Eger - hetente kétszer, 1911

1911-04-01 / 26. szám

4 EGER. (26 sz.) 1911. április 1. — Olyan nyelv, amelyen az egész vi­lágon beszélnek. — Tehát esperantoul mindenütt beszélnek? — Dehogy, fiam, . . . sehol se! * A becsületes ember — minthogy önmagáról Ítél — mást is becsületesnek tart. így járt a ferencrendiek egri házfónöke, aki jóhiszeműen ajánlóleveleket adott a „Gellért“ és „Erzsébet“ hangzatos című képkiadóvállalatoknak, melyek­ről kisült, hogy csak üzérkednek. Azóta két­szer is visszavonta az ajánlóleveleket, de azért most újra nyilatkoznia kellett ebben a tárgyban. Hja persze, az effajta kereskedőcég nem sokat törődik egy kis „szolid“ félrevezetéssel! HÍREK. Eger, 1911. március 31-én. Tájékoztató. Apr. 1., 2. Országos vásár Erdőteleken. „ 2. Mozart-előadás a főgimnáziumban. „ 2. Az ipartestület közgyűlése. „ 4. A hatvani főszolgabiró tárgyalási napja Csá­nyon. „ 5. A tiszafüredi főszolgabiró tárgyalási napja Ti­szaörsön. „ 6., 7. Országos vásár Tiszafüreden. „ 10. A közigazgatási bizottság ülése. „ 10., 12., 19., 21. Sorozás Pétervásárán. „ 11. Az 1848. évi törvények szentesítésének emléke. „ 12. Katonai felülvizsgálat. „ 13. Nagycsütörtök. „ 13. A pótervásári főszolgabiró tárgyalási napja Sírokon. „ 14. Nagypéntek. „ 15. Nagyszombat. „ 15. Az egri főszolgabiró tárgyalási napja Füzes­abonyban. „ 16. Husvét-vasárnap. „ 16., 17. Országos vásár Hevesen. „ 17. Husvét-hétfő. „ 17. Müvészestély a színházban. „ 17., 18. Országos vásár Pásztón. „ 18. A gyöngyösi főszolgabiró tárgyalási napja Aba­sáron. „ 20. A hevesi főszolgabiró tárgyalási napja Tarna­mérán. „ 24., 25., 26. Sorozás Gyöngyösön. „ 24. Országos vásár Verpeléten. „ 24., 25. Országos vásár Hatvanban. „ 27., 28., 29. Sorozás a gyöngyösi járásban. „ 29. Egerváros közgyűlése. „ 30. Országos vásár Tiszanánán. A jogászok Petöfi-estélye. Mindig őszinte ürömmel jegyezzük fel, ha ifjúságunkról elismerőt mondhatunk. Örömmel adunk számot arról, ha komoly munkában lát­juk azt az ifjúságot, amely a jövő nemzedéke lesz s egyéniségének bélyegét bizonyára reá­nyomja majd saját korára; arra a korra, amely talán jobb, talán munkásabb és igy talán gyü­mölcsözőbb is lesz, mint a mostani. A Jogakadémiai Kör irodalmi szakosz­tálya pár bét alatt most másodszor kérte mű­velt közönségünk érdeklődését. Február de­rekán a Shakespeare emlékének áldozott, most csütörtökön pedig Petöpnek szentelt egy érté­kes órát, melynek műsora változatos volt. R. Nagy József szakosztályi elnök önérzetes és formás megnyitója után Fejér Juliskától hal­lottunk két Petőfi-költeményt (Szeptember vé­gén, Szülőföldem). E két költői remeknek min­den szépségét érezte és éreztette előadásában, amivel persze valóságos tapsvihart keltett. Ezután Madarász Flóris dr. tartott értékes felolvasást Petőfiről. Madarász Flóris dr. bámulatos munkaerejű és termékenységü férfiú, ki mindig tud valami újat mondani, vagy a régit újszerű világításban, uj szempontból mu­tatja be. Petőfi költészetének őszinteségéről beszélt és a halhatatlan költőnek bátorságá­ról, jövőbe látó önérzetéről, melyek arra tet­ték képessé, hogy uj utat törjön a kor felfo­gásának ellenére s kivívja a má-nak, sőt a beláthatatlan jövőnek elismerését, csodálatát. Természetes, hogy a kedvelt előadót zajosan ünnepelte a közönség. Sok tapsot kapott Majthényi Ádám és Bartha István is. Az előbbi az „Egy gondolat bánt engemet .. .