Eger - hetente kétszer, 1911

1911-04-05 / 27. szám

1911. április 5. EGER. (27. sz.( 3 csak igazán segítőtársa, felesége a kenyérke­resetben is a családfenntartó férfinak. Azonban nem ez a bajuk a feministáknak. Érzik, tudják jól, hogy ez a terep nem alkal­mas a nemeknek egymás ellen való hadvise­lésére. Itt csak az igények leszállítását és a „dolgos asszony“ típusának megteremtését kell keresztül vinni és ismét helyreáll a megbillent társadalmi egyensúly. A nőkérdésnek a fökötö a megoldója, és a nő hivatása (és boldogsága is) a mennyasszonyi koszorúnál kezdődik. A feministáknak nem a boldog asszony, ha­nem a 8züfrazsett-tipus az ideálja. Nekik az a bajuk, hogy a mai társadalmi élet törvényei olyanok, amelyek minden köte­lezettséget a férfi vállaira rónak és a létért való küzdés nehéz harcaiból kiközösítik a nőt. Az a baj, hogy a férfi-társadalom a nőt női méltóságának és családanyai hivatásának tu­datában, a szeretet kiváltságával tisztelte meg, a megélhetés gondjaitól fölmenti és róla, — bár szigorúan erkölcsi alapon, — mint feleség­ről és anyáról, anyagilag is gondoskodik. Az a baj, hogy minden egyében kívül, a jogokat nem adta ki kezéből a férfi-társadalom, mert ezekre a fegyverekre szüksége van a közélet poroudján folyó harcokban, hogy a nő, a csa­ládi szentély oltalmában, amelyet szintén a férfi véd meg, háborítatlan nyugalomban él­hessen. Hogy miért baj mindez, a feministák igy okolják meg: A nő helyzete alárendelt a társa­dalomban. Ez az alárendeltség a nőt a férfinak cselédjévé, fehér rabszolgájává sülyeszti. Ezért elégületlen a legtöbb (?) nő; ez kergeti az elégületlenek küzdő táborába mindazokat, akik nem akarják elfogadni azt, hogy az ideállá pro- klamált házaséletért föláldozzák magukban az embert! A nőnek is szabadon kell rendelkez­nie saját magával és ne legyen kénytelen el­ismerni a magáénak a társadalom által nél­küle, merő balitéletekből megalkotott azokat a törvényeket, amelyek nyomorult, jogtalan páriává nevelik a nőt és prédául dobják oda a férfinak. Szomorú elmélet ez nagyon; és igazság­talan. A mai társadalom alapja a család. Ennek erejét, szilárdságát a nő adja meg. A nő hi­vatása az, hogy a család belső életét kormá­nyozza, és a családban nevelt gyermekek lel­kében a jövő társadalom erősségeit megala­pozza. Ha a nőt a családi élet nyugalmas fész­kéből, apostoli munkálkodásának színhelyéről a közélet forgatagába vetjük: kiragadjuk ter­mészetes hivatása köréből és megöljük benne a család védőangyalát. De megöljük a család nyugalmát is. Vagy éppen ezt akarják a feministák ? Má­sodszor is el akarják-e veszíttetni a nővel a paradicsomot, amelyért a közéleti szereplés — mert nem természeti hivatása — soha sem fogja őt kárpótolni. A mai kiváltságos, nyugalmas és felelőt­len helyzetéért a nő, ha tetszik, elítélheti a férfi-társadalmat; de nem cselekszik jól, ha arra törekedik, hogy a férfiak mellé álljon és velők egysorban vegyen részt a közélet har­caiban. Vagy igen? Mi, és velünk az egész társadalom azt mondja: nem. Csak a feministák válaszolnak igennel. No, és ez csak elég talán, hogy a ne­mek, mint harcos-felek forduljanak egymás ellen ? ! . . . HÍREK. Eger, 1911. április 4-én. Tájékoztató. Apr. 5. A tiszafüredi főszolgabíró tárgyalási napja Ti- szaörsön. „ 6., 7. Országos vásár Tiszafüreden. „ 10. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10., 12., 19., 21. Sorozás Pétervásárán. „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke. „ 12. Katonai felülvizsgálat. „ 18. Nagycsütörtök. „ 13. A pétervásári főszolgabíró tárgyalási napja Sírokon. „ 14. Nagypéntek. „ 15. Nagyszombat. „ 15. Az egri főszolgabíró tárgyalási napja Füzes­abonyban. „ 16. Husvét-vasárnap. „ 16., 17. Országos vásár Hevesen. „ 17. Husvét-hétfö. „ 17. Müvészestély a színházban. „ 17., 18. Országos vásár Pásztón. „ 18. A gyöngyösi főszolgabíró tárgyalási napja Aba­sáron. „ 20. A hevesi főszolgabíró tárgyalási napja Tarna­mérán. „ 24., 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. „ 24. Országos vásár Verpeléten. „ 24., 25. Országos vásár Hatvanban. „ 27., 28., 29. Sorozás a gyöngyösi járásban. „ 29. Egerváros közgyűlése. „ 30. Országos vásár 'l'iszanánán. Mozart zenei egyénisége. Vasárnap délután méltó befejezést nyert a főgimnázium ismeretterjesztő előadásainak idei (X.) sorozata. Ezek az előadások, való­ban elmondhatjuk, értékben, szellemi és er­kölcsi tartalomban folyton emelkednek. Csak sikerről, fényes sikerről számolhatunk be most is, midőn a 84 dik előadás lefolyásáról Írunk. A hangverseny anyagát Kalovits Alajos dr. hordta össze; ő válogatta össze a darabokat, ő hozta össze a szereplőket, ő tanította be a karokat s ő áldozott egy rövid (az idő rövid­sége miatt nagyon is rövid), de tartalmas és tanulságos, szép felolvasásban a Mozart nagy emlékének. Tudásával, ízlésével, nagy szor­galmával méltán rászolgált a közönség lelkes elismerésére. A Concert A-dur gyönyörű előadásánál valósággal elámult a hallgatóság a Szokolay Lajos dr. zongorajátékán. Ez a szám minden tekintetben művészi magaslaton mozgott. Szo­kolay Lajos dr. roppant finom taktus-érzéke, ízlése, előadásának rendkivüli eleganciája és szédí'ő technikája mindenkit elragadott. Méltó keretet adott ehhez a katonai zenekar precíz, minden részletében kidolgozott játéka. S a fel­adatnak ily bravúros megoldása annál nagyobb elismerést érdemel, mert a katonai zenekar most kisért első esetben zongorakoncertet. A „Varázsfuvola“ két vegyes kara szépen beilleszkedett a hatalmas művészi programúiba. Hozzászoktunk már a Küzdy-éra alatt ahhoz, hogy a főgimnáziumi ifjúság énekkarának elő­adása, ereje, hangszinezése, fegyelmezettsége nem mindennapi. Most meggyőződtünk arról, hogy az énekkar nem szállott alább onnét, ahová a Küzdy Aurel tudása, szorgalma, tü­relme fölemelte. Természetes, hogy a 3. számot, Sarastro magándalait, roppant érdeklődéssel vártuk. És valóban, a Barthos Károly kincset érő hangja talán még soha nem csengett szebben, érce­sebben, lélekrehatóbban, mint most. A 4. pont Mozartnak egyik legnagyobb szimfóniája (S. C-dur), melyre a katonai zene­kar hónapokon készült. Linke karnagynak nagy szorgalmával és nagy fegyélmező erejével si­kerűit olyan zenét produkálni, aminőt rend­szerint csak nagy hangverseny-termekben hall­hat a közönség. A katonai zenekar összjátéka kifogástalan, piánói lehelletszerű finomságuak, fortéi hatalmasak és árnyékolása diszkrét. Még a közönségről kell szólnunk, mely oly nagy melegséggel karolta föl a főgimn. isme­retterjesztő előadásait és mely