Eger - hetente kétszer, 1911
1911-04-05 / 27. szám
1911. április 5. EGER. (27. sz.( 3 csak igazán segítőtársa, felesége a kenyérkeresetben is a családfenntartó férfinak. Azonban nem ez a bajuk a feministáknak. Érzik, tudják jól, hogy ez a terep nem alkalmas a nemeknek egymás ellen való hadviselésére. Itt csak az igények leszállítását és a „dolgos asszony“ típusának megteremtését kell keresztül vinni és ismét helyreáll a megbillent társadalmi egyensúly. A nőkérdésnek a fökötö a megoldója, és a nő hivatása (és boldogsága is) a mennyasszonyi koszorúnál kezdődik. A feministáknak nem a boldog asszony, hanem a 8züfrazsett-tipus az ideálja. Nekik az a bajuk, hogy a mai társadalmi élet törvényei olyanok, amelyek minden kötelezettséget a férfi vállaira rónak és a létért való küzdés nehéz harcaiból kiközösítik a nőt. Az a baj, hogy a férfi-társadalom a nőt női méltóságának és családanyai hivatásának tudatában, a szeretet kiváltságával tisztelte meg, a megélhetés gondjaitól fölmenti és róla, — bár szigorúan erkölcsi alapon, — mint feleségről és anyáról, anyagilag is gondoskodik. Az a baj, hogy minden egyében kívül, a jogokat nem adta ki kezéből a férfi-társadalom, mert ezekre a fegyverekre szüksége van a közélet poroudján folyó harcokban, hogy a nő, a családi szentély oltalmában, amelyet szintén a férfi véd meg, háborítatlan nyugalomban élhessen. Hogy miért baj mindez, a feministák igy okolják meg: A nő helyzete alárendelt a társadalomban. Ez az alárendeltség a nőt a férfinak cselédjévé, fehér rabszolgájává sülyeszti. Ezért elégületlen a legtöbb (?) nő; ez kergeti az elégületlenek küzdő táborába mindazokat, akik nem akarják elfogadni azt, hogy az ideállá pro- klamált házaséletért föláldozzák magukban az embert! A nőnek is szabadon kell rendelkeznie saját magával és ne legyen kénytelen elismerni a magáénak a társadalom által nélküle, merő balitéletekből megalkotott azokat a törvényeket, amelyek nyomorult, jogtalan páriává nevelik a nőt és prédául dobják oda a férfinak. Szomorú elmélet ez nagyon; és igazságtalan. A mai társadalom alapja a család. Ennek erejét, szilárdságát a nő adja meg. A nő hivatása az, hogy a család belső életét kormányozza, és a családban nevelt gyermekek lelkében a jövő társadalom erősségeit megalapozza. Ha a nőt a családi élet nyugalmas fészkéből, apostoli munkálkodásának színhelyéről a közélet forgatagába vetjük: kiragadjuk természetes hivatása köréből és megöljük benne a család védőangyalát. De megöljük a család nyugalmát is. Vagy éppen ezt akarják a feministák ? Másodszor is el akarják-e veszíttetni a nővel a paradicsomot, amelyért a közéleti szereplés — mert nem természeti hivatása — soha sem fogja őt kárpótolni. A mai kiváltságos, nyugalmas és felelőtlen helyzetéért a nő, ha tetszik, elítélheti a férfi-társadalmat; de nem cselekszik jól, ha arra törekedik, hogy a férfiak mellé álljon és velők egysorban vegyen részt a közélet harcaiban. Vagy igen? Mi, és velünk az egész társadalom azt mondja: nem. Csak a feministák válaszolnak igennel. No, és ez csak elég talán, hogy a nemek, mint harcos-felek forduljanak egymás ellen ? ! . . . HÍREK. Eger, 1911. április 4-én. Tájékoztató. Apr. 5. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Ti- szaörsön. „ 6., 7. Országos vásár Tiszafüreden. „ 10. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10., 12., 19., 21. Sorozás Pétervásárán. „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke. „ 12. Katonai felülvizsgálat. „ 18. Nagycsütörtök. „ 13. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon. „ 14. Nagypéntek. „ 15. Nagyszombat. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzesabonyban. „ 16. Husvét-vasárnap. „ 16., 17. Országos vásár Hevesen. „ 17. Husvét-hétfö. „ 17. Müvészestély a színházban. „ 17., 18. Országos vásár Pásztón. „ 18. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Abasáron. „ 20. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarnamérán. „ 24., 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. „ 24. Országos vásár Verpeléten. „ 24., 25. Országos vásár Hatvanban. „ 27., 28., 29. Sorozás a gyöngyösi járásban. „ 29. Egerváros közgyűlése. „ 30. Országos vásár 'l'iszanánán. Mozart zenei egyénisége. Vasárnap délután méltó befejezést nyert a főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak idei (X.) sorozata. Ezek az előadások, valóban elmondhatjuk, értékben, szellemi és erkölcsi tartalomban folyton emelkednek. Csak sikerről, fényes sikerről számolhatunk be most is, midőn a 84 dik előadás lefolyásáról Írunk. A hangverseny anyagát Kalovits Alajos dr. hordta össze; ő válogatta össze a darabokat, ő hozta össze a szereplőket, ő tanította be a karokat s ő áldozott egy rövid (az idő rövidsége miatt nagyon is rövid), de tartalmas és tanulságos, szép felolvasásban a Mozart nagy emlékének. Tudásával, ízlésével, nagy