Eger - hetente kétszer, 1911

1911-04-12 / 29. szám

1911. április 12.

EGER. (29 sz.t

3

séges megoldásánál, elháríthatatlannak látszó akadálya volt.

Arról van szó ugyanis, hogy a szegény- sorsú, elhagyatott, többnyire vidékről ideszakadt és kellő anyagi és erkölcsi gondozásban a'ig részesülő iparos és kereskedő tanulók részére Otthont, úgynevezett tanono-internátust ]éte- sítsenek azok a nemesen érző szivek, akik a kereszt tövéből kisarjadt iga/i szocializmus alapján állva, a legmagasztosabb szociális elvet: az evangéliumi emberszeretet et vájják és aszerint cselekszenek.

Régóta érzett hiányt pótol ez az intézmény, amelynek megnyitása husvét után lesz. Hány aggódó szülőnek 'eszi könnyűvé a pálya- választást gyermeke részére! Hiszen nem lesz számkivetve, fiatalon odadobva a nyomornak, nélkü özésnek, nem ritkán a bűnnek és elzül- lésnek is a család — reménysége. Jó helyre kerül. Az Otthonban otthont talál és gondos felügyeletet. Az ipar és kereskedelem pedig olyan tanuló-gárdára tesz szert a tanonc-ott- hon révén, amely erőben és értékben csak növelni fogja a tisztes ipart és kereskedelmet.

Mert eddig rendszerint csak azok léptek az ipari vagy kereskedelmi pályára, akiket a szükség kényszer Jett rá; akiket testi hibájuk, vagyontalanságuk más pályára alkalmatlanná tett, vagy akik az iskola padjaiból kibukva, egyéb hiányában, a műhelyekben keresték azokat a mankókat, amelyekkel a megélhetés országújára vergődhessenek. Ezután a tanonc- internatus módot és alkalmat nyújt rá, hogy a jobb családokból származó, tehát tehetségesebb gyermekek is — különösen a vidékről — aggodalom, félelem és szégyenkezés nélkül ké- peztethessék ki magukat szakmájukban jártas, ügyes és a magyar ipart és kereskedelmet továbbfejleszteni tudó iparosokká, avagy kereskedőkké.

A tanonc-internátus szervezetéről és a fölvétel módozatairól egyébként az internátus vezetősége szó szerint a következő ismertetést adja ki:

*

Az egri tanonc-internátus husvét után teljesen bereudezve rendeltetésének átadatik, melyben 25 kereskedő- vagy iparos-tanonc havi 2 koronáért szállást, ágynemüeket és mosást, havi 25 koronáért teljes ellátást nyerhet. (A teljes ellátásban részesülők reggelire tejet kenyérrel; ebédre: levest, főzeléket hússal, vagy főtt tésztát; vasárnap és ünnepen sültet; vacsorára: főzeléket hússal, vagy tésztát kapnak.) Hogy a fenti összegeket a tanoncért ki köteles fizetni, az esetről-esetre a szegődtetési szerződésben lesz megállapítva.

A tanonc-internátus helyiségei a Kát. Legényegylet uj épületének földszintjén vannak elhelyezve és pedig úgy, hogy egy nagy terem és egy kisebb szoba hálószobákul, két szoba ebédlőül és nappali használatra, egy szoba fürdőszobául szolgál, melyben úgy fölkeléskor, mint lefekvéskor tartoznak a tanoncok megmosdani, avagy időközönkint fürdeni. Minden tanoncnak külön szekrénye van ruhája számára.

Felügyeletet felettük az elnökség gyakorol, éjjeli felügyelettel a házmester (iparos) van megbízva, ki közöttük alszik.

Nyáron 6 órára, télen 7 órára köteles min- denik a maga műhelyében megjelenni, este 6—10 óra közt az internátusba visszatérni. Akik ellátásban is részesülnek, azok 12 órakor ebédre, 7 órakor vacsorára kötelesek megjelenni, ebéd után 1 órakor a műhelybe visszatérni. Az esetleges csavargások megakadályozására minden tanoncnak bélyegző könyve van, melybe a házmester minden nap bejegyzi a távozás, avagy a visszatérés idejét.

