Eger - hetente kétszer, 1910
1910-12-31 / 53. szám
4 EGE Li. (53. sz.> 1910. december 31. némileg kielégíteni törekedtünk. Több közlekedési vonal és utca kiépítésén, csatornázásán és aszfaltgyalogjárókkal való ellátásán kívül elkészült a vízvezeték pontos tervezete, amelynek kiépí ése ugyan még a jövő zenéje, de már nincs messze az idő, amikor Eger város egyik legnyomasztóbb kérdése, a vízkérdés végleges megoldást nyer. A Káptalan-utca és Samassa József-tér parkírozása, valamint a Vásártér rendezése is leszorult erről az esztendőről, de a tavasszal ezek is valóra válnak. Sajnos,nem mondhatjuk ugyanezt az uj vasúti állomásról, sem a turvbevett munkásházak építéséről, az új vágóhídrói, a hatósági cse- lédszerző-intézetről, az állami internátus felállításáról, a Tanítók Háza létesítéséről, a vásárcsarnokról, a tejszövetkezetről, — mert ezek az eszmék még mindig uincsenek kellően megérve a megvalósulásra. Ugyanígy vagyunk a polgári fiu-iskolával, a borértékesítő szövetkezettel és a közművelődési egyesülettel is, hogy a zenekonzervatóriumot ne is említsük, amelynek felállítására legutóbb Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy tett kísérletet. A kuliura terén ez az év semmivel sem volt hátrább az előző esztendőknél. Valami nagy, korszakalkotó uj vívmányt ugyan nem váltott ki, de a régi csapá-ról nem tért le. Különösen a felnőttek oktatása és a müveit közönség ismeretkörének fejlesztésére irányuló törekvések érvényesültek nagy sikerrel. A kát, főgimnázium és az állami főreáliskola ügybuzgó tanárai által rendezett ismeretterjesztő előadások természetesen az idén is vezettek. De a népmívelés magasztos munkájából bőven kivették részüket a Kát. Legényegylet, és a Keresztény Szociális Egyesület által rendezett ismeretterjesztő előadások, valamint a Szent Imre-kör vita-estéi is. A szellemi élet fejlődését az ismeretterjesztő előadásokon kivül számos tanfolyam is támogