Eger - hetente kétszer, 1910

1910-12-21 / 50. szám

2 EGE ti. (50. sz.) 1910. december 21. nézve sem közölte határozatát a várossal. Ez­zel az ügygyei kapc.-olatban tárgyalták Somody Imre rendörfelügyelőnek azt a kérelmét is, hogy lakbére az államsegélyből 630 K-ra egészít- tessék ki. A közgyűlés a kérelmet tárgytalan­nak találta, mert a főszámvevő kimutatá-ában a kért lakbérkiegészítés már benne van. A rendőrkapitány a rendőrlegénység fize­tése, lakbére és nyugdíj viszonyának rendezése ügyében tett előterjesztést. A közgyűlés az előterjesztést a szervezkedési szabályrendelet módosítására kiküldött bizottsághoz utasította, mert a város államsegélyéből a rendőrlegény­ség csak abban az esetben részesíthető, ha a belügyminiszter megengedi a fölöslegnek az ideiglenes alkalmazottak között való felosz­tását. A Kisasszony-utcának egész a Kisasszony­temetőig való rendezését a közgyűlés elrendelte. A városi képviselők választására jogosul­tak névjegyzékének összeállítására Kösztler József dr. elnöklete alatt nyolc tagból álló bizottságot küldtek ki, majd a dé'előtti köz­gyűlés utólsó tárgyául a polgármester előter­jesztésére, megválasztották a központi választ­mány tagjait, három évi időtartamra. A központi választmány tagjai lettek: Alföldi Dávid dr., Babocsay Sándor, Barchetti Károly dr., Csutorás László dr., Hanák Gyula, Hellebronth Géza, Kösztler József dr., Maczki Valér dr., Militzer Gyula, Morvay János, Rát- vay Géza dr. és Szokolay Lajos. A délután 3 órakor kezdődő folytatólagos közgyűlés már gyorsabban haladt és alig egy óra alett végzett a még napirenden maradt 39 tárggyal úgy, hogy a közgyűlés pár perc­cel 4 óra után véget ért. Első tárgy a magyar városok országos kongresszusának az a megkeresése volt, hogy Eger város közönsége is csatlakozzék a kon­gresszus kérelméhez, mely szerint a városok államsegélye évi 4 millió koronára emeltessék. A közgyűlés, tekintettel arra, hogy a jövő évi országos költségvetés már egybe van állítva s igy a kérelem ezidőszerint elkésett, a meg­keresés felett napirendre tért. A városi tanács előterjesztésére a köz­gyűlés elhatározta a fürdőkhöz vezető úton aszfalt gyalogjáró építését. Pécs szab. kir. város polgármesterének megkeresésére kimondotta a közgyűlés, hogy a pécsieknek azt a feliratát, hogy a kormány 200 millió korona névértékű 4%-kai kamatozó községi kötvényt bocsáttasson ki az Osztrák­magyar bankkal, hasonló felirattal támogatja. Czvek László műtrágya-gyár létesítésére tett ajánlatot. A közgyűlés megfontolás végett kiadta a pénzügyi szakosztálynak. A városi tanács állati hulla elégetésére szolgáló kemence felállítására tett előterjesz­tést. A közgyűlés nem fogadta el, mert ez újabb 2500 K költséggel terhelné meg a vá­rost. Jásznagykunszolnok vármegye arra kéri a várost, hogy pártolja a vármegyének azt a kérelmét, hogy a létesítendő Duna—Tisza csa­torna Szolnoknál torkoljék a Tiszába. A köz­gyűlés a kérelmet teljesítette. A városi dijnokok drágasági pótlékot kér­tek. A közgyűlés elhatározta, hogy azoknak a díjnokoknak, kik legalább egy év óta állanak a város szolgálatában, megadja a kért drága­sági pótlékot, és pedig úgy, hogy a családos díjnokoknak egy-egy havi, a nőtleneknek pe­dig fél-fél havi fizetésűknek megfelelő össze­get utalványoz. Seres Béla cukorka-árusnak