Szab ididejüket az intetnátus vezetősége nemes szórakozásokkal, szakbeli tovább képzéssel és általános ismere'ek közlésével tölti ki.

Célja ezen internátusnak az ipar és a kereskedelem számára fegyelmezett, rendhez szoktatott, képzett nemzedéket nevelni, és különösen elérni azt, hogy a tauonc mesterségét már tanonc-éveiben lehető legjobban elsajátítsa, azért az intern tus vezetősége mindenütt, még a mesterénél is felügyelettel kiséri a rábízott tanoncot, hogy idejét a mesterséghez nem tartozó dolgokkal el ne fecsérelje.

A tanonc-internátus ajálható mindenkinek, de különösen jobb családból származó fiuknak, kik magukat iparos, vagy kereskedői pályára szánják és pályájukon kívül más, cselédhez való foglalkozást nem óhajtanak végezni.

Az internátus a szülői gondoskodást teljes erejéből igyekszik pótolui. Az internátus vezetősége szerez számára a kívánt foglalkozási ágban munkaadót és köti meg a szerződést. Bárki teljes bizalommal fordulhat tehát hozzánk: Katolikus Legényegylet, Eger, címen.

HÍREK.

Eger, 1911. április 11-éu.

Tájékoztató.

Apr. 12. Katonai felülvizsgálat.

„ 13. Nagycsütörtök.

„ 13. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja

Sírokon.

„ 14. Nagypéntek.

„ 15. Nagyszombat.

„ 15. Az egri fSszolgabiró tárgyalási napja Füzesabonyban.

„ 16. Husvét-vasárnap.

„ 16., 17. Országos vásár Hevesen.

„ 17. Husvét-hétfS.

„ 17. Müvészestély a színházban.

„ 17., 18. Országos vásár Pásztón.

„ 18. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron.

„ 20. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarnamórán.

„ 23. A Kát. Legényegylet szinielőadása.

„ 24., 25 , 26. Sorozás Gyöngyösön.

„ 24. Országos vásár Verpeléten.

„ 24., 25. Országos vásár Hatvanban.

„ 27., 28., 29. Sorozás a gyöngyösi járásban.

„ 29. Egerváros közgyűlése.

„ 29. A főgimn. zenekar hangversenye.

„ 30. Országos vásár Tíszanánán.

Nagyhét.

Fekete lepel borítja a templomok oltárain a keresztet: a megváltó Istenember, a meggyalázott erény, a halálra Ítélt igazság, a ke- zesztrefeszített ártatlanság kínos szenvedéseit és gyötrelmes halálát gyászolja az Egyház.

Régen, nagyon régen, 1911. évvel ezelőtt, a Holt-tenger sivár, homokos partjánál élt egy fehér lelkű, szép, de bánatos arcú, szomorú férfiú, akinél jobban, tisztábban és Önzetlenebből senki sem szerette az emberiséget. Jézus volt a neve, de Messiásnak, Krisztusnak nevezték, mert a szívét, lángoló lelkének kimeríthetetlen kincstárát, egész valóját, sőt az életét is odaadta, hogy hitet, szemetet ébresszen embertársaiban; hogy újra formálja őket az evangéliumi igazságok befogadására, és megváltsa embertársainak lelkét a bűntő!, mely a kárhozatba visz.

És megfeszítették.

Egész élete a szeretet lángjának élesztése volt, és mégis, mint megcsüfolt magasztosság, a gönyszőtte töviskorona alatt vérezett. Megostorozták, bibor-palástot adtak rá és abban cipeltették vele a nehéz keresztet a Kálvária utján. Elhagyták még azok is, akik a tanítványai voltak.

Halála azonban fönséges volt: megrázkódtatta az emberiséget. Ott, a véres keresztfán, dicsőült meg isteni küldetése, amiért élt és amiért szenvedett: a világot megváltó szeretet!

