Eger - hetente kétszer, 1910
1910-10-19 / 32. szám
1910. október 19. EGER (32 sz.l 3 Hevesmegye. Ebben nagy része van annak, hogy Lóskay Gábor altábornagy, volt kassai, jelenleg székesfehérvári honvéd-kerületi parancsnok, a katonai körök figyelmét Egernek s vármegyénknek kiváló terepviszonyaira irányította. Annyira, hogy katonai körökben pl. hét vármegyében híres gyakorlótér az egri zsidótemető környéke. E kiváló terepviszonyokról az alispáni jelentés is megemlékezik. A katonai gyakorlatok során József kir. herceg is újból fölkereste vármegyénket. Ezt örvendetesen emeljük ki mi is. Hisz’ oly jól esik nekünk uralkodóházunk tagjainak látogatását hírül adni, mert minél gyakoribbak e látogatások, annál jobban olvad a jégkéreg, mely a nemzet s az uralkodóház között kétségtelen hidegséget okoz. A gyakorlatok vármegyénk útrendészetének is dicséretére váltak. A múlt év halottai közül Imre Miklósról a legnagyobb szeretet hangján szól a jelentés, mely mesteri tollal rajzolja meg kiváló egyéniségét. A tisztviselői karban a vármegyén nem volt jelentékeny változás. A szolgabirák fizetési osztályának rendezését ez évben valósították meg. Szíves örömmel olvassuk a jelentésben, hogy vármegyénk tisztviselői közt a toliforgatás, a szakirodalom művelése kiváló munkásokra akadt. Lehetetlen meg nem említenünk Fass János dr. tb. főjegyző „Tűzrendészetünk jogrendszere“ c. munkáját, mely országos elismerést keltett. Puchlin Lajos tb. főszolgabíró viszont a szorosabb értelemben vett közigazgatási szakirodalomban jeleskedett és vívott ki elismerést. (Folytatjuk.) HÍREK. Eger, 1910. október 18-án. Tájékoztató. Okt. 20—21. Ffl-utóállítás Hatvanban. „ 28. Szaiez Leó emléktáblájának leleplezése. „ 24. Országos vásár Pásztón. „ 26—27. Eger-fóegyházm. rk. Tanítóegyesület képv. közgyűlése. „ 30. A Jogakadémiai kör matinéja. Nov. 1. Mindenszentek napja. „ 2. Halottak napja. „ 5. A Kér. Iparoskor estélye. „ 7. Közigazg. bizotts. ülés. „ 7— Esküdtszék! tárgyalások. „ 2. A tiszafüredi főszolgabíró tárgy, napja Tiszaigaron. „ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Hatvanban. „ 9. A gyöngyösi föszolg. tágy. napja Karácsondon. „ 14. A pétervásárai föszolg. tárgy, napja Tarnaleleszen. „ 15. Az egri föszolg. tárgy, napja Kápolnán. „ 15. A hevesi föszolg. tárgy, napja Kiskörén. „ 17. Megyebizottsági tagok választása. Előadások a X. Kát. Nagygyűlésen. Legutóbbi számunkban általános vonásokban ismertettük a Kát. Nagygyűlés programm- ját. Az Orsz. Kát. Szövetség igazgatósága a november hónapban tartandó Nagygyűlés szakosztályi előadásainak sorozatát is megállapította már. Az előadók sorában ott láthatjuk a kát. ügynek legkiválóbb munkásait. Ez a gazdag tárgysorozat már magában biztosítja a Nagygyűlés sikerét. A szakosztályi előadók neveit és a előadások tárgyát a következőkben közöljük: 1. Anka János: A mindennapi élet irodalma. 2. Bittenbinder Miklós dr.: Modern nevelési elvek a gyakorlatból és az elméletből összeállítva. 3. Csepela Lajos dr.: A munkaszünet. A kát. népies kiadványok gyűjteményei. 4. Pieber Henrik dr.: Egyházművészeti akciónk eddigi eredményei és jövő feladatai. 5. Görcsöni Dénes: Elfogulatlanul igaz történelmi kézikönyv. 6. Haller István -. Milyen legyen a kát. szervezetek munkája? 7. Halasi Andor dr.: Irodalmi kérdések. 8. Harsányi Lajos: A magyar bat. szépirodalom. 9. Huttkay Lipót dr.: A kötött birtok. 10. Járossy Dezső: A kát. népének liturgikus és művészi reformja. 11. Malcsiner Emil: A vidéki kát. sajtó. 12. Mayer Géza: A katolicizmus a kultúra igazi alapja. A kegyúri terhek megváltása. Létesíthető e modern versenyképes kát. napilap? 13. Pados Gábor: Mi a keresztény szociálizmus? 14. Szathmáry József: A kántortai.ítók nyugdíja. 15. Szentgyörgyi Ignác: Modern kát. írói szellem. Egyesületi ülések: 1. A hittanárok és hitoktatók egyesülete. 2. A kát. legényegyesületek orsz. központja. 3. A kát. Patronázs- egyesület. 4. A marosvásárhelyi alkoholellenes szövetség. 5. A Mária Kongregációk. 6. A Katolikus Népszövetség. 7. A Szent Vince- Egyesületek. Szaiez Leó emlékünnepe. A ránk következő vasárnap d. e. 11 órakor tartja az egyházmegyei irodalmi egyesület a Sza/cz-emlék- tábla felavató ünnepét, amelyre a Pázmány Egyesület részéről Fridrelch István, (Görcsöni Dénes) alelnök, Sziklay János dr. főtitkár és valószínűleg Kiss Jáuos dr., pápai prelátus, egyetemi tanár, — a Katolikus Sajtóegyesület képviselőjéül pedig Gerely József főtitkár, szerkesztő jönnek le városunkba. A Szent-lstván-Tár- sulat Demkó György dr. prépost-kanonokot bízta meg az ünnepségen való képviseletével. Megígérte megjelenését Túri Béla is, az Alkotmány szerkesztője, egészségének közbejött változása miatt azonban külföldi gyógyfürdőbe kellett utaznia. — A szervita-rendház homlokfalába helyezett fekete (svéd-gránit) emléktábla egy hasáb trahitkő-keretbe van illesztve, melynek felső részét a magyar címer hármas halmának kettős keresztje, alját pedig a szervitarend szokásos jelvénye díszíti. A stilszerű figurális szobrász-munkát Becska László szobrász végezte, Manglítz Ferenc kőfaragó munkatelepén. Minden szükséges momentum hű kifejezésre talált az emlékműben, amely nemes egyszerűségével a Szaiez Leó puritán jellemét tükrözted. Ugyanilyen komoly és külső fényre egyáltalán nem törekvő a felavató irodalmi ünnepség is, amelyen Ambrus István dr., szemináriumi alkormányzó, az irodalmi egyesület alelnöke, mond alkalmi beszédet, erre Zaicz Béla fraknói bázfőnök válaszol, mint a rend- tartomány megbízottja, majd Szabó Szilárd joghallgató szavalja Dömötör Györgynek alkalmi ódáját, s közben az Egri Dalkör ad elő néhány hazafias énekszámot. Ha az időjárás nem lenne alkalmas a szabad ég alatt való tartózkodásra, az ünnepély, változatlan programmal, a Katolikus Legényegylet nagytermében lesz. Az ünnepség miatt a szervitáknál 11 órakor szokásos nagy misét kivételesen 10 órakor tartják. Kinevezés. Fleischhammer Károly adótárnok, az egri m. kir. adóhivatal főnöke, 41 évi szolgálat után nyugalomba vonult s helyére a pénzügyminiszter Körössy József adótárnokot nevezte ki Sásdról, Baranyamegyéből. Hivatalvizsgálat. Cseley Zoltán pénzügyi főtanácsos, helyszinelési felügyelő, a budapesti helyszinelési felügyelőség egri kirendeltségének hivatalát a múlt héten vizsgálta felül. Hersics Rafaela kitüntetése. A Paulai szent Vincéről nevezett Irgalmasnő vérek egri házának főnöknőjét, mint annak idején említettük is, őfelsége a koronás arany-érdemkereszttel tüntette ki, a „közjótékonyság terén szerzett érdemeinek elismeréséül.