Eger - hetente kétszer, 1910

1910-09-03 / 19. szám

2 EGER. (19. sz.l sorsát a zöldjében leszakasztott gyü­mölcs példája világítja meg. Se íz, se zamat! Se ellenálló erő, se felfogó ké­pesség! Inkább később, mint előbb kezdődjék az iskolába-járás. A fejlet­tebb ■ szervezet s a fejlettebb tehetség azt a kis veszteséget kamatostul meg fogja téríteni. Ha a szülők mindezen tapasztalati igazságokat megszívlelnék, nemcsak ma­gokat kímélnék meg sok izgalomtól, keserűségtől és csalódástól, hanem in­direkte a középiskolának is szolgálatot tennének azzal, hogy nem gátolnák tulajdonképeni célja elérésében, a fő­iskolai tanulmányokra előkészítő fel­adatának teljesítésében. Mert azt egy percig se higyjük, hogy, mikor a szülő fiát a középiskolába beíratja, ezt azzal a szándékkal teszi, hogy ennél vagy annál az osztálynál gyermekével majd abbahagyatja az iskolázást és, némi ismerettel ellátva, ipari, kereskedelmi pályára vagy szakiskolába adja. Ha egyik-másik szülőt ez a szándék ve­zetné, még hagyján volna a dolog. Igaz, hogy akkor e célra a gimnázium­nál jóval könnyebb, alkalmasabb és talán hasznosabb helyet keresne fiának intelligens polgárrá kiművelésére, neve­zetesen a polgári iskolát, mely négy osztályával egyenesen erre a célra való, szemben a tudományos pályákra ké­pesítő középiskolával. A dolog valójá­ban akként van, hogy a szülők egy jó része egyszerűen lutrit játszik a kö­zépiskolában. Mivel gyermekét tankö­teles kora betöltése előtt még akkor se adhatná mesterségre, ha erre elég fejlett volna, így gondolkodik: ha a gye­rek a gimnáziumban beválik, jó; lesz belőle „úr“, ha nem: az se nagybaj, mert legalább járt „egy-két gimnáziu­mot, ahol mégis csak többet tanul, mint az elemi iskolában, s lesz belőle intelligens iparos.“ Ebben a vélekedésben óriási s csak a különböző rendeltetésű iskolák nem ismerésével magyarázható tévedés rej­lik. Ha a tehetősebb szülő eleve és komolyan ipari vagy kereskedői pá­lyára szánta gyermekét, akkor ne ter­helje a latin nyelv tanulásával a gim­náziumban, mely tagozatlanságával al­sóbb fokon az életre szükséges isme­reteket úgy se nyújtja, hanem adja az e pályákra egyenesen előkészítő s a tudásnak, habár szűkebb körű, de mégis egész komplexumát nyújtó pol­gári iskolába. A szegényebb szülő meg, j ha azt látja, vagy ha azt hallja a ta­nítótól — s az elemi iskola négy esz­tendeje alatt erről minden szülő meg­győződhetik —, hogy a fiából tanult ember úgy se lesz, s ha a gyerek még kicsi is, gyenge is a mesterségre, a tanköteles kor betöltéséhez szükséges két esztendőre ne adja a középisko­lába, melynek két alsó osztálya a fel­sőbbek számára tanít, nem pedig az életre nevel, hanem hagyja az elemi­ben, melynek két felső osztályát, az Y-iket és V.-ikat egyenesen a kisebb iparosok és a föld népének kiműve­lésére tervezte a halhatatlan emlékű Eötvös József báró. Városi ügyek. Képviselőtestületi ülés. Eger város kép­viselőtestülete 1910. év augusztus hó 31-én Jankovics Dezső polgármester elnöklésével rend­kívüli ülést tartott. Az elnöklő polgármester napirend előtt Nagy János által az állandó választmányban előterjesztett azon javaslatát kéri tárgyaltatni, mely szerint a szüret kez­detének időpontját hatóság állapítsa meg. Amennyiben az indítvány közérdekű, kü­lönösen a bortermelők és az egri bor jó hírét lesz hivatva előmozdítani, a képviselő- testület az állandó választmány határozatát fogadta el. Az állandó választmány javaslatát fogadta el még a fogyasztási adó bérletére nézve is. A tárgyaláson a várbst Jankovics Dezső pol­gármester és a fogyasztási adóügyek előadója képviseli. A napirend első tárgya Párvy Antal pré­post-kanonok, plébános átirata volt, melyben köszönetét fejezi ki a várósnak a plébánia építése körül kifejtett áldozatkészségéért. Be­jelenti egyúttal, hogy a plébánia bérletéért járó 3400 K bérösszeg kiegyenlítését a város helyett magára vállalja. A képviselőtestület köszönettel vette tudomásul az átiratot. Az állandó választmány azt a javaslatot tette, hogy a Pyrker-, a Fürdő-utcát és a Samassa-teret a jövőben olajjal portalanítsák. Az indítvány felett nagy vita indult meg, többféle vélemény került felszínre, végül is az állandó választmány határozatát nem fogad­ták el. Majd csak vízzel portalanítanak. Néhai id. Simonyi Károly által az állandó színházalapra hagyományozott tízezer korona és a családi sírbolt fenntartására rendelt két­ezer korona per útján leendő behajtásával a polgármestert bízza meg a képviselőtestület. Nem fogadta el Kánitz Gyula dr. városi képviselő indítványát az egyik húsbiztosi állás megszüntetésére vonatkozóan. A húsfogyasz­tás ellenőrzése szempontjából a képviselőtes­tület szükségesnek tartja továbbra is ennek az állásnak betöltését. Ebben az értelemben felter­jesztést intéz a vármegye alispánjához. A szeptember hónapban tartandó orszá­gos vásár helyét, tekintettel a kereskedők és iparosok érdekeire, azokon az útvonalakon és azokban az úteákban jelöli ki, hol a tavaszi és nyári vásárt tartották. Tudomásul vették az 1848/49-es honvéd­egylet országos egyesülete elnökségének átira­tát, melyben köszönetét fejezi ki az egri el­aggott honvédek segélyezéséért. A trágyalerakó helyekre vonatkozóan az egészségügyi bizottság javaslatát fogadták el, minek értelmében azok mostani helye úgy köz­egészségügyi, mint esztétikai szempontból be­szüntetendő, az ott felhalmozott anyag 15 na­pon belül okvetlen elhordandó. Végül felhatalmazza a képviselőtestület a városi tanácsot kolerajárvány esetén a szük­séges költségek kiutalványozására. 1910. szeptember 3. A vándorkiállítás elhalasztása. A kiállítás szeptember 8-ikára tervezett megnyitását az igazgatóság Molnár Viktor állam­titkár kívánságára szeptember 11-ére, vatárnap d. e. 7212-őre halasztotta el. A változás előz­ménye az, hogy Budapest főváros a budai Szent János-begyen Erzsébet királyné emlékezetére kilátó-tornyot építtetett, melyet szeptember 8-ikán ad át a nyilvánosságnak. A főváros errs az ünnepélyes fölavatására meghívta a kir. kormányt is, amely képviseletével Molnár Viktort bízta meg. Molnár Viktor tehát, mint az összkormány képviselője, kénytelen az avató­ünnepen résztvenni, minthogy azonban nagy súlyt helyez arra, hogy a vándorkiállítás az ő jelenlétében, illetve részvétele mellett nyíl­jék meg, az igazgatóság a legnagyobb kész­séggel halasztotta a megnyitást szeptemder 8-ikáról 11-ikére. Molnár Viktor érdeklődése a vándorkiál­lítás iránt érthető. Az „Eger“ múlt számában közölt cikke, és az az elhatározása után, hogy a megnyitáson részt óhajt venni, mindazok, kik eddig csupán kulturás kirándulást láttak a kiállításban, kell, hogy annak rendkívüli fontosságát elösmerjék, mert az ő jelenléte a kiállítás megnyitásán a történtek után — ért­jük a cikket és az elhalasztást — most már kifejezetten a kiállítás összes ügyeinek a kor­mány részéről való legmesszebb menő támoga­tását és művészetkulturás fontosságának nyilt elismerését jelenti. Molnár Viktor az Uránia tudományos szín­ház és az Uránia műkereskedés alapításával mint magán egyén is nagy szolgálatokat tett a magyar közművelődésnek, Egerbe azonban mint a kir. kormány azon tagja jön, kinek ke­zébe az összes irodalmi, művészeti, múzeumi stb. ügyek összefutnak. Ez különös súlyt ad a vándorkiállítás megnyitásán való szereplésének s ezzel a szept. 11-iki ünnepély ismét országos jelentőségű eseménynyé válik. A megnyitás elhalasztásánál a kiállítás igazgatója egyéb változásokat is tett. így már Benzin-, szivógáz-, : : : nyersolaj-, gőz-, : : ::: petrolin és világitógáz­MOTOROK és Benzin-lokomobilok. plcwa és Tsa gép- és motorgyár Wien, XVH, Wattgasse 78 — 80. Sürgönyezim: Plewa, Wien-Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagyságú sütő-kemenczék keverő-és gyúrógépek az összes sütőipari segéd­gépek, eszközök és sütőkemencze­armaturák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom