Eger - hetente kétszer, 1911
1911-04-26 / 33. szám
4 EGER. (33 sz.) 1911. április 26. rabot mutat be Palágyi. Megnyitó előadásul a Lehár „Hercegkisasszonyát“ lesz alkalmunk látni, melyet kedden megismételnek. Szerdán és csütörtökön, Bernstein „Utánnam“ c. drámájában, a drámai személyzet mutatkozik be. Pénteken „A millió“ c. bohózatot adják, mig szombaton és vasárnap este megint Lehár-darabot adnak. A Cigányszerelem megy majd, amely Palágyinak kasszadarabja volt Miskolczon. Háló, étkező és buffet-kocsik közlekedése. A MÁV. vonalain május hó 1-től közlekedő háló, étkező és buffet-kocsik jegyzékét és menetrendjét már kiadta az államvasutak igazgatósága. A bennünket közelebbről érdeklő budapest—kassai vonalon a hálókocsik (melyeket csak az I. vagy II. oszt. menetjegyekkel utazók használhatnak megfelelő pótjegy váltása mellett) a következő vonatokhoz lesznek kapcsolva: a Budapest keleti pályaudvarról Poprád—Felkára este 10 órakor induló 1510. számú; a Poprád—Felkáról Budapest felé este 10 óra 40 perc, illetve Kassáról éjjel 1 óra 15 perckor induló 1505 számú és a Budapestről Ruttka—Oderberg—Berlin felé délután 3 órakor induló 304 számú vonatokhoz. A pótjegyek ára Budapesttől Poprád—Felkáig, esetleg Tátralomnicig, vagy vissza az I. osztályon 9 K 60 fill., a II. osztályon 7 K 20 fillér. — Élkezö-kocsi a budapest—kassa—oderbergi vonalon a Budapestről reggel 6 óra 45 perckor induló 1502 számú és a Kassáról délután 5 óra 21 perckor BmLpestfelé induló 1503. számú vonatokhoz lesz kapcsolva. — Buffet-kocsit a Budapestről reggel 7 óra 20 perckor Sátoraljaújhely felé induló 402 számú, és a Sátoraljaújhelyről délután 4 óra 39 perckor Budapest felé induló 403. számú vonatokhoz csatolnak. Az étkező és buőet-kocsik étkező-termeit az I. és II. osztályú menetjeggyel utazók vehetik igénybe, és pedig külön illeték fizetése nélkül. A buffet-kocsikban levő és ülőhelyekkel ellátott külön szakaszok azonban csakis az I. osztályon utazók részéről vehetők igénybe. Apró hírek. Halálfej a káposztás-hordóban. A mátrai vasút egyik pályaőrét furcsa meglepetés érte, amint vasárnap késő éjjel a falu korcsmájából haza támolygott. A puszta magányosságban álló lakásán a feleségét megkötözve, a puszta földön fekve találta. Midőn a férj elvágta az asszony kezeire és lábaira hurkolt köteléket, a szabaddá tett nő siránkozva panaszkodott, hogy míg az ura odajárt, őt rablók támadták meg, megkötözték és a ládából elvitték a malackára kuporgatott 25 koronát. A kissé pityókos férj persze hogy kijózanodott erre a szomorú hírre, mert a malac ára az összes vagyona volt. Fogta a lámpát és szétnézett a házban, vájjon nem vittek-e el egyebet is a zsiványok. Tekintete a káposztáshordóra esett, amelyen délután, amikor elment, a bundája volt elhelyezve és most a fejőszéket, meg egy köteg tüzelni való rozsét látott rajta. Csak nem vitték el talán a bundáját is?! Leemelte a hordótetejére rakott holmit, hogy megnézze, nincs-e a bunda a hordóban. De ijedten hátra tántorodott. A hordóban bunda helyett egy — halálfejt látott. Hogy került ez ide ? Az asszony látva az ura rémületét, töredelmesen bevallotta, hogy a délután folyamán egy cigányasszony járt nála, aki ezt a halálfejet hozta és azt mondta, hogy aki a halálfejet megveszi tőle 50 koronáért, az egész életére boldog lesz, mert betegség, baj nem éri, az ura is mindig szeretni fogja és a pénzből sem fogy ki soha. 0 tehát megvette. Minthogy csak 25 koronája volt, a bundát