“ Az érdemkeresztet most vasárnap adta át a kitüntetett főuöknő- nek Jankovics Dezső polgármester az árvaház nagytermében. Az átadásnál csak kevesen voltak jelen, mert a főnöknő ismert szerénysége és fogadalma minden ünnepeltetést ki akart kerülni. Mindamellett mi, bár tiszteljük a kitüntetettnek ebbeli óhaját, kötelességszerűen jegyzünk föl az ő működéséről egyet-mást, amit csak nagynehezen sikerűit megtudnunk. Az irgalmas-nővérek 1858. aug. 20-án vették át az egri városi kórház vezetését, amelyben akkor 15 ágy volt. Vezetője Fuchs Fidélia főnöknő s „hat igénytelen néne.“ Hersics Rafaela 1866. májusábau lett egri főnökuő, tehát 44 évvel ezelőtt. Azóta annyit fejlődött ez a telep, hogy most már harminc irgalmas néne is kevés a teendők ellátására és kivülök ugyanannyi világi ápoló is foglalkozik a betegekkel. Az alapítványi női kórház any- nyira bővült, hogy ma már 200 elmebetegnek ad helyet és ezenfelül 50 testi beteget tud ellátni. Itt gondozzák továbbá a Hevesm. és Egervidéki jót. Nőegyletnek mintegy 30 árváját s azonfelül igen olcsón adnak ellátást, gondos felügyeletet ugyanennyi leány- és fiútanulónak. Ezeken kívül egy elemi leányiskolát is ők látnak el egy okleveles nénikével. — E hosszú idő alatt mérhetetlen nagy szolgálatot tett Hersics Rafaela az emberszeretetnek és Eger közönségének. A mustármagot terebélyes fává növesztette s ma egy hatalmas épületcsoport hirdeti az ő munkabírását, verejtékes buzgó- ságát, mert hiszen ezt a sok épületet az ő férfias kitartása, soha nem lankadó ereje hordta össze téglánkint. Valóban megérdemli, hogy a királyi elismeréshez Egernek egész közönsége csatlakozzék a maga nagy szeretetével, tiszteletével. A budapesti Szent Imre-kör tisztujításáról már megemlékeztünk az alelnöki állással kapcsolatban. Pótlásképen feljegyezzük, hogy a mostani ifj. elnök, Thassy-Markovich Miklós szintén egri fiú, úgyszintén az egyik számvizsgáló, Sümeghy István is. Az egri fiúknak az a sikere mébán száll vissza a ciszterci r. főgimnázium tanári karára. Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Kis- karándi Nánásy Dezső m. kir. nyug. honvédőrnagy, a mai napon elhunyt 64 éves korában. Temetése 20-án délután lesz. Arcképleleplezés. Az egri izr. hitközség vasárnap leplezi le a Kánitz Lipót arcképét, melyet sok évig tartó buzgó elnöki működéséért festetett meg a hitközség tanácsterme számára. Ebből az alkalomból d. e. 11 órakor díszközgyűlés lesz az izr. iskola dísztermében. A jogászismerkedő est szombaton volt a Menzán s az ifjúságon kívül ott voltak Rátvay Géza dr., Huttkay Lipót dr., Dambrovszky Imre dr. és Módly László dr. tanárok. R. Nagy József üdvözölte a „gólyákat,“ kiknek nevében Jecs Gyula válaszolt. Női kereskedelmi tanfolyam. Eger város, a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével az állami polgári leányiskolával kapcsolatban női kereskedelmi tanfolyamot szervezett. A tanfolyamnak 30 növendéke van s az előadásokat is megkezdték már. A kereskedelmi tanfolyamon a szaktanítást Szétsényinó Györki Hona állami polg. leányiskolái igazgató vezetése mellett Czunja Sándor, Kántor Nándor és Klauber Frigyes állami főreáliskolai tanárok. Bárány Kálmán dr. ügyvéd, Járó Sándor takarékpénztári köuyvelő és Boldizsár Mariska gépirónő látják el. Akácfa-ajándék a városnak. A fóldmivelés- ügyi miniszter húszezer akácfa csemetét ajándékozott Egernek. A Hevesmegyei Ált. Tanítóegyesület Egri Járásköre október hó 25-én délután 2 órakor a belvárosi állami iskola helyiségében rendes gyűlést tart Frlnth László járásköri elnök ve