most is zsúfo­lásig megtöltötte a főgimnázium hatalmas tornacsarnokát. É-’, ami nálunk szokatlan, pél­dás csend volt. Aki el akart merülni az elő­adás szépségébe, a művészi élvezetbe, meg­tehette, jóllehet például az utólsó szám ter­mészeténél fogva igen hosszú volt. Kinevezés. Vármegyénk főispánja Csókás István egri ügyvédet megyei tb. főügyésszé nevezte ki. Honvédek eskütétele. Vasárnap délelőtt ment végbe a honvédpóttartalékosok eskütétele. Ez alkalommal Bukna József hittanár, tart. honvéd­lelkész ünnepi misét mondott a minoriták temp­lomában, mely után Eger történeti emlékű vá­rában lelkes, hazafias beszédet intézett a ka­tonákhoz. Építik a zsidó templomot. Pár nap múlva bontani kezdik a belvárosnak egyik legdísz­telenebb, ócska épületét, az úgynevezett Fekete- házat. Ez a romladozó emeletes ház a Barkóczy- épülettel szemben van és az egri neolog zsidó­hitközség tulajdona. Most lebontják, hogy helyére még ez év folyamán fölépítsék a szegedinek mintájára tervezett, mór-stilű tem­plomot, mely átnyúlik majd a Gólya-épület ud­varára is. Ezt az épületet tudniillik szintén megvásárolták. Az Uribanda hangversenyét, amely április 22-én lett volna, bizonytalan időre elhalasz­tották. Kis diákok tanulmány-utazása. A pásztói állami polgári fiúiskolának 54 növendéke a hús­véti szünidő alatt Fiumébe utazik tanulmány­útra. Az apró turistákat három tanár kiséri a magyar tengerparthoz. Az Ipartestület közgyűlése, mivel a tagok nem jelentek meg kellő számban, jövő vasár­napra maradt s 11 órakor tartják meg a Kér. Iparoskor nagytermében. A vármegyeház javítási munkálataira, mint közöltük is, nagyobb összeget szavazott meg a törvényhatósági közgyűlés. A munkálatokat már megkezdettéi és most állványok veszik körül a szép, hatalmas épületet, mely immár másfélszáz esztendeje egyik dísze Egernek s melyet Barkóczy egri püspök építtetett a XVIII. század derekán. Ösztöndíjak iparosok és azok özvegyei és árvái részére. A miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara értesíti az érdekelteket, hogy a ke­reskedelemügyi m. kir. miniszter a Mária-Valé- ria főhercegnő születésének emlékezetére Voigt­länder Frigyes bécsi lakos, keresk. tanácsos által alapított ösztöndíj 2200 koronát kitevő kamataira pályázatot hirdet. Ebből a kamat­összegből alakított két, egyenként 1100—1100 koronás ösztöndíjért mindazok a képesítéshez kötött ipart űző, szegényebb sorsú, érdemes, szakmájukban kiváló és józan életű, kezdő, fiatal, magyar honos iparosmesterek vagy idősebb segédek pályázhatnak (továbbképzés vagy mü- helyi berendezés, illetve annak tökéletesbítése céljából), akik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették, vagy átvenni akar­ják. A folyamodványhoz okvetetlenül csatolan­dók a következő mellékletek: születési bizo­nyítvány, magyar honosságot igazoló bizonyít­vány, erkölcsi bizonyítvány, családi és vagyoni viszonyokat igazoló bizonyítvány, a elsőfokú ipar­hatóság (ipartestület) bizonyítványa arról, hogy a folyamodó milyen mesterséget üz, mióta mes­ter, avagy segéd, illetve annak műhelyét át­vette-e, és ha segéd, jelenleg kinek műhelyében dolgozik, a folyamodó szakmabeli kiválóságát igazoló bizonylatok (mesterektől, iskolákból stb.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom