Eger - hetente kétszer, 1910
1910-09-07 / 20. szám
Előfizetési árak: Egész évre- - 10 korona. Fél éyre _____ 5 » N egyed évre - 260 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. — ■ = Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 20. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. Szerda, szeptember 7. Telt padsorok előtt. Lágyan szól az orgona méla hangja, ártatlan gyermekajkak zengik szívhez- szólóan a szent éneket: Yeni, Sanete Spiritus! . . . Jöjj el, elméket megvilágosító Szentlélek, szálid meg a fiatal elméket s oltsd beléjük azt a világosságot, amely a jövőben alkalmassá tegye ezeket a fiatal lelkeket a mai modern sötétségek szétoszlat ására. Iskolaév elején nagyon is helyénvaló ez a fohász és ugyanekkor nagyon is időszerű a magyar tanüggyel hírlapi cikkben foglalkozni. De Egerben nemcsak ép a magyar tanügy- gyel, hanem kifejezetten a magyar katolikus tanüggyel illik foglalkozni ok- vetetlenül. Kötelez erre a tények ereje, kötelez az a jelenség, hogy az a sok iskola, amelynek padsorait olyan sűrűn töltik meg a különféle korú és nemű tanulók, diákok, ez a sok iskola javarészt magyar katolikus pénzen tartott és azt hirdeti, hogy a katolikus klérus a maga nagy vagyonát szinte pazarló bőséggel adja a magyar kultúra fejlesztésére. Tessék megnézni az öreg Líceum elemi iskoláit, a híres főgimnáziumot, az angolkisasszonyok mintaszerű tanintézetét, a kétnemű tanítóképzőt, a jogakadémiát stb.! Mind arra vall, hogy a magvar kát. papok pénze a magyar ifjúság szellemének nevelésére szánt. (Természetesen ezeket az érdemeket a mi papjaink nem hánytor- gatják, valamint a holt kéz sok segélyadománya se kerül be a lapok nyilvános köszönetét tartalmazó rovatába. Azért merik arcátlanul támadni őket bizonyos oldalról, mert e klérus fenséges magasságából nem akar leszállni és vitatkozni a csufondároskodókkal.) Nem teljes a mi katolikus iskoláink felsorolása, mit fennebb adtunk. De mutatónak ez is elég, mert ez is fényesen hirdeti, hogy nálunk kifogástalanul áll a magyar katolikus nevelés ügye. A nevelés fenséges munkája a napokban ismét megindult ezekben a jónevű intézetekben. De bármennyire előkelő is e tanintézetek színvonala, felvethetjük a kérdést: elég-e az ifjúság lelki és szellemi életére az a tápláló anyag, amit a katedráról kapnak; hitük, tudásuk eléggé vértezett lesz-e azáltal, hogy ott, az iskolában, a padsorok előtt a szűkreszabott hivatalos órák, a megszabott tanrend keretében hallják az igéket? Határozottan: nem. Ez a kemény tagadás azonban nem azt akarja bizonyítani, hogy az iskolák nem tölthetik be feladatukat, hanem azt, hogy magukra hagyatottan üdvös munkájuk kárbaveszett erőfecsér- lés lesz. Ezt mindenfelől hangoztatják; mindenki belátja, hogy az elkülönzött, elszigetelt iskola bármily tökéletes is egyébként, a nemzeti kultúrának nem lehet erős támasza. Az iskola csak akkor tudja a munkakörét tevő műveltség-fejlesztést föltétien tökéletességgel teljesíteni, ha az elméletnek a gyakorlatban, az iskolának az életben támo- gatója van. Es e támogató nem lehet csupán csak a család, hanem az egész társadalomnak az iskola támogatására kell sietnie. A katolikus iskolaügyet a katolikus társadalomnak kell támogatnia. Arra kell törekednie e társadalomnak, hogy a gyermeki, ifjúi szivekbe csöpögtetett katolikus szellem a társadalomban se veszítse el tiszta, eszményi zománcát. Imigyen szövődik a magyar katoAz „EGER“ tárcája. 