“ c. melodrámát szavalta megrázó erővel, mig az utóbbi az „Apostoliból adta elő a padlásszoba-jelenetet megkapó közvetet- lenséggel. Az utolsó pont Révász József énekszáma volt. Petőfi legkedveltebb dalait (Juhász le­gény . . ., Befordultam . . ., Fürdik a holdvi­lág . .) énekelte szépen, nagy hatással. A mű­vészien diszkrét zongorakiséretet itt is, a melodráma előadásánál is Komáromi Ödön látta el. Közönség igen szép számmal jelent meg és egyáltalán nem volt szűkmarkú az elisme­résben, ami megelégedettségének jele s egyút­tal az erkölcsi siker mértéke is. Ernuszt Kelemen, titkos tanácsos, a főrendi ház volt alelnöke, vasmegyei nagybirtokos, mint a bíbornok-érsek vendége, néhány napot Eger­ben töltött. Csütörtökön, 30-án, utazott vissza oladi birtokára. Egyházmegyei hirek. Kiss László mezőkövesdi lelkész javadalmára invesztitúrát nyert. Mikes Lajos szendrői káplán a beteg lelkész kisegí­tésére Tiszapalkonyára küldetett, Szendrőbe pedig kápláni minőségben Vég Ferenc rendel­tetett. Kinevezés. A belügyminiszter, az egri pénz­ügyigazgatóság székhelyén működő adófelszó- lamlási bizottság helyettes elnökévé, az ezen tisztségéről lemondott Csókás István ügyvéd helyett, Liposey Péter dr. egri kir. közjegyzőt nevezte ki. Iskolalátogatás. Greizinger István újpesti ál­lami polgári iskolai igazgató, mint miniszteri is­kolalátogató, szerdán és csütörtökön Egerben járt és megvizsgálta az angolkisasszonyok ve­zetése alatt álló kát. polgári leányiskola és az állami polgári leányiskola tanulmányi rendjét. A miniszteri iskolalátogató előzőén a pásztói, hatvani és gyöngyösi polgári fiú- és leány­iskolákat is meglátogatta. A Szvorónyi-alapítványok alapítóleveleit Vajda Ödön zirczi apát a maga és utódai nevé­ben már elfogadta s jóváhagyás végett fölter­jesztette a vall. és közokt. m. kir. miniszté­riumhoz. Midőn erről Majzik Viktor alispánt, mint a gyűjtő és végrehajtó bizottság elnökét értesítette, egyszersmind a legmelegebb hála hangján mondott köszönetét a maga és rendje nevében mindazoknak, akik az alapítvány létrehozásában közreműködtek s első sorban persze Majzik Viktornak. Levelét avval az óhaj­tással zárja a főpap, hogy . . . „Isten szent kegyelme tegye gyümölcsözővé az ifjak val­lásos lelkületében, tiszta erkölcseiben, hazafias szellemében és kitartó szorgalmában az alapít­ványtevők magasztos szándékát.“ — Mivel a közokt. minisztertől ily módon föltétlenül meg­érkezik a jóváhagyás a tavasz folyamán, igy a Szvorényi-emlékdíj már a folyó iskolai év végén kiadható lesz. Az esperanto nyelvről nagy közönség előtt tartott érdekes előadást vasárnap délután Ma­nch Ágoston, a „La Verda Standardo“ szer­kesztője. A közönség (jórészben deák) nagy élvezettel hallgatta a világos és meggyőző fej­tegetést. Ennek hatása alatt megnyílt az ötnapos tanfolyam is, melynek előadásai ma zárulnak. A tanfolyamnak ötvennél több hallgatója volt. Marioh Ágoston egyébként a főgimnázium és a főreáliskola tanulóinak is tartott előadást, sőt ha elegendően jelentkeznek, a jövő héten tan­folyamot is tart a középiskolai tanulóknak. Itt jegyezzük meg, hogy vasárnap délután 4 óra­kor a Kér. Iparoskörben tart előadást az esperanto- apostol. Az előadás díjtalan. A sorozás. A bokrétás világ Hevesvárme­gyében az idén április hó 10-én veszi kezdetét és május hó 27-ig tart. A vármegye alispánja ugyanis a következőkben állapította meg a ka­tonai fősorozás határidejét: Április hó 10., 12., 19., 20. és 21-én Pétervásárán lesz a sorozás, a pétervásárai járás községeire nézve; április 24., 25. és 26-án Gyöngyösön a város és április 27., 28., 29., május 1. és 2-án a gyöngyösi já­ráshoz tartozó községekre nézve; május hó 3., 4., 5. és 6-án Hatvanban a hatvani járás részére; május 8., 9. és 10-én Egerben az egri fiatalságot sorozzák; május 12., 13. és 15-én Tiszafüreden a tiszafüredi járás községei részére; május 17., 18., 19. és 20-án Hevesen a hevesi járás és vé­gül május 22., 23., 24., 26. és 27-én Egerben az egri járás községei részére. A cipészmesteri tanfolyam bezárása. A kereskedelmi minisztérium által engedélyezett cipészmesteri tanfolyam záróvizsgálata ma, (pén­teken) este 7 órakor volt. Grónay Andor igaz­gató, mint a tanfolyam vezetője és Krazsóf Já­nos szakellenőr beszéde után a hallgatók a tanfolyam pontos látogatásáról és a tanúsított előmenetelről bizonyítványt kaptak. A tanfo­lyam előadója Búdh József budapesti vándor­tanító volt, s a tanfolyamot hallgatták: Bolya Ferenc, Gáli Béla, Harth András, Lakatos Sán­dor, Lanther János, Lukács Gyula, Orosz Fe­renc, Pásziy Gábor, Pilis Béla, Turóczy Ernő és Yaszilovics Sándor cipészmesterek s ifj. Lakatos Sándor és Meilinger Lajos üzletveze­tők. A tanfolyam eredménye a lehető legtelje­sebb. Megjöttek a fecskék. A rügyfakasztó már­cius napsugaras, balzsamos levegőjében egy­másután tűnnek föl fejünk felett az érkező vándormadarak csapatai. A vadludak, vad­kacsák, pacsirták, vadgalambok és szalonkák után most megjöttek a fecskék is, hogy ked­ves, beszédes csicsergésükkel vidámságot va­rázsoljanak az ember házatájékára, mely a hosszú télen át nagyon is egyhangúvá lett. Az első fecske szerdán jelent meg Egerben és csakhamar követte őt a többi is. Az elhagya­tott fecskefészkeknek tehát megjöttek az ele­ven, vidám és bizony várva-várt lakói. Öröm­mel köszöntjük a visszatért vándormadárká­kat. Mert hiába: a tavaszi verőfénynek is a fecske adja meg a — hivatalos jelleget. A gróf Buttler-féle alapítványok. Hevesvár­megye alispánja a honvéd Ludovika Akadé­miában az 1911—12. tanévre megüresedő gróf Buttler János-féle alapítványi-helyekre két if­júnak első sorban, és két, esetleg több ifjúnak másodsorban való ajánlása végett pályázatot hirdet. A kérvényeket folyó évi junius hó 6-ig Majzik Viktor alispánhoz kell beadni és ok­iratokkal kellően igazolni a pályázó magyar állami polgárságát, testi alkalmasságát, vala­mely középiskola VIII-ik osztályának eredmé­nyes látogatását, kifogástalan erkölcsi magavi­seletét és az elért 17-ik, de túl nem haladott 20-ik életévet. Az állatszámlálás. Magyarország állatállo­mányának megállapítása végett — tudvalévőén — a hasznothajtó háziállatok összeírását ren­delte el a földmivelésügyi miniszter. Egerben ez az összeírás megtörtént. Nem sok munkát okozott, mert mindössze 459 szarvasmarhát, 798 lovat, 1395 sertést, 31 juhot és 59 kecs­két találtak az összeirók az egész város te­rületén. Ez bizony összeadva sem valami nagy szám; hanem hát Eger nem is volt soha állat- tenyésztő város. Több tehenünk, lovunk, ser­tésünk azonban lehetne, ha nem volnánk olyan — szegények. Gyorsvonat feltételes megállítása Szakály- Hölgyész állomáson. A budapesti-keleti p. udvar­fiumei vonalon február hó 15-től bezáróan október hó 31-ig forgalomban levő, Fiúméból este 7 óra 55 perckor induló és Budapest keleti p. u.-ra másnap délelőtt 9 óra 35 pere­kor érkező gyorsvonat folyó évi március hó 1-től kezdve Szakály-Hölgyész állomáson reg­gel 6 óra 43 perckor utasok fel- és leszállása céljából feltételesen megállíttatik. A skarlát. Itt van megint ez a ragadós nyavalya, ami egyébként több más hasonló társával, szinte állandó vendége Egernek. Oh, mert a mi külvárosainknak utcái, lakásviszonyai,

Next

/
Oldalképek
Tartalom