Eger - hetente kétszer, 1911
1911-03-22 / 23. szám
Előfizetési árak: Egész évre.. .. 10 korona. Fél évre .......... 5 » N egyed évre _ 2‘60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények -----. - intézendők. ===== K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1911. — 23. szám. Állmmaiiizmus. Eger, 1911. márc. 21. A tegnap tartott vármegyei közgyűlés tárgyalta Egerváros rendőrkapitányának egy fölebbezését, melyet azért adott be közbiztonságunk őre, mert a városi képviselőtestület bizottságot küldött ki a rendőrség viselkedésének megvizsgálására. Ez a lényeg; mert az nem fontos, hogy a képviselőtestületi jegyzőkönyv szerint tévesen a rendőrkapitány kihágási bíráskodásának felülvizsgálatát tette a kiküldött bizottság feladatává. A népen tehát sérelem esett. Rendőri brutalitásokat emlegettek a képviselőtestületben. Azt panaszolták, hogy a rendőrség nem bánik valami szőrmentiben a duhaj legényekkel, nem udvarias az egri piac korlátlan hatalmú kofáival, akiknek gorombaságairól már a kalapos király korában országszerte szólt az adoma. Védelmet kértek, sőt követeltek tehát a rendőri „túlkapások“ ellen, mert ezt kívánja a humanizmus. ... A szertelenségek korát éljük, amidőn a szélsőségekben járnak nemcsak az eszmék és gondolatok, hanem az intézmények és emberek is. A szent humanizmus nevében akár az utszélen és éhségtől pusztulhat el a legbecsületesebb ember is, de ha egyetlenegyszer kozmás ételt találnak adni a fegy- házban a rablónak, a gyilkosnak, a hamisítónak: akkor följajdul a társadalom, vezércikkeznek a hírlapok és ostorozzák a rendszert. A gonosztevőket tiszta, meleg, világos, száraz szobákban tartja a büntető állam, de milliók sínylődnek nedves, penészes odúkban. Pedig ez utóbbiak olyanok, akik dolgoznak, fáradnak és — becsületesek. A hibátlan, a rendes, a tisztességes ember sérelmének ritkán akad védelmezője, de a hibást, a szertelenkedőt, a kötekedőt, a durvát, a mosdatlan szájút pártfogásába veszi a világ. Mi, akik mindig ellene voltunk annak, hogy csendörséggel védjék városunkban a közbiztonságot, nem habozunk kimondani, hogy túlságos enyhének, nagyon elnézőnek tartjuk a mi rendőrségünk bánásmódját. Hiszen a külső XXXIV. ÉVFOLYAM. részeken már utcára se lehet menni napnyugta után, mert senki sincs biztonságban a megtámadtatástól. A piacra a legerősebb lelkű uriasszony is remegve megy, mert nem bizonyos benne, hogy nem piszkolja-e le ok nélkül a sárga földig egyik vagy másik kofa! A legbékésebb járókelőt oldalba lökdösik „ifjú földműves polgártársaink“, akik egyébként viccet, tréfát csinálnak abból, hogy leány vagy asz- szony közeledtére a legocsmányabb trágárságot emlegetik fennhangon, vagy hajmeresztő módon káromkodnak csupa nyegleségből. íme, ilyen az a nép, amellyel állítólag durván bánik a rendőrség s amely miatt a rendőrség megrendsza- bályozását követelték a képviselőtestületben ! Mert, szent a meggyőződésünk, a derék, komoly földműves embert, a tisztességes viselkedésű kofát senki se bántja, legkevésbbé pedig a rendőrség. Ezekért zudult föl annyira a közvéle- lemény s ezeknek jogát emlegetik nagyhangon, akik pedig semmibe se veszik a más békés polgár jogait. Eszünkbe jut a francia kamara ülésén folyt szóáradat, amely a halál- büntetés eltörlését követelte s eszünkbe jut, amit az akkori igazságügyminisz- ter válaszolt az abolicionistáknak: „Szívesen beleegyezem a halálbüntetés megszüntetésébe, de kezdjék el ezt a megszüntetést a gyilkos urak.“ Szívesen vesszük, ha a rendőrség durvaságait megszüntetik, de szüntessék meg a durvaságot először azok, akikkel rendőrségünk kénytelen durván bánni. Hevesvármegye közgyűlése. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága hétfőn, március hó 20-án, délelőtt tartot ta rendes évn^gyedes közgyűlését Kállay Zol'án dr. főispán elnöklete alatt, a vármegye székhazának nagytermében. A közg\ülésről, melynek csöndes, nyugodt lefolyását még cs^k kisebb viták sem akadályozták, a következőket jelenti tudósítónk: A közgyű és meleg ovációval kezdődött. Kállay Zoltán dr. főispán szívélyesen üdvözölte Majzik Viktor ali>pánt és Isaák Gyula főjegyzőt abból az alkalomból, hogy előkelő állásukban, mint a vármegye első tisztviselői, immár tíz év óta intézik közmegelégedésre a vármegye ügyes-bajos dolgait. Ezért a ritka kötelességtudással és önzetlenséggel teljesített laukadatSzerda, március 22. lan munkásságért úgy a saját, mint a vármegye közönségének nevében teljes elismerését és hálás köszönetét nyilvánította azzal az indítvánnyal kapcsolatban, hogy a két kiváló főtisztviselő érdemei vétessenek fel a közgyűlés jegyzőkönyvébe. A közgyűlés lelkes éljenzéssel fogadta el az elnöklő főispán indítványát. Erre Majzik Viktor alispán kért szót és megköszönve a közgyűlésnek e kettős kitüntetést, arra kérte a vármegye közönségét, hogy amiként eddig, támogassa őket ezután is a közügyekért kifejtendő munkájukban és terjessze ki tapasztalt jóindulatát és bizalmát az ő munkatársaikra, a vármegye tisztikarára is, mert ha van érdeme az ő tiz éves munkálkodásuknak, akkor ez az érdem csak a tisztviselői karral vállvetve teljesített odaadó, együttes munkával volt elérhető. És csakis igy, ilyen együttes munkával érvényesíthetik a jövőben is a vármegye jóvoltára irányuló törekvéseiket. Isten áldását kérte az elnöklő főispánra és a vármegye lelkes, hazafias közönségére. A közgyűlés ezután a napirend tárgyalásához fogott. Tudomásul vette a szokásos év- negyedes jelentéseket és a számonkérőszék jegyzőkönyvét. Ezután a jövő évnegyedes közgyűlést junius hó 12-ére tűzte ki. A vármegye szervezkedési szabályrendeletét, a belügyminiszter kívánsága szerint, akként módo.-ította a közgyűlés, amint az a most fennálló rendeleteknek és a tisztviselők fizetésében beállott változásoknak megfelel. Ezután egy kis renitencia következett. A földmivelésügyi miniszter ugyanis nem hagyta jóvá a vármegyének azt a határozatát, mely- lyel a Hevesmegyei Gazdasági Egyesületnek évi 1200 korona átalányt szavazott meg a vármegyei ebadó terhére. A miniszter azzal okolta meg a jóváhagyás megtagadását, hogy az ebadónak állategészségügyi célokat kell szolgálnia. A vármegye közönsége erre konstatálta, hogy nem csupán az állategészségügyet, hanem magát az egész állattenyésztést is a vármegye gazdasági egyesülete irányítja és munkálja a legeredményesebben a vármegyében és ezért a dotációra vonatkozó határozatát továbbra is fenntartja. A vármegye 1910. évi zárószámadását és a vármegye kezelése alatt levő összes pénzalapok számadásait ellenvetés nélkül, egyhangúan jóváhagyta a közgyűlés. A törvényhatóságok átiratai kerültek sorra ezután. Kolozsmegye a bor- és husfogyasztási adó eltörlését kéri, Sopron vármegye a községek állami segélyezését sürgeti, Alsófehér- vármegye az állami tanítók fizetésrendezését javasolja, Hódmezővásárhely törvényhatósági város a mértékhitelesítési rendeletet kívánja módosítani, Szepesvármegye a katonai előfogatok szabályozását kéri. Ezeket tudomásul vette a közgyűlés, részben azért, mert már állást foglalt ezekben az ügyekben, részben pedig azért, mert nem tartja azokat megfe