a Hunyady- téren, a színház előtt elárusításra engedélyt adott a közgyűlés. A fogyasztási adóbizottság az italmérők­kel megkísérelt kiegyezésre nézve jelentette, hogy 55-tel sikerült a kiegyezést megkötnie és pedig sokkal előnyösebben a tavalyinál. A köz­gyűlés a jelentést tudomásul véve, felhatal­mazta az adóbizottságot, hogy a még jelent­kezőkkel saját belátása szerint folytassa a ki­egyezési tárgyalásokat. Hevesvármegye alispánja megkereste a várost, hogy a zálogok elárverezéséből befolyó felesleget a miskolci fém- és gyáripari szak­iskola céljaira engedje át. Ez a pénz eddig az egri iparostanonc-iskola segélyezésére szol­gált s a közgyűlés ezentúl is erre a célra kí­vánja azt fordítani. A Deák Ferenc-út végén lévő városi és főkáptalani szénáskerthez makadám út építé­sét rendelte el a közgyűlés. Az útépítés 2500 K-ba kerül, melynek felét a főkáptalan fedezi. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága Eger város közönségénekazt a határozatát, mely- lyel az országos vásárok helyéről a belváros utcáit és tereit jelölte meg, feloldotta avval az indoklással, hogy a belvárosi utcák szükek a forgalom lebonyolítására. A közgyűlés ezt tu­domásul véve, az országos vásárok helyéről újból a régi helyet, a vásárteret jelölte ki. A Magyar szent korona országainak Vörös- kereszt Egyesülete megkereste a várost, hogy háború esetére kisegítő kórházat létesítsen. A közgyűlés kimondotta, hogy erre a célra szolgáló helyiségekről gondoskodik, azonban a felszerelést a Vörös-kereszt Egyesülettől kéri. Ezután még több apróbb segély-kérvényt, építkezési ügyet és illetékességi kérelmet intéz­tek el. HÍREK. Eger, 1910. december 20-án. Tájékoztató. Dec. 25. Karácson napja. „ 26. István vértanú. „ 31. Szilveszter napja. Hálaadás. „ 31. Az Egri Club szilveszter-estélye. Jan. 1. Újév. „ 1. Országos vásár Pétervásárán. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. 6. Országos vásár Tiszafüreden. „ 6. Vízkereszt. „ 6. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egye­sületben. „ 9. Rendkívüli megyegyűlés. „ 9, 10. Országos vásár Egerben. Főpásztorunk karácsonyi ado­mánya. A bíbornok egri érsek 1000 (ezer) koronát küldött városunk pol­gármesteréhez, azon óhajának közlése mellett, hogy ez összeg, karácsony ün­nepe alkalmából, a város szegénysors­ban élő lakosai között, valláskülönb­ségre való tekintet nélkül, kiosztassék. — Isten adjon boldog ünnepeket an­nak, ki a nélkülözéssel kiizködők ör­vendetes karácsonyát ily jótékony sze­retettel készíti elő. Egyházmegyei hír. A Boldogságos Szűzről nevezett egervári prépostság javadalmas káp­lánjává, Foltin János, egervári prépost, kanonok, előterjesztésére Michalek Manó helyébe, Damb- rovszky Imre dr. jogakadémiai tanár neveztetett ki. Személyi hír. Margalits Ede dr. a budapesti tudományegyetem ny. r. tanára, az Országos Pázmány Egyesület megalakítója és díszelnöke, kit mostanában ünnepelnek 40 éves irói jube- leuma alkalmából, bibornok-főpásztorunk ven­dégéül, ma Egerbe érkezett. Koncz Menyhért, prépost-kanonok, abból az alkalomból, hogy az egyházmegyei irodalmi egyesület kiadásában Tarkanyi Béla életrajza megjelent, belépett az irodalmi egyesület ala­kító tagjai közé. Dobrányi Károlyt, e hó 17-én, szombaton dél­előtt iktatta be tiszteletbeli kanonoki állásába főkáptalanunk éneklő-kanonokja, Szmrecsányi Lajos püspök. Beiktató beszédében, vázolva a Dobrányi Károly élete folyását, főkép azt a zaj­talan munkásság csöndjébe elvonúló szerény­séget, az isten házának azt a sajátos szeretetét, azt a C'üggedetlen lelkipásztori buzgalmat emelte ki, amely állandó belső dísze volt an­nak, ki most a megkülönböztető állás külső díszét nyerte. Horánszky Egyed utódja. Az érseki ura­dalom füzesabonyi gazdaságának intézőjévé a bíbornok érsek Krebsz Tivadar földbirtokost, ok­leveles gazdászt nevezte ki. Ügyész-választás. A Hevesmegyei Takarék- pénztár igazgatósága vasárnap délelőtt töltötte be a Pásztor Bertalan dr. halálával megürese­dett ügyészi állást, melyre Barchetti Károly dr. ügyvédet választotta meg. Uj állatorvos. Hatvan község képviselő­testülete Baranyai Gyulát községi állatorvossá választotta meg. A munkásbiztosítási választott bíróság el­nökei. Az igazságügyminiszter a munkásbizto­sítási választott bíróságok elnökeivé és helyet­tes elnökeivé 1911. évi január hó 1-től kez­dődő három év tartamára az egri választott bírósághoz elnökké Dobrányi Lajos egri járás- birót, helyettes elnökké Bitskey Andor járás- birót; a gyöngyösi választott bírósághoz elnökké Gombos József gyöngyösi járásbirót, helyettes elnökké Lenk Hugó dr. járásbirósági albirót nevezte ki. Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Vasárnap délután volt az idei ismeretterjesztő előadások első sorozatának utólsó előadása. Kassuba Domokos, a főgimnázium tudós igazga­tója ült az előadó asztalnál s egy óra hosz- száig tartó magas koncepciójú értekezésben is­mertette az esztétikusoknak a szép fogalmáról alkotott eltérő véleményeit. Először az evolú­ció-elmélet híveinek véleményével ismertette meg a hallgatóságot. Az angol empirikusok szerint a szép a gyönyör egy bizonyos faja, mely (mint minden más gyönyör) az élet fej­lődéséhez van kötve s azzal együtt nő vagy csökken. Ez az iskola csak magasabb rendű Játéknak tekinti a művészetet s arravalónak tartja, hogy legalább egy-egy pillanatra fe­ledtesse velünk az élet nyomorúságait. A szép fogalma, az evolucionisták szerint, kizárja a maga köréből azt, ami szükséges, ami hasznos az életre s kizárja általában mindazt, ami óhajtásunknak való tárgya lehet. A tudós elő­adó meggyőző érvelése szerint a szép fogalma, minthogy az élet teljes tudatában valósulhat meg igazán, nem zárhatja ki köréből, ami szükséges az életre. Az esztétikai érzés első, kezdeties megnyilatkozása t. i. az élet szük­ségleteinek kielégítése s ezzel az élet egyen­súlyának helyreállítása, a belső harmónia újjá­születése; ebben áll az érzés elemi szépsége, a kellemes. Hasonlók ép távol attól, hogy ki­zárná köréből, ami hasznos az életre, tudatos akaratot tételez föl, mely céljaihoz szándéko­san választja meg és alkalmazza az eszközö­ket, tehát oly tevékenységet, mely a cél el­érésére az erő minimumát törekszik elhasz­nálni; ennek eredményei: a mozgás, szépsége: a báj és kedvesség. A mozgásoknak, hogy szé­pek legyenek, szükségök van bizonyos irány­zatra ; elsőfokon tehát magát az életet, másod­fokon pedig az értelmes és öntudatos életet kell kifajezniök. A szép fogalma, végül, távol attól, hogy kizárná köréből az óhajtanáénak gondolatát, alapjában véve eggyé olvad vele.

Next

/
Oldalképek
Tartalom