szorgalmával méltán rászolgált a közönség lelkes elismerésére. A Concert A-dur gyönyörű előadásánál valósággal elámult a hallgatóság a Szokolay Lajos dr. zongorajátékán. Ez a szám minden tekintetben művészi magaslaton mozgott. Szokolay Lajos dr. roppant finom taktus-érzéke, ízlése, előadásának rendkivüli eleganciája és szédí'ő technikája mindenkit elragadott. Méltó keretet adott ehhez a katonai zenekar precíz, minden részletében kidolgozott játéka. S a feladatnak ily bravúros megoldása annál nagyobb elismerést érdemel, mert a katonai zenekar most kisért első esetben zongorakoncertet. A „Varázsfuvola“ két vegyes kara szépen beilleszkedett a hatalmas művészi programúiba. Hozzászoktunk már a Küzdy-éra alatt ahhoz, hogy a főgimnáziumi ifjúság énekkarának előadása, ereje, hangszinezése, fegyelmezettsége nem mindennapi. Most meggyőződtünk arról, hogy az énekkar nem szállott alább onnét, ahová a Küzdy Aurel tudása, szorgalma, türelme fölemelte. Természetes, hogy a 3. számot, Sarastro magándalait, roppant érdeklődéssel vártuk. És valóban, a Barthos Károly kincset érő hangja talán még soha nem csengett szebben, ércesebben, lélekrehatóbban, mint most. A 4. pont Mozartnak egyik legnagyobb szimfóniája (S. C-dur), melyre a katonai zenekar hónapokon készült. Linke karnagynak nagy szorgalmával és nagy fegyélmező erejével sikerűit olyan zenét produkálni, aminőt rendszerint csak nagy hangverseny-termekben hallhat a közönség. A katonai zenekar összjátéka kifogástalan, piánói lehelletszerű finomságuak, fortéi hatalmasak és árnyékolása diszkrét. Még a közönségről kell szólnunk, mely oly nagy melegséggel karolta föl a főgimn. ismeretterjesztő előadásait és mely most is zsúfolásig megtöltötte a főgimnázium hatalmas tornacsarnokát. É-’, ami nálunk szokatlan, példás csend volt. Aki el akart merülni az előadás szépségébe, a művészi élvezetbe, megtehette, jóllehet például az utólsó szám természeténél fogva igen hosszú volt. Kinevezés. Vármegyénk főispánja Csókás István egri ügyvédet megyei tb. főügyésszé nevezte ki. Honvédek eskütétele. Vasárnap délelőtt ment végbe a honvédpóttartalékosok eskütétele. Ez alkalommal Bukna József hittanár, tart. honvédlelkész ünnepi misét mondott a minoriták templomában, mely után Eger történeti emlékű várában lelkes, hazafias beszédet intézett a katonákhoz. Építik a zsidó templomot. Pár nap múlva bontani kezdik a belvárosnak egyik legdísztelenebb, ócska épületét, az úgynevezett Fekete- házat. Ez a romladozó emeletes ház a Barkóczy- épülettel szemben van és az egri neolog zsidóhitközség tulajdona. Most lebontják, hogy helyére még ez év folyamán fölépítsék a szegedinek mintájára tervezett, mór-stilű templomot, mely átnyúlik majd a Gólya-épület udvarára is. Ezt az épületet tudniillik szintén megvásárolták. Az Uribanda hangversenyét, amely április 22-én lett volna, bizonytalan időre elhalasztották. Kis diákok tanulmány-utazása. A pásztói állami polgári fiúiskolának 54 növendéke a húsvéti szünidő alatt Fiumébe utazik tanulmányútra. Az apró turistákat három tanár kiséri a magyar tengerparthoz. Az Ipartestület közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg kellő számban, jövő vasárnapra maradt s 11 órakor tartják meg a Kér. Iparoskor nagytermében. A vármegyeház javítási munkálataira, mint közöltük is, nagyobb összeget szavazott meg a törvényhatósági közgyűlés. A munkálatokat már megkezdettéi és most állványok veszik körül a szép, hatalmas épületet, mely immár másfélszáz esztendeje egyik dísze Egernek s melyet Barkóczy egri püspök építtetett a XVIII. század derekán. Ösztöndíjak iparosok és azok özvegyei és árvái részére. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a Mária-Valé- ria főhercegnő születésének emlékezetére Voigtländer Frigyes bécsi lakos, keresk. tanácsos által alapított ösztöndíj 2200 koronát kitevő kamataira pályázatot hirdet. Ebből a kamatösszegből alakított két, egyenként 1100—1100 koronás ösztöndíjért mindazok a képesítéshez kötött ipart űző, szegényebb sorsú, érdemes, szakmájukban kiváló és józan életű, kezdő, fiatal, magyar honos iparosmesterek vagy idősebb segédek pályázhatnak (továbbképzés vagy mü- helyi berendezés, illetve annak tökéletesbítése céljából), akik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették, vagy átvenni akarják. A folyamodványhoz okvetetlenül csatolandók a következő mellékletek: születési bizonyítvány, magyar honosságot igazoló bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány, családi és vagyoni viszonyokat igazoló bizonyítvány, a elsőfokú iparhatóság (ipartestület) bizonyítványa arról, hogy a folyamodó milyen mesterséget üz, mióta mester, avagy segéd, illetve annak műhelyét átvette-e, és ha segéd, jelenleg kinek műhelyében dolgozik, a folyamodó szakmabeli kiválóságát igazoló bizonylatok (mesterektől, iskolákból stb.)