is odaadta a szerencsét hozó halálfejért. Hogy pedig a férjét addig is, mig a halálfej utján pénz jön a házhoz megnyugtathassa, a cigányasszonnyal együtt főzték ki a rablás meséjét. A halálfejet ő rejtette a hordóba és a zsineggel is önmaga kötözte meg magát. A jámbor vasúti őr első felháborodásában az ártatlan halálfőt a földhözvágta úgy, hogy az darabokra törött. Azután a busúlásnak adta magát: hátha mégis szerencsét hozott volna ez a halálfő és ő földhözvágta a szerencsét! — Véres husvét. Tiszafüreden véres verekedés volt husvét hétfőjén. Kilenc legény a korcsma előtt összeveszett és egyik lársukat, T. Oláh Jánost úgy megkéselték, hogy most a halállal vivődik. — Végzetes esés. Gyöngyösről jelentik, hogy ott egy Nagy Vendel nevű 28 éves kőmivessegéd munka közben az állványról leesett és a lábát törte. — Kard és szódásüveg. A megszokott, rendes, vasárnapi verekedéseknél sokkal nagyobb vérengzés volt Egerben, április 23-án este. Mosko- vics Áron cifrakapu-téri korcsmájában ugyanis estefelé összevesztek a mulató legények és olyan parázs verekedést kezdtek a szódás üvegekkel és ólmos-botokkal, hogy a rendőrség alig tudta őket szétválasztani. Összesen 15 rendőrt mozgósítottak a veszedelem színhelyére, mert az ottani őrszobabelieket visszaszorították a duhaj legények. A segítségül hívott rendőrök azután szétszórták a szódásüvegekkel dobálódzó legényeket, kik közül egy Barczi László nevű fiatal legénynek a fejét is meghasították a kardjaikkal védekező rendőrök. 2 könyvkötő-tanonc alkalmazást nyer hetifizetéssel az érseki líceumi könyvnyomdában. Irodalom. Die Religion im Lichte der Völkerpsychologie. Von dr. A. Schweiger. Egri ember bécsi felolvasása van előttünk s azért ebből és csakis e szempontból reflektálunk rá. Azokat, akik tollúkkal a tudománynak akarnak szolgálatot tenni, régi szokás szerint két csoportba osztjuk: az elsőbe tartoznak a szakkutatók, a tudománynak szó szoros értelmében vett továbbfejlesztői, — a másodikba a már elért ismeretek népszerűsítői, a napszámosok, akiknek a munkája szintén figyelemreméltó, mert hiszen ők viszik el a nagy közönségnek az élet napi küzdelmeiben kifáradt és tudományos munkák olvasására alig-alig érő köreibe a tudomány kulturális elemeit. Hisszük, hogy Schweiger rabbi is ezt az utóbbi célt akarta szolgálni, midőn a bécsi zsidó hitközségben előadást tartott a néppszihológia ama kutatásairól, melyek a vallásra vonatkoznak. Érdeklődéssel olvastuk ezt a kis füzetet (23 1.) abban a reményben, hogy a célul kitűzött apologikus tendenciáknak megfelel. Sajnos, csalódtunk ebben a reményünkben. Láttuk ugyan, hogy a szerző sokat olvasott, hiszen hosszú bevezetésében (10 oldal) lehetőleg számot ad arról, amit filozófiai műveltségének bemutatására szükségesnek tartott; de ez mind nem képesítette arra, hogy azokkal az óriási empirikus adatokon fölépült elméletekkel megbirkózzék, melyeket Spencer és Wundt tanításainak ismertetésé- sében ad elénk. Már a bevezetés is elárulja a felületességet és a faji érdekek előmozdítására törekvő célzatosságot. A néppszihológiá- ról (Völkerpsychologie) megtudjuk, hogy az a zsidó szellem speciális terméke, mert kezdeményezője (Lazarus) zsidó volt. Róla csak any- nyit tud elmondani a szerző, hogy egyik kijelentésében azt hangoztatta: őt éppen zsidó volta tette néppszihológussá — de már azt elfeledi, hogy e két tudományág két legkiválóbb képviselője gyanánt a nem zsidó Spencert és Wundtot fogja bemutatni. Jerusalemnek, a wieni egyetem zsidó magántanárának, kiváló könyvét okvetetlenül meg kellett említenie, nem törődve azzal, hogy Jerusalem „Lehrbuch der Psychologie“-ja csak tankönyv s a modern lélektanok sorában számításba se jön. Csak diákok lelkesedhetnek érte, kiknek népszerű voltánál és a tanulmányozásra érdemes munkák felemlítésénél fogva alkalmas kézikönyvnek látszik, de a bécsi egyetemen egy Swoboda és Jodl lélektani előadásai mellett említésre sem méltó. Amit pedig szerző a most uralkodó naturalisz- tikus világnézetről mond, azt elmondhatja valamely napilap tárcarovatának keretében, de nem olyan műben, mely legfőbb értékünknek, a vallásnak, tudományos apológiájára van szánva. Spencer és Wundt kritikai ismertetéséről sem mondhatunk semmi kedvezőt. Ajánljuk a szerzőnek a katolikus apologia h-isonló tárgyú fejezeteinek olvasását, pl. Schell-ét az istenfogalomról. Több tudást, szélesebb körültekintést fog itt találni, ami természetes is, hiszen az ő érdekük a kereszténységével közös ezen a téren. Mindamellett ismételten szívesen elismerjük, hogy szerző olvasott ember, ami ma- gábavéve sem kicsinylendő érdem. Czakó Ambró dr. „Irodalom és erkölcs“ címmel tartott előadást szombaton este Bíró Lajos a színházban. Az előadást kevesen hallgattak meg s hozzátehetjük, hogy nem sokat veszítettek, akik nem voltak ott. A tételül kitűzött kérdésről kevés szó esett s inkább az írók és műveszek „megértésének“ szükséges voltát hangoztatta. Az előadás maga zsur-nyelven folyt s a felelőtlenség tudatában felszínesen. Nagy, fontos kérdéseket intézett el egy-két mondattal, nem sokat törődve a következetességgel. Tévedései közül följegyezzük azt, hogy szerinte manapság nincs olyau erkölcsi szabály, melyet minden író és művész követhetne, elfogadhatna. Pedig dehogy nincs, csakhogy persze Biró Lajos nem ismeri a — keresztény morált. Nem csekély tévedése volt az se, mikor az erkölcsi törvények fejlődéséről, átalakulásáról beszélt, meg nem gondolván, hogy az erkölcsi törvény állandó érvényű és változatlan, mint a matematika kétszer-kettője. Stampay Kát. ének- és imakönyve, áremelés nélkül, 32 lappal bővítve, XVH-ik kiadásban, uj, ingyenes kotta füzettel, csinosan kötve: 30-, vászonban 50 fillér. Tízre egy ingyen példány jár. Kapható bőr-kötésben is a szerzőnél: Köböl- kúton, (Esztergom megyében). Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki líceumi nyomda. 2337., 2783., 3239./1911. sz. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy az 1911. évről szerkesztett IV. oszt. kér. adó, tökekamat- és járadékadó és földadó kivetési lajstromok a helybeli kir. pénzügyigazgatóság által érvényesítve, előírás végett leadattak. Erről az 1883. évi XLIV. te. 16. §-a értelmében az érdekeltek azon felhívással érte- síttetnek, hogy a kivetési lajstromok a városi számvevőség hivatalos helyiségében folyó év és hó 24-töl 8 napi közszemlére tétetnek ki, hol azokat — az előírt hivatalos órán alatt — mindenki megtekintheti s netáni felszólamlásaikat : a) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adónemmel már a múlt évben megróva volta«, a lajstrom kitételének napját, b) azon adózók, kik az illető kivetési lajstromban tárgyalt adóval a kivetés évében első Ízben rovattak meg, adótartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a városi számvevőségnél előterjeszthetik. Kelt Egerben, 1911. április 21-én. Derszib Ödön, v. föszámvevö. Eger, 1911. A* érseki lyeeum könyvnyomdája.