Azok a sztvak, amelyeket hűlő testtel, vérte- lenül, megtört szemekkel, csak azért rebegtek a halálravált Istenember vonagló ajkai, hogy bocsánatot kérjenek gyilkosai számára, a legideálisabb élettörvényt: az emberszeretet törvényét aLpo/.ták meg. Az ő halálával az igazi erkölcsi élet született meg, és azok, akik azt hittek akkor, hogy ha benne megölik az embert, éle művét is megsemmisítik, valóban — nem tudták, mit cselekszenek.

Ennek a fönséges krisztusi tragédiának emléke a nagyhér, mely a páimás virágvasárnaptól kezdődik és nagyszombaton, a dicsőséges feltámadás előestéjén ér véget.

Az egyház gyászba borul, az oltárok dísz nélkül állanak és a zsolozsmákat, zsoltárokat nem kiséri orgonaszó. Jézus szenvedésének történetét négy evangélista írta meg; mind a négyet felolvassák : virágvasáruapján a szent Mátéét, kedden szent Máikét, szerdán szent Lukácsét és nagypénteken szent Jánosét. Ezek a pas.-ió<, amelyek közül az elsőt és az utolsót szervezett énekkarok éneklik a népnek.

Legmélyebb a gyász és szomorúság a nagyhét három utolsó napján. Ekkor a harangok is elnémulnak és a nagy napokat megelőző délutánonkint lamentációkat tartanak a templomosban, vagyis Jeremiás próféta siralmait éneklik szomorú hangon. Az elpusztult Jeruzsálem fölött kesereg a gyász-zsolozsma, de ez csak jelképe a bűn által megrontott léleknek, amelynek meg kell térnie. Ugyanilyen jelkép az is, hogy minden elénekelt zsoltár után egy- egy gyertyát, eloltanak az oltár előtt álló háromszögű tartón, úgy, hogy legvégül csupán a háromszög csúcsán álló gyertya egymaga marad égve; és midőn az oltáron levő hat gyertyát és a szentély lámpáiának fényét is eloltották, a háromszögön égő fehér gyertyát az oltár mögé viszik. A világ Világosságának tragédiáját jelképezi ez a komor szertartás, akit szenvedése idején még tanítványai is elhagytak ; de őt magát is elszakították a híveitől. Az utolsó gyertyának az oltár mögé rejtése Jézus halálát, és a templomban igy beálló sötétség a természet mely gyászát jelenti. Az a zöfej, me'yre az elrejtett égő gyertyát ismét előhozzak: a földindulást, a kősziklák repede- zését jelképezi, amely csodákra az előbb még „feszítsd meg“-et kiáltó, elvakított nép szemei felnyíltak és a halálos Ítélet végrehajtásának ellenőrzésére kiküldött századossal és katonákkal egyetemben elismerte, hogy az áldozat ártatlanul halt meg, és hogy valóban az Isten fia volt.

Nagycsütörtök az utólsóvacsora, az Oltári- szentség szerzésének és a szenvedések éjjelének emléke. Nagypéntek Jézus halálának napja és a véres áldozat fölött érzett mély gyász jeléül ezen a napon a szentmiséből elmarad a kenyér és bor színének az Ur testévé és vérévé való átváltoztatása, vagyis a vértelen áldozat. Ezért csonka misének nevezik a nagypénteki istenitiszteletet, amelyen a passiót is eloltott, gyertyák mellett éneklik és a pap az összes emberiségért (tehát a más vallásuakért is) imádkozik. Majd az eddig gyászlepelbe burkolt feszületről leoldja a leplet, leteszi a feszületet az oltár lépcsőjére és leborulva imádkozik előtte. Végül az Oltári-szentséget ünnepélyesen elhelyezi az „Ur-koporsójá“-ba, amelyet azután az ajtatos közönség templomról- templomra járva kegyelettel látogat. Nagyszombaton tűzszenteléssel kezdődik az istenitisztelet, annak jeléül, hogy Jézus anyaszentegvháza a megváltó Istenember szeretetének tüzétől lángol, azután a húsvéti gyertyát szentelik meg, majd a keresztelő viz szentelése következik, mert ennek jegyében, a keresztségben, Jézus