1860. szept. 8.—1910. szept. 8. — Az egri Kát. Legényegylet jubileuma. — Bár közbejött akadályok hátrább tolták pár héttel Kát. Legényegyletünk jubileumát, lényegében véve holnap lesz ünuepies megnyitásának félszázados évfordulója, Oly esemény ez, amely melett a napi sajtó se mehet el szó nélkül, mert hiszen egyik fontos társadalmi osztálynak, az iparosságnak önműveléséért, erkölcsi és szellemi, tehát anyagi gyarapodásáért alakult a mi egyletünk és működik már öt évtized óta. A suszterből lett papnak, Kolping Adolfnak, kezdeményezésére alakultak a legény- egyletek, legelőször a németeknél, majd Ausztriában és az ötvenes évektől kezdve náluuk is. Céljuk volt, hogy az „ipar ifjú munkásai a vallás és jó erkölcs alapján egyesülvén, anyagi és szellemi jólétöket a becsületes, jó.-záudékű munkásság által megteremtsék és biztosítsák.“ Magyarországon 1856-ban, Kisasszony napján alakult az első legényegylet, Pesten. Ez- uián a pozsonyi alakult pár hónappal később, majd a nagyszombati, óbudai, deési, soproni, temesvári, végre pedig nyolcadiknak az egri. A mi Legényegyletünk, mely holnap ér el életének felszázados határjelzőjéhez, keletkezését tekintve nyolcadik volt az országban, de mint tisztán magyar egylet — legelső volt az országban. Előmunkálatait Tóth István, a líceumi nyomda világlátott vezetője csinálta meg, kinek már a p^sti egyletben is vezető szerepe volt. 1860. január 23-án értekezett e tárgyban legelőször Balkay József, Ürményi Antal és Derszib Rudolf egri polgárokkal ; majd küldöttségben tisztelegtek b. e. Bartakovics Béla érseknél, ki Zsendovics Józsefet, akkor érs. levéltárost bízta meg, bogy mindenben támogassa e nemes munkát, melynek különben ő maga is állandóan bőkezű Mecenasa volt, Tulajdouképen máj. 23 án alakult meg az egylet a mai Dobó-utca egyik bérházában. Elnöke Szakállas aivi Lengyel Miklós prépost-kanonok, alelnöke Cseh Janos ny. plébános, titkára pedig Tóth István lett. Bár a nyár folyamán már a nyilvánosság elé is lépett egy pompás>n sikerült tárkányi mulatsággal, zászlószentelése és ünnepies megnyitása 1860. szept. 8-án volt. Erről az ünnepségről következőkben számol be elődünk, az ,, Egri Értesitöu ; „Ki-asszonynapján vagyis e f. hó 8-dikán a városunkban keletkezett kath. legényegylet zászlója szenteltetvén fel, e nap örömnappá lön Eger városa számos lakóira nézve, s a nem — s rang különbség nélkül egybegyűlt részvevők nagy tömege s annak élénk részvéte szép tanúsága vala a városunkban felébredt és gyorsan terjedő közszellemnek. Az ünnepély programja a következő vala: Reggel 8y2 órakor az egylet helyiségéből zászló alatt nagys. elnök úr vezetése mellett indulnak az egyleti tagok a főszékesegyházba, hol kegyelmes érsekünk s legjobb atyánk fogja a vérnélkül áldozatot a Mindenhatónak bemutatni, az egyleti zászlót nt. Mindszenty Gedeon úr szónoklata mellett fölszentelni, továbbá az Oltáriszentségben az egyleti tagokat részesíteni. Délután 4 órakor a megnyitási ünnepély a lyceum nagytermében következő renddel megy véíbe: 1. Üdvözlő dal. Négyes férfikarra alkalmazva énekli az egyleti énekkar. 2. Elnöki megnyitó beszéd. 3. Az egylet ismertetése. Az egylet al- elnökétől. 4. A szentek unokáihoz. Mindszenty Gedeontól. Szav. Popovics László. 5. Polgárszó. Garay Jánostól. Szav. Szabó Kálmán. 6. Zrínyi esküje Pájer Antaltól. Szav. Szittner Ferenc.
