Eger - hetente kétszer, 1910
1910-08-10 / 12. szám
Előfizetési árak: Egész évre__ _ 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre _ 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények —---------= intézendők. ..........K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 12. szám. —XXXIII. ÉVFOLYAM. Szerda, augusztus 10. A kenyérkereső asszony. Eger, 1910. aug. 10. (b.) Pár évvel ezelőtt az angolkisasszonyok egri intézetének évzáró vizsgálatán volt jelen e sorok írója. Az iskola nagyérdemű vezetője, M. Beleznay Etelka, rövid búcsúbeszédet intézett a szünidőre távozó leánykákhoz. A főnöknő szavaiban a nő és pedagógus, a vallás és erkölcs őre, a családért és nemzetért aggódva lelkesedő honleány nyilatkozott. „. . . Kis leányok, maguk most két hónapra pihenni mennek kedves szüleik, szeretett családjuk körébe. Ez a „pihenés“ szó azonban nem azt jelenti az ilyen serdülő leánykáknál, hogy most már semmit, se csináljanak 8—10 hétig. A világért se! Csak azt jelenti, hogy rendszeres iskolai tanulmányaikban pihennek meg, de más hasznos dologgal foglalkozniok kell, mert soha se szabad munka nélkül maradniok! Segítsenek tehát otthon édes jó anyjuknak a háztartásban: fogják meg a főzőkanalat, a portörlőt; álljanak a mosóteknő, vagy a tűzhely mellé. így játszva tanulhatják meg azt, amire minden nőnek szüksége van, mig itt, az iskolában azt. tanulták, amire csak a művelt nőnek van szüksége. ..“ Körülbelül így beszélt a magyar katolikus nőnevelésnek ez a lelkes apostola, megrajzolván e pár szóval a kenyérkereső asszony eszményi képét. Az „EGER44 tárcája. Az „Eger“ őse. — Két eikk az „Egri Értesítésről. — I. A Bach-rendszer lejárta magát. Veleszületett a romlás; meghalt végelgyöngűlésben. És Bach után jött Goluchovszky gróf, majd Schmerling. A magyar nemzet kezdett életjelt adni magáról; bátorságot vett ahhoz, hogy hazafias érzelmeit, nagyjai iránt érzett háláját, tiszteletét kifejezze. A hazafias felbuzdulás szinte tüntetőén kereste az alkalmat. A Ka- zinczy-ünnep után hamarosan két nagy költőnk szobrát leplezik le: a Berzsenyiét Niklán és a Kisfaludy Sándorét Balatonfüreden. Ekkor indítanak gyűjtést a Petőfi Sándor szobrára és a Magyar Tudományos Akadémia palotájára is. Ismét hódolnak a magyar divatnak ; eleven lesz a közélet, egymásután alakulnak a társadalmi, jótékonysági és irodalmi egyesületek s indulnak meg az újságok. Ekkor keletkezik városunkban az első Legyen a nő művelt, mert csak ilyen i lólekből sarjadnak szép virágok, és ! csak így lehet gyermekeinek hivatott nevelője; legyen jó gazdasszony, mert csak így lehet férjének hűséges munkatársa, a családfő keresményének bölcs beosztója, okos felhasználója; legyen házias, mert csak így teremthet majd kedves, meleg családi tűzhelyet, derűs otthont. . . Valóban nagy szerencse lenne, lia ilyen volna minden magyar nő. El se képzelhető a nemzeti haszon, ha minden tűzhelynél ilyen asszony élesztgetné a veszta-lángot és valóban „feleség“ lenne minden asszony, felező osztályos társa urának minden jóban, minden rosszban, örömben és bánatban, munkában és szórakozásban egyaránt. A tiszta és boldog családi élet a jó feleségtől függ s a jövő nemzedék sorsa a jó anyák kezében van. A jó feleség és jó anya a legideálisabb kenyérkereső asszony, mert a családnak, a nemzetnek meg nem fizethető tőke- gyűjtője vallásiakban és erkölcsiekben, szellemiekben és anyagiakban egyaránt. Ha minden nő így fogná fel a maga nemes hivatását; ha helyesen, okosan mérlegelné helyzetét és ha őrzőangyala lenne a maga szűkebb tulajdonképeni hírlap is „Egri Értesítő" címen. (A Joó János „Héti Lapok" c. folyóirata csupán iparművészeti dolgokkal foglalkozott s két ízben is megindult 1838-ban és 1847-ben hogy rövid pályafutás után megszűnjék.) A lapot Zeisler Lajos egri kereskedő (Belváros 239. szám) adta ki és Montedegói Albert Ferenc dr. szerkesztette. Szerdán és szombaton jelent meg, mint a mai „Eger“, és az érs. líceumi nyomdában készült. Terjedelme kis félív és előfizetése helyben 4 frt, vidékre postán 5 frt 20 kr. volt. Az Egri Értesítő első száma 1860. szeptember 1-én jelent meg, tehát 50 évvel ezelőtt. Beköszöntője megvilágítja irányát is a következőkben : „Körültekintvén a világon, szembeötlik, miszerint a közlekedés fejlődésével, gyorsításával és könyebbítésével a társadalmi élet élénksége, az ipar és kereskedés jelentősége is gyarapodnak, az anyagi jólét pedig avval egyaránt fejlődik. Ki a jelenkornak ezen jellemző tulajdonát félreismerni, vagy épen megvetni akarná, az csak saját kárán venné, még pedig hamar, észre, hogy a kor követeléseitől elmaradván, saját érdekeinek ő maga legnagyobb gátlója, ellensége; hogy ellenben mind az mi környezetének: minden család boldog lenne; minden nemzet boldogulna és nem kellett volna külön könyvet írni A kenyérkereső asszonyról, amit most a Budapesti Hirlap adott ki. Sajnos azonban, ma már ott tartunk, hogy kétes értékűvé lett a közmondás. Nagyon sok zsák marad folt nélkül és viszont nagyon sok foltnak nem akad zsákja. A házasságtól férfiak és nők egyaránt irtóznak. Terhet, nyűgöt látnak benne, mert bizonyára nem jó családi életet láttak gyermekkorukban. A jó megélhetésnek, a kényelmes életmód akadályának nézik a házasságot, mert nem hajlandók a legtisztább örömre: másért is dolgozni, másért áldozni, másért gyakorolni a lemondás nemes erényét. Ezért kell tülekednie olyan sok nőnek az élet nagy versenyében. A nőnek hivatását megszabta a Gondviselés: útja a családban kezdődik és ott végződik. Csakhogy erről az útról mindig több és több nő tér le, hogy önállóan, támasz és gyámolító nélkül vegye fel a harcot az élettel. Különösen a középosztály leányai mennek kenyérkereső pályára tízezrével, mert a középosztálynak ártott meg legjobban a fényűzés, a szabados szellem, a modern erkölcsi irány. a forgalom, az üzletek élénkítése mellett történik, az egész hazának, ügy, mint az egyes helyek érdekének előmozdítására szolgál. Ezen meggyőződéstől lelkesítve mi is kilépünk lapunkkal a színtérre azon biztos reménytől ve- vezettetve, miszerint Egervárosa tisztelt lakossága a város vidék kereskedelmi műipari érdekek ápolására szánt ezen válalatunkat helyes tapintattal méltányolni s lelkes részvétével pártolni szíveskedendik. Kisebb városokban is keletkeztek s gyarapodnak a legűjabb időkben lapok és újságok, melyek városuk, vidékük emelkedése mellett fáradozván, ezeknek érdekét elősegítik. És Egerben, azon ős városban, melyben már I. szent István dicső emlékezetű nagy királyunk püspöki széket alapított, melynek lakói azon bús korban, midőn a félhold vad fiai hazánkat le- igázni törekedtek, vitézségükkel tündöklőnek, melynek tudományos intézetei a hazának nem egy, de számos jeles polgárt neveiének s melynek kies vidékén, regényes dombjain és hegyein a híres, jeles egri bor nagy mennyiségben érlel — Egerben mondjuk, nem volna egy lapnak jövendője? Mi azt nem hisszük, hinni nem akarjuk. Igaz sokan talán inkább politikai,
