Eger - hetente kétszer, 1910

1910-07-23 / 7. szám

2 EGER. (7. sz.) 1910. julius 23. elül, amennyiben kétezernél jóval több tanuló oktatásáról gondoskodik a vá­ros legcsekélyebb megterhelése nélkül. Nagy segítségünkre van az állam is, de nem kell visszariadnunk attól, hogy magunk is áldozzunk. Egy-egy gyáracskáért mennyit lenne hajlandó áldozni a város?! Pedig egy jó iskola és nevelőintézet is hajt airf- nyi erkölcsi és anyagi hasznot! Az iskola is városfejlesztési tényező. Szaporítsuk tehát e városfejlesztő tényezőket: az iskolákat, és támogas­suk a nevelőintézeteket! Városunk közlekedési kérdése. Múlt számunkban közöltünk egy alapos cikket, amely avval foglalkozik, hogy miként lehetne közmegelégedésre megoldani a délelőtti vonatösszeköttetés kérdését. Most egy másik cikket adunk, mely alapos tanulmánnyal arra mutat reá, hogy miképen lehetne Egerben a hirlap-kézbesítést 3—4 órával előbbre tolni és Füzesabonyban kedvezőbb összeköttetést ke­resni észak felé. E második, érdekes cikk a következő. II. Az a kanapé-pör, ami mostanában folyik a vármegye és város között a vasútösszekötte- tés kérdésében, újra időszerűvé teszi vasút- ügyünk kérdését s ezzel kapcsolatban a posta­járatok szükséges átalakítását. Városunk a fővonalat, sajnos, Miskolcznak engedte át. Minden egri embernek fáj a szíve Miskolczon átutazva, hogy az a gyönyörű állo­más, a pompás rendező-pályaudvar és mesés személy- meg árúforgalom nem nekünk, hanem Miskolcznak jutott. És szarkasztikusán gondo­lunk arra az anekdotára, hogy mikor anno dazumal a fővonalat nekünk ajánlották, gőgös eleink emigyen szavaltak: — Nem kell nekünk vonat, mert akkor a mi fuvarosaink éhen halnak. Mégis jött később a vonat, fuvarosaink élnek, de mi elmaradtunk, mert elestünk a fő­vonaltól. Ezen kár ugyan most már lamentálni. Önkárán tanúi az okos. Most már tehát az adott helyzetben megnyugodva, azon kell igye­keznünk, hogy a mai állapotok mellett legalább minél kedvezőbb legyen postai és vasúti összeköttetésünk, amitől függ minden város szellemi, anyagi előrehaladása. Ily szempontból kiindulva, elismeréssel kell adóznunk a városi közgyűlés azon hatá­rozata iránt, hogy a kereskedelmi miniszter­től egy új vonat beállítását és e mellett a dél­előtt 10 óra 27 perces vonat fenntartását kérik, így a gyümölcskivitel érdekeinek is elég lesz téve és az utasok is minden irányban kapnak csatlakozást Budapesten. Ez az új vonatjárat a következő lenne: indulna Egerből délelőtt 8 órakor, érkeznék Füzesabonyba 8 óra 41 perckor. Füzesabony­ban várakoznék 19 percet, Egerbe vissza­indulna 9 órakor s megérkeznék 9 óra 41 perckor úgy, hogy hat perc múlva már in­dulna a harmadik, mostani személyvonat. Ez az új vonat Egerből menet-közben, Andornakon találkoznék a mai 7206. számú bírósági vo­nattal, amely 8 óra 40 perckor érkezik Egerbe. Ez ígérkeznék legmegfelelőbbnek e kér­dés megoldására. És itt egy csapásra két le­gyet ütnénk. így tudnánk véget vetni egy botrányos postai késedelemnek, melynek káros voltát az eddigi vonatrend miatt éveken át kellett szenvednünk. E késedelem abban áll, hogy az Egernél tetemesebben távolabb fekvő Miskolczon már délelőtt 10 óra 30 perckor, Kassán délben 12 órakor olvassák a Budapesten hajnalbau meg­jelenő lapokat (Budapesti s Pesti Hiriap, Az Újság stb.), miket mi ép úgy, mint a Buda­pesten késő este, az éj és hajnal folyamán feladott levelezéseket legkedvezőbb esetben csak délután 2 órakor kaphatunk meg; már pedig a mai fejlett zsurnalisztikájú világban ez óriási hátrányt jelent. Oka a késedelemnek az, hogy a buda­pesti hajnali lapokat hozó 1502. számú gyors­vonat (postai szempontból Budapest—Poprád 288. sz. kalauzposta) Budapestről reggel 6 óra 25 perckor indul, 8 óra 50 perckor már le­adja Eger részére Füzesabonyban a hírlapo­kat és ezek egész 12 óra 12 percig (tehát 3 óránál tovább) ott hevernek. Az új vonat ennek menten véget vetne. D. u. 2 óra helyett (ez a legjobb eset ma) már 3 óra 30 perccel előbb, délelőtt 10 óra 30 perckor olvashatnánk hírlapjainkat. Ezzel kapcsolatban nem is kellene az egri kincstári postahivatalnál harmadik kézbesítést beren­dezni. A hírlapokra nézve meg lehetne való­sítani az Egernél sokkal kisebb városokban divatos hírlap-házhozkézbeskést, mely célra a földmíves nép körében akadna vállalkozó bőven. Az új vonatpár beállítása esetén ezt a postai újítást a gavallér budapesti posta- és távirdaigazgatóság igen szívesen megtenné. Hisz’ a budapesti posta- és távirdaigazgató­ság, ahol csak lehet, favorizálja városunkat. Mutatja ezt az egri postahivatal modernsége s hogy többet ne mondjunk az, hogy Egerben már rég megvolt a csomagok házhoz kézbesí­tése, mikor ezt a sokkal nagyobb forgalmú Kassán, majd Miskolczon meghonosították. Ez újítás postajáratainkat igen kedvezővé tenné; annyira, hogy e szempontból többé kívánni valónk nem is lenne. Azonban a májusban életbeléptetett má­sik nyári menetrend még hozott egy kellemet­len változást az egriekre. T. i. a délutáni 7209. sz. vonat eddig Egerből 3 óra 24 perc­kor indult s a felvidékre utazók már 4 óra 17 perckor tovább utazhattak a Tátrába, Kassa, Igló, továbbá Eperjes felé. Azonban ez év májusától e vonat Abonyból már 3 óra 50 perckor indul, mig Egerből a 7209. sz. vonat 3 óra 54 perckor s csak a 4 óra 45 perckor induló 4"l0. sz. gyorsvonathoz csatlakozhatik Füzesabonyban. Hogy ez mit jelent, mutatja az: mig a téli menetrend szerint, ha d. u. 3 óra 24 perckor indultam Egerből, este 7 óra­kor már Kassán voltam, addig a mai rend szerint két és fél óra múlva, vagyis 9 óra 25 perckor érkezem Kassára. Tekintve, hogy a felvidékkel sok és szá­mos érdekünk fűz össze, ez irányban is jó lenne mozgolódni kedvezőbb összeköttetésért. Reméljük, hogy Eger város ismert agili­tása rajta lesz, hogy a modern városi élet két fő ütőere: a vasút, meg a posta Egerben mi­nél egészségesebben lüktessen, minden irányú érdekeink javára. (p.—■). Balaton jegét, valami túlvilági zenehangot idéz el8, hogy az ember látni véli az elkárhozott lelkeket, kik ott eírnak, egymást kergetik és röptűkben na­gyokat sikoltanak. Egy-egy haragosan bömböl kö­zöttük; tán az űzi a többit.“ Lassankint ismét csend lesz. A fergeteg csak végigfutott a tavon, mert csupán csak azt az egy hófelhőt kergette. Az arácsi völgy fái nem zúgnak többé, a jégtáblákon fütyülő szél hangja egy folyton enyésző harmóniában vész el a távolban. Az ég kitisztul. Ragyog a hold, „ez a hideg csillag, a jégmezőre sütő jégnap.“ íme, a téli Balaton gyönyörűségei Jókai szemeivel nézve és az ő csudás fantáziájával kiszínezve. A jó Isten szépnek teremtette ezt a világot, azonban kegyelmeivel azt árasztotta el igazán bőven, aki így fel tudja szívni lei­kébe a sok szépséget és ilyen kápráztató, el­ragadó, megdöbbentő képekben tud róla be­számolni. Az ilyen igazán sokszorozva élvezi a földi világ gyönyörűségeit, — és az Urnák e választottjai között elsősorban tündököl a mi felejthetetlen Jókaink, ifjúkorunk barátja s kalauzunk a rózsás ábrándoknak gyönyörű birodalmában. A füredi élet képeiben csillogtatja másik isteni adományát —, amely szintoly értékes, mint a dús képzelőerő — csillogtatja igazán magyaros, tehát nem kesernyés, hanem derűs humorát. Az Üstökös szerkesztője, a mókás Kakas Márton elmeséli például, hogy a régi Füred egyik legjellemzőbb alakja, a „nemzet bárója“ hogyan tölti meg nap-nap után közön­séggel azt a ma már ódon (valamikor szép napokat látott) egyszerű épületet, amelyet a „hazafiság emelt a nemzetiségnek,“ a füredi színházat. Ki megy nyáron színházba, külö­nösen a Balaton partján ? Már délután három óra és még egyetlen jegy sem kelt el. A báró úr körútra indul; nem kegyelmez senkinek. Szembe jön vele egy fátermörderes, borotvált állú egyéniség, egy bécsi börze-ágens. „Hozta Isten, — kezdődik a kapaeitális. — ön bizonyosan zártszéket keres a mai előadásra? Hogy érdemes-e azt megnézni ? Meghiszem azt! Hogy ön a bécsi, párisi színházakhoz van szokva? Bagatella! Ez itt olasz és spanyol! Ma lép fel Signora Filomela di Carmonadli az Afrikai nő-ben Mayerbeertöl, amit még Párisban sem adtak. Az­után milyen a kiállítás! a díszletek mind selyem­ből meg kínai porcellánból valók. Az előfüggöny Pestet ábrázolja; ott van a kereskedelmi csarnok az előtérben és este 6 órakor kiteszik az ablakon a bécsi börzeárfolyamról érkezett telegrammot.“ Benzin-, szivógáz-, : : : nyersolaj-, gőz-, : : : :: petrolin és világitógáz­MOTOROK és Benzin-lokomobilok. Minden rendszerű és nagyságú sütő- kemenczók keverő- és gyúrógépek az összes sütőipari segéd­gépek, eszközök és sütőkemencze- ar matúrák. plcwa és Tsa gép- és motorgyár Wien, XVII, Wattgasse 78-80. Sürgönyczim: Plewa, Wien-Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom