Eger - hetente kétszer, 1910
1910-09-24 / 25. szám
1910. szeptember 24. EGER. (25. sz.f 3 kiről írva vagyon, hogy nála a szülői tisztelet nem áll valami erős lábakon. Vájjon a Haverda- ügy tárgyalása javítja-e a szüleiket nem tisztelő gyermekeket? Sőt! Tehát a nyilvánosság árt a szülötiszteletnek. írhatnánk még végtelen sok „tehát“-os következtetést ide, mi ennek a két bűnügynek káros eredménye — nyilvános tárgyalás mellett. Azonban nemcsak ez a két országos hírű, hanem minden kisebb-nagyobb területet izgató bűnügy mérhetetlen módon ront a közerkölcsökön, gyöngítve az erőseket, teljesen elbuktatva a gyöngék erkölcseit: csak azért, csak azáltal, mert dobszóval tárgyalják. Ha tehát ily ártalmas a túlzott nyilvánosság, csak úgy tudhatjuk azt megérteni, hogy az okozott kárt jóval felülmúlja a nyilvánosságban rejlő haszon. Ez azonban épen nem áll. A nyilvánosságot eléggé biztosítja az, hogy a vádlott, a védő mindent elkövethet a vád hatálytalanítására. Evvel eleget tettek teljesen az elvnek, ha a bűnügyekben az ügyfél-nyilvánosságot juttatjuk érvényre. Arra nincs szükség, hogy népnyilvánosság kisérje a bűnök tárgyalását. Minek ismerje meg mindenki a rafflnált bűnöket? Ez a kis cikk csak rövid elmefuttatás a bűnper-tárgyalás nyilvánosságának káros hatásairól. Mint kifejtettük, e nyilvánosság nem az által ártalmas, hogy a fötárgyaláson bárki résztvehet. Hisz oda csakis olyanok (jobbára hallgatók) mennek, kikre túlságos romboló hatást semmi bűnper hallása se gyakorol, t. i. többé-kevésbbé intelligens a tárgyalások hallgatósága. A nyilvánosság ártalma a sajtó hasábjain kezdődik. Mert itt már nem az igazság-kutatás érvényesül, hanem a szenzációhajhászás, a célza- tos megírás. Amelyik színez, hat, hangulatot kelt, ront, mert művészettel ismerteti a bűnt. Ellenőrizhetetlen a nyilvánosság káros hatása, illetve statisztikai számokkal nem igazolható. De hogy a bűnpöröknek ily szellőztetése gyöngíti az erkölcsösséget, azt mindenki beláthatja. Belátják ezt a lapok is. De e hibájukat önerejükből nem küszöbölhetik ki, mert lehetetlen oly kartell, melynek alapján agyonhallgassák a bűnpöröket; de meg a közönség bizonyos része se venné jó néven. E hibán csak az segíthetne, ha törvényesen rendszabályoznák meg a lapokat — a sajtószabadság sérelme nélkül. így például, ha az ilyen tárgyalásokról csak a szaksajtó kaphatna részletes ismertetést. A „beharangozást“ azonban ott se engednék meg, hogy az esküdt saját belátása szerint és szuggesztiótól függetlenül szavazhasson, Ítélhessen. Ezt a törvényt örömmel fogadná minden felvilágosodott fő, sőt minden hivatása magaslatán álló újságíró is. Adományok a Szvorényi-alapra. VIII. közlés. 1910. aug. 31 Urban Adolf (Nagyvárad) 10 K; Székely Barna (Eger) 2 K. Szeptember 1. Frank Lajos (Budapest) 5 K. Szept. 2. Mártonffy Lajos (Gyöngyös), Alföldi Mór (Eger) 5-5 K. Szept. 3. Pásztor József (Gyöngyös) 10 K; Csonth János (Párád) 5 K. Szept. 4. Lukács Ferenc (Jászberény) 5 K. Szept. 5. Id. Gallasy József (Eger) 5 K; Farkas Gyula (Budapest), Steinhübl Jakab (Galgócz) 2—2 K. Szept. 6. Preszler Miklós (Eger) 25 K; Keresztény István (Budapest) 5 K. Szept. 1. Lipp Károly (Sajószentpéter), Simcsó József (Eger) 10—10 K; Bukovinszky Károly (Námesztó), Kelemen Lajos (Eger) 5—5 K; Bacskay István (Kisvárda) 3 K; Korponay Bertalan (Eger) 1 K. Szept. 8. Török István (Kistálya), Török László (Kistálya) 5—5 K. Szept. 9. Perényi Kandid (Eger) 50 K; Csonth Béla (Kisköre) 20 K; Buzássy Abel (Pécs) 10 K; Kamráth József (Nagykálló), Szántó Kamill (Pécs) 5—5 K; Pogonyi Imre (Egercsehi) 1 K. Szept. 10. Tarnay Gyula dr. (Miskolcz), Werner Gyula (Budapest) 20—20 K; Borsos Flóris dr. (Tiszafüred) 5 K; Hirling János (Ujszász) 2 K. Szept. 12. Hellebronth Pál (Eger) 10 K; Csepreghy Gyula (Eger), Zombory Béla (Szihalom) 5—5 K; Drahos István (Trenc.sén) 3 K. Szept. 13. Fillinger Károly (Budapest) 10 K; Horay István (Kassa), Sülé János (Nagygaj) 5—5 K. Szept. 14. Lukátsovits Bertalan (Budapest), Puchlin Kázmér dr. (Kassa), Muhoray Titusz (Jászberény) 10—10 K. * A Szvorényi-alapra eddig 548 adományozótól mintegy 8600 korona érkezett be. A gyűjtés folyik. HÍREK. Eger, 1910. szeptember 23-án. Tájékoztató. Szept. 24—28. Fösorozás Gyöngyösön. (Gyöngyösi j.) „ 25. A Tisztv. Fogy. Szövetk.-nek közgyűlése„ 26. Heye8vármegye közgyűlése. „ 26. Országos vásár Pétervásárán. „ 26—27. Országos vásár Hatvanban. „ 28 — 30. Országos vásár Egerben. „ 29—30. Fösorozás Gyöngyös városában. Okt. 4. Ferenc, őfelsége nevenapja. „ 6. Aradi vértanúk emlékünnepe. „ 9. Magyarország Nagyasszonyának ünnepe. „ 9. A Kát. Legényegylet házszentelése. „ 10. Közigazgatási bizottság ülése. „ 26—27. Eger-föegyházm. rk. Tanítóegyesület kópv. közgyűlése. Áthelyezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Tatár György szőlészeti és borászati felügyelőt az egri állami vincellériskolától Ménesre, Eckardt János szőlőszeti és borászati felügyelőt pedig Kecskemétről az egri állami vincellériskolához helyezte át. Bérmálás. Kunszentmártonban, az e hó 25-én felszentelendő templomban a szentelést követő két napon bérmálni fog Szmrecsányi Lajos püspök, 28-án pedig Mesterszálláson osztja ki a bérmálás szentségét. E bérmaútjában kísérője Ridácsik Imre t. kanonok, blbornok-érseki titkár lesz. A ciszterciták új általános gondnoka. A ciszterciták egyetemes káptalanja folyó hó 17-én ülést tartott Tirol ősrégi kolostorában, Stamsban. Az osztrák-magyar, a német-svájci, a francia, a belga és az olasz rendtartományok összes apátjai a rend római generális apátjának elnökletével tanácskoztak az egész ciszterci rendet érintő ügyekről, Programmon szerepelt többek között a procurator generalis-nak választása. Erre az előkelő bizalmi állásra az egybegyűlt apátok Szeghy Ernő dr. ciszt. r. budapesti teológiai tanárt választották meg. Magyar egyházi szempontból kiváló fontosságot kell tulajdonítanunk ennek a ténynek, mely által egy, az egész egyházra kiterjedő s Magyarországon kiváló szerepet játszó rend római középponti kormányzatába egy magyar ember jutott. Papszentelés. Szmrecsányi Lajos püspök e hó 22-én, a papnevelő-intézet házi kápolnájában áldozópapokká szentelte Mikes Lajos, Mogyorósi István, Tóth Zoltán Viktor egyházmegyei pályavégzett papnövendékeket és Koppén Miklóst, a minoritarend miskolczi társházának tagját, előzőén pedig a III. és IV. éves teológusoknak a hajkoronát és kisebb egyházi rendeket adta fel. Az uj áldozópapok felszentelésök napján a bíbornok-érsek asztalának vendégei voltak. Első mise. Az újonnan szentelt aldozó- papok közül Mikes Lajos Egerben fogja bemutatni első szent miséjét s utána búcsú nyeréssel egybekötött áldást oszt. Az angolkisasszonyok templomában szombaton, 24-én, d. e. 9 órakor tartandó primicián Blazsejovszky Ferenc apátkanonok lesz az újmisés kézvezetője. Templomszentelés. Fényes ünnepe lesz e hó 25-én, vasárnap, Kúnszentmártonnak, a magyar Alföld e nagynépességű katolikus városának. Ekkor szenteli fel ugyanis Szmrecsányi Lajos püspök a mintegy 11,000 hívő példás áldozatkészségével kibővített, átalakított és ízléssel díszített templomot. A templomszentelő püspöknek Petrovits Gyula nyíregyházi apátplébános és Török Kálmán gyöngyösi prépostplébános segédkeznek. A Bajza-Önképzökör alakulása. Az egri m. kir. áll. főreáliskola önképzőköre f. hó 17-én tartotta alakuló gyűlését Klauber Frigyes tanárelnök vezetésével. Megválasztották a kör tisztviselőit. Ifjúsági elnök Reich Gábor VIII. o. t., alelnök Bauer Henrik VII. o. t., főjegyző Berkes Sándor VIII. o. t., titkár Kemény Zoltán VIII. o. t., könyvtáros Rőczey Jenő VIII. o. t., főpénztáros Legányi Gyula VIII. o. t. A kör első gyűlését október 6-án, a halhatatlan emlékű aradi vértanúk emléknapján tartja. — A főreáliskola ifjúsága ezen kívül ebNemény Q A "VT ’WT testvérek ■■ :: nagyszálloda : J BUDAPEST, József-körút 16. Telelőn 154—08. A főváros legújabb és legmodernebb szállodája a város központjában. — 120 vendégszoba. — Olvasó- és társalgó-termek. — Központi gőzfűtés. — Fürdőszobák. — Lift. — Vacuum-Cleaner. — Minden szobában hideg és meleg vízvezeték. — Villamos vasút- közlekedés az összes pályaudvarokkal. — Mérsékelt árak. — --------------------A legfigyelmesebb kiszolgálás. -----------------------
