voltát hangoztatta. Az előadás maga zsur-nyelven folyt s a felelőt­lenség tudatában felszínesen. Nagy, fontos kér­déseket intézett el egy-két mondattal, nem so­kat törődve a következetességgel. Tévedései közül följegyezzük azt, hogy szerinte manap­ság nincs olyau erkölcsi szabály, melyet min­den író és művész követhetne, elfogadhatna. Pedig dehogy nincs, csakhogy persze Biró La­jos nem ismeri a — keresztény morált. Nem csekély tévedése volt az se, mikor az erkölcsi törvények fejlődéséről, átalakulásáról beszélt, meg nem gondolván, hogy az erkölcsi törvény állandó érvényű és változatlan, mint a mate­matika kétszer-kettője. Stampay Kát. ének- és imakönyve, áremelés nélkül, 32 lappal bővítve, XVH-ik kiadásban, uj, ingyenes kotta füzettel, csinosan kötve: 30-, vászonban 50 fillér. Tízre egy ingyen példány jár. Kapható bőr-kötésben is a szerzőnél: Köböl- kúton, (Esztergom megyében). Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 2337., 2783., 3239./1911. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1911. évről szerkesztett IV. oszt. kér. adó, tökekamat- és járadék­adó és földadó kivetési lajstromok a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvé­nyesítve, előírás végett leadattak. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a ér­telmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 24-töl 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azokat — az előírt hivatalos órán alatt — mindenki megtekintheti s netáni felszólamlá­saikat : a) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adónemmel már a múlt év­ben megróva volta«, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési laj­stromban tárgyalt adóval a kivetés évében első Ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előter­jeszthetik. Kelt Egerben, 1911. április 21-én. Derszib Ödön, v. föszámvevö. Eger, 1911. A* érseki lyeeum könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom