Eger - hetente kétszer, 1910
1910-07-30 / 9. szám
1910. julius 30. EGER. (9. sz.) 3 véget nem ér. E természeti rendhez a mai tanítás-rendszer is alkalmazkodik. Mikor a gyermek felnő, önállóvá válik az iskolával szemben is. A tanár nem fenyítő hatalom többé, hanem egyedül a tudás hirdetője. Az egyetemi katedra előtt már fiatal emberek ülnek, kiknek eszméik, kiknek elveik vannak, kik rendszerint már kijelölték a csapást, amelyen haladni akarnak életük folyamán. Ezeknél a fiatal embereknél nem lehet többé megszabni: szellemed csak így, csak ez eszmekörben mozogjon 1 A dekanatus küszöbének átlépése után az a fiatal ember a maga ura lesz. Ettől a perctől veszi át minden nemzet fiainál a nevelő szerepet az iskola helyett a társadalom különféle intézetek, egyesületek, társulatok, körök alakjában. A társadalomnak ez a nevelése talán még fontosabb, mint a középiskoláé. Mert a középiskola esküt tett tanárembere okvetetlenül és csak jót, szépet, nemeset fog tanítani, mig a társadalomnak fentebb elősorolt, nyilvánossági joggal fel nem ruházott iskolái minden ellenőrzés nélkül hirdethetnek jót, rosszat egyaránt. Működési terük határtalan; épen csak a büntetőtörvénykönyv szakaszai korlátozzák. Nálunk, Egerben, a középiskolát végzett ifjúság társadalmi továbbképzésének kérdésével sokkal mélyrehatóbban kell foglalkoznunk, mint bármely más városban. Nem azért, mert két középiskola is ad a nemzet-társadalomnak érett ifjakat évről-évre. Hisz’ két középiskolánk oly nevelést ad növendékeinek, hogy az a legjavából való. Hanem olyan ok miatt, amire Eger város határán belül vajmi kevesen gondolnak. Ez pedig Egernek erősen katolikus jellege. Lehet, sokan csodálkozni fognak, de emiatt kell igen ügyelni az egri fiatalokra, ha tovább tanulni a világba mennek. A mai kor ugyanis sajnálatosan abban az eszmeáramlatban leledzik, amelyik a modernség álürügye alatt minden vallásellenes eszmét befogad. Ez a helytelen irányzat Egerre azt mondja: papi város. És az innen kikerült ifjak hite, erkölcse ellen a legádázabb harcot kezdi, hogy megfertőzze annak az ifjúnak hófehér lelkét. Ezt már sok, Egerből elkerült ifjú tapasztalta keservesen. Az egri fiúk katolicizmusát oly sziklaszilárdnak veszik, ami ellen a legbántóbb fegyverrel: gúnnyal kell küzdeni. Ezért kell nekünk kettőzötten őrködnünk, hogy ifjaiuk bele ne kerüljenek abba a hálóba, hol a kozmopolita vallásíalanság igyekszik aláásni a katolikus Magyarország szilárd alapját. Ezért kell foglalkoznunk a pár évvel megalakult szabadkőműves ifjúsági egyletnek, a Galilei-körnek ez idei, lelket, szívet mételyező, a katolikusj'és nemzeti önérzetet mélységesen sértő felhívásával, mely felhívás minden betűje méreggel íródott és főképen a katolikus érett ifjakat akarja tőrbecsalni. (Vége következik.) Adományok a Szvorényi-alapra. IV. közlés. 1910. julius 8. Ringelhann Gyula (Nagykároly) 100 K; Wind Gyula (Eger) 40 K; Dálnoky-Nagy János (Eger) 30 K; Alföldi Dávid dr. (Eger) 25 K; Babocsay Sándor (Eger), Tomanóczy Gyula (Budapest), Udvardy László dr. (Eger) 20—20 K; Angyalossy József (Eger), Kösztler József dr. (Eger), Guttmann Vilmos (Eger), Csutorás László dr. (Eger), Spitkó Lajos (Budapest), Szabó Samu (Fiume), Kompolti Ábrahám dr. (Szeged) 10—10 K; Szapár József dr. (Szeged), Vágássy Gyula (Tarnaszentmiklós), Vidasits József (Eger), Polátsik Jenő (Eger) 5—5 K; Berecz Géza (Karácsond) 3 K; Puchlin Lajos (Eger), Maczki Géza (Bútelek), Berta Dezső (Eger), Udvardy Béla (Eger), Sümeghy Béla (Kisvárda), Kápolnay József (Dunaföld- vár), Szentimrey Gábor dr. (Napkor) 2—2 K; Váll Ignác (Budapest) 1 K. 1910. Julius 9. Majzik Viktor (Eger) 50 K; László Pál (Budapest), Kormos Géza dr. (Miskolcz) 20—20 K; Busa Ádám (Eger), Brünauer B. div (Eger), Brünauer A. dr. (Eger), Rony Ferenc dr. (Igló), Ivády Gyula (Kistétény) 10—10 K; Horánszky István (Eger), Dick Károly (Nagyréde), Szedlák Nándor (Sümeg), Meilinger Ö. (Eger) 5—5 K; Bálint Sándor dr. (Eger), Tarbay Dezső (Losoncz), Tormásy Jenő (Budapest), Schwarcz Dávid dr. (Tasnád) 2—2 K. 1910. julius 11. Foltin János (Eger) 500 K; Petró József (Eger), Goth Ferenc dr. (Kassa) 20—20 K; Plank Sándor (Nagytálya), Baitakovics Árpád (Szalakosz), Bárány Kálmán (Kecskemét) 10—10 K; Posgay Lajos dr. (Mezőkövesd), Lázár Sándor (Debreczen), Plank Géza (Nagytálya), Ringelhann Béla (Árpádhalom), Barchetti Rudolf (Eger), Ladányi Mátyás (Budapest), .Tablánczy Sándor (Ipolyság) 5—5 K; Uluanek Gyula (Gyöngyös) 4 K; Szabó Elemér (Fogaras), Bodó Pál (Nyíregyháza) 2—2 K; Bárdos József (Tiszakeszi) 1 K. 1910. julius 12. Glósz Kálmán dr. (Eger), Brezovay András (Egerszólát), Székely Dezső (Hátszeg), Rusvay Mihály (Gombos) 10 — 10 K; Novák Ferenc (Budapest), Bálint József dr. (Budapest) 5—5 K; Berzsenyi Béla (Mátraverebély), Reiner Adolf (Eger) 3—3 K; Radics István (Bödön- hát), Moórung Dezső (Verpelét) 2 K. 1910. julius 13. Gáspárdy Géza (Barcelona) 100 K; Derszib Ödön (Eger), Ohács Titusz (Fegyvernek) 10 — 10 K; Molnár Dezső (Miskolcz), Plesner Emil dr. (Zircz), Korchma Pál (Nyirbakta) 5—5 K; Id. Pamlényi István (Eger) 3 K. 1910. julius 14. Altorjay Sándor (Eger), Altorjay Imre (Budapest) 20—20 K; Menyhárt Mihály (Eger), Hanák Gyula (Eger) 10—10 K; Littmann Ödön (London) 5 K; Zemancsik Sándor (Károlyfalva), Farkas Gyula (Pétervásár) 2 K. * A Szvorényi-alapra eddigelé 7000 koronánál nagyobb összeg van együtt. HÍREK. Eger, 1910. julius 29-én. Tájékoztató. Jul. 31. A Kát. Legényegylet mulatsága Felst- tárkányon. Jul. 31. Országos vásár Tiszanánán. Jul. 31. Az 1848—49. Honvédegylet mulatsága. Aug. 1. Hatvani föszolg. tárgy. Apcon. „ 3. Tiszafüredi föszolg. tárgy. Tiszaszölösön. „ 7. Búcsú a Fájdalmas-temetőben „ 8. Közigazg. bizottsági ülés. „ 10. Gyöngyösi föszolg. tárgyalási napja Gyöngyöspüspökiben. IX. Bérezik Árpád. Prém József. Egy üde költészetet lehelő bájos alkotása a Balaton költőihez sorozza Bérezik Árpádot is. Valósággal új zsánert teremtett a magyar színpad számára: az irodalomtörténeti vígjátékot, amikor megírta Himfy dalai című müvét. Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza szerelmének története elevenedik meg előttünk, amelynek nyomában lépésről-lépésre kelnek életre a darabba beiktatott Himfy-dalok. Az előjáték, a valóságnak megfelelően, a badacsonyi szüret vidám mulatságai közé vezet, az öreg Rosty Antal szőlőjébe. A vendégek között van a délceg bécsi gárdista is, akin nagy kedvteléssel legelteti szemét a házigazda. Szívesen feleségül adná hozzá leányát, Jolánt. Ez azonban nem apja szemeivel nézi a költőt. Szíve máshoz vonja, valamiképen Kisfaludyt is más leány igézi meg: a szép Szegedy Róza. A három felvonás azután, amelyek közül a harmadik ismét Badacsonyban játszik, a szerelmeseknek félreértés-okozta gyötrődését, a szétválasztásukra irányuló cselszövést, ennek meghiúsulását s végül az igaz szerelem diadalát adja elő. A darab Kisfaludynak ezzel a kijelentésével ér véget: „Megírtam a Kesergő Szerelmet, most már meg fogom írni a boldogot!“ A régi világ egyszerű gondolkodását és érzésvilágát visszatükröztető kis történet játszódik tehát itt le, amelyet már csak azért is szívesen látunk a színpadon, mert szereplői örök emlékezetre méltó, kedves ismerőseink. Prém József szintén egy színdarabja, a Helikoni ünnep révén jut bele a balatoni költők díszes sorozatába. A darab a keszthelyi parton játszik és Festetich György grófnak, meg köréje gyűlt derék társaságának emlékét ünnepli. A cselekmény középpontja Malvina, (Dukai Takách Judit), kinek szerelmi története és férjhezmenetele is beilleszkedik a drámai indítékok közé. Mellette vannak Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor és felesége, továbbá két derék régi költőnk, Pálóczi Horváth Ádám és Pázmándi Horvát Endre, akikben, a keszthelyi Georgicon növendékeivel együtt, buzog a hazafias lelkesedés. Velők szemben az intézetnek néhány, idegen országból származott tanára azt a szellemi áramlatot képviseli, amely lekicsinyel mindent, ami magyar és a haladás első feltételének a magyar nemzeti jelleg le- vetését tartja. Ez az ellentét még a szolgák között is kiélesedik: Gazsi és Pista urasági inasokkal szemben állanak Fritz, Georges és Hans lakájok. Az egész költői lendületű, versben írt darabnak — amely ellen különben drámai szerkezet és jellemzés szempontjából elég kifogást lehetne tenni — a hazafias küzdelem adja meg színét és jelentőségét. A darab természetesen a külföldieskedők teljes vereségével végződik. Nemény testvérek ♦ ♦ ♦ ♦ SAVOYnagyszálloda ♦ ♦ ♦ ♦ BUDAPEST, Józseí-körút 16. Telefon 154—08. A főváros legújabb és legmodernebb szállodája a város központjában. — 120 vendégszoba. — Olvasó- és társalgó-termek. — Központi gőzfűtés. — Fürdőszobák. — Lift. — Vacuum-Cleaner. — Minden szobában hideg és meleg vízvezeték. — Villamos vasút- közlekedés az összes pályaudvarokkal. — Mérsékelt árak. — ---------------------A legfigyelmesebb kiszolgálás. -----------------------
