Eger - hetente kétszer, 1910
1910-10-15 / 31. szám
Előfizetési árak: Egész évre ___10 korona. F él évre .. „ .. 5 » Negyed évre - 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Líceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ■ intézendők. Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 31. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM, .. Szombat, október 15. Zi chy János gróf dr. Eger, 1910. október 14. Magyarország közoktatásügyi minisztere holnapután Egerbe jön, hogy érintkezést keressen városunk lakosságával, melyet a parlamentben képvisel. Nincs kétségünk az iránt, hogy már előbb is ellátogatott volna közénk, ha ismeretes családi körülményei vissza nem tartóztatják; az is bizonyos, hogy ez a — rajta kívül álló okokból eredt — késedelem, egy cseppet se csökkentheti az egriek lelkesedését. Fényes közjogi állása ugyan már magában is kezesség a lelkes fogadtatásra, de azért a komolyabban gondolkodók nem a képviselőt, vagy minisztert ünnepük majd. Paullo maiorem canamus! Ne beszéljünk se a képviselőről, se a miniszterről, hanem keressük benne az embert. Bizonyos, hogy politikai pártállásával ugyan sokan nem értenek egyet, de az embert még politikai ellenfeleinek is föltétlenül tisztelniük kell Zichy János grófban. Nem lehet célunk, hogy egy rövid cikk keretében teljes jellemrajzát adjuk, de mégis kötelességszerűen mutatunk arra a tényre, hogy Eger képviselője tetőtől-talpig férfiú a szó legnemesebb értelmében. Olyan férfiú, akinek nem előkelő születése, nagy vagyona és közjogi állása ad értéket. Ezek külsőségek, amelyek illetéktelen kezekben értéktelenekké is válhatnak a köz szempontjából, viszont azonban bőven kamatozó tőkék is lehetnek jó kezekben. Es valóban Zichy János a maga fényes származását, családi ösz- szeköttetéseit, nagy vagyonát mindig csak tényezőknek tekintette s a magasabb, eszményi célok érdekében használta ki, mert érti, sőt érzi, hogy „a nemesség kötelez.“ Vagyonát tehát nem olyan eszköznek tartja, amely gondtalan életet biztosít számára, hanem eszköznek arra, hogy életenergiájából a valódi nemzeti munkának annál több maradjon. Ezért kezeli birtokait mintaszerűen, ezért gyarapítja vagyonát, bár igen sokat áldoz közcélokra... A nemzeti munkából irodalmi, társadalmi és politikai téren majdnem két évtized óta veszi ki a maga jelentős részét. Küzd, fárad, lankadatlan erővel. Pedig a mai léha kor felfogása szerint — nem lenne rá semmi szüksége: hiszen gazdag ember, megélhetne munka nélkül is! Elveket hirdetni könnyű, de az elvekért dolgozni, önzetlenül küzdeni nehéz és gyakran áldozatos munka, amelyre csak hivatása magaslatán álló ember képes. Elveket hirdetni akkor, amidőn nincs ellenvélemény — nem érdem. Ahhoz, hogy valaki az árral ússzék, — nem kell lelkierő. Ár ellen küzdeni azonban fönséges tulajdona a nagyobb lelkeknek. Hitet tenni meggyőződésből, meg- támadtatások ellenére is: tiszteletet parancsol. r Es Zichy János küzd a maga hitéért, vallásáért, egyházáért, amelyeket soha meg nem tagadott, soha nem hagyott cserben, hanem mint valódi férfiú tántoríthatatlan hűséggel tartott ki mellettük. Pedig mennyi inegtámadtatás- ban volt része ezek miatt úgy a múltban, mint a jelenben is! Csak a törpe lélek és az elfogultság gáncsolhatja ugyan ezért; de hát mily tömérdek törpe lélek van és mily rengeteg sok az elfogult ember! A sok méltatlan támadás pedig nem hogy elkedvetlenítette volna Zichy János grófot, de sőt alkotásokra késztette. Az évenkint tartatni szokott országos katolikus nagygyűlések általa és vele lettek oly nagyfontosságúvá közéletünkben. A Katolikus Szövetségnek is egyik legerősebb oszlopa s a jövőt alapozza a Szent Imre-kollégium, amelyet ő teremtett meg s amely száz és száz főiskolai iljút ment meg a tiszta erkölcsnek a fővárosnak fertőző légkörében. De nem mondunk többet. Azt hisz- szük ennyi is elég, hogy a „iustum et tenacem propositi vir“ előtt mindenki kalapot emeljen. Mindenki! Még politikai ellenfelei is! Életrajzi adatai a Starm-féle Országgyűlési Almanach és a Főrendiház Évkönyve szerint a következők: Zichy János gróf 1868. évi május 30-án / Nagylángon született és a Zichy grófi-család úgynevezett palotai ágának leszármazottja. Nagyatyja az 1879-ben elhalt Zichy György gróf volt, kinek idősebb fia a most 80 éves Nándor gróf, ennek 6 évvel ifjabb fivére pedig Baptista János. Ennek az 1905-ben elhalt Zichy Baptista János grófnak Redern Mária grófnővel kötött házasságából született öt gyermek közül korban a harmadik a mostani kultuszminiszter. Nővérei: Viktória és Ludovika grófnők; fivérei: a nála egy évvel ifjabb Henrik gróf, s a három évvel fiatalabb Gyula gróf, a mostani pécsi püspök. Édes anyjokat a napokban temették el. Városunk képviselője középiskoláit a kalks- burgi jezsuiták kollégiumában és Székesfehérvárott, a ciszterciek gimnáziumában végezte. A jogtudományokat előbb Berlinben hallgatta, majd Budapesten fejezte be, ahol 1892- ben államtudományi tudorságot szerzett. Egyetemi hallgató korában alapította meg Budapesten a Szent-Imre-Önképző-Egyletet. 1893- ban Fejérmegye tiszteletbeli aljegyzője, 1894- ben a cenzus alapján a főrendiház tagja lett. Császári és királyi kamarás. Sok cikket írt a hírlapokban. 1896. óta képviselő. Az 1896—1901-i országgyűlésen a zurányi, azóta a szabadbárándi kerületet képviselte; 1910-ben pedig Egerben, Pécsett és Szabadbárándon választották képviselővé, és három mandátuma közül az egrit tartotta meg. Éveken át volt az országgyűlési néppárt elnöke, s a pártnak fontosabb ügyekben hivatalos szónoka a Házban. 1903-ban a pártelnökségről lemondott és 1904. őszén a pártnak a házszabály-módosítás ellen hozott határozata miatt a néppártból kilépett, mert a házszabályszigorítás híve volt. Ekkor lett párton- kívüli. Az 1905—6-i válság folyamán őfelsége a helyzetre vonatkozóan többször meghallgatta a Zichy János véleményét. 1906. májusában az alkotmánypárthoz csatlakozott. Belépőlevelében hangsúlyozta, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójának kérdése elvesztette időszerűségét. 1908-ban a király titkos tanácsossá nevezte ki. Az alkotmánypárt feloszlása után az újonnan alakult nemzeti munkapárthoz csatlakozott. Őfelsége 1910. március 1-én a Khuen-Héderváry-kabinet vallás- és közoktatásügyi miniszterévé nevezte ki. Az 1910-ben alakult Országos Gyermek- szanatórium-Egyesületnek kormányzó elnökévé lett; elnöke továbbá az Országos Katolikus Szövetségnek s mint ilyen a katolikus közügyekben állandóan vezető szerepet visz. Az évenkint tartatni szokott országos katolikus nagygyűléseknek elnöke és irányító szelleme. Az 1893. évben nőül vette Zichy Géza grófnak Margit nevű leányát, palota- és csillagkeresztes hölgyet. Boldog házasságukból 1894-ben János, 1896-ban Pál, 1900-ban György nevű gyermekeik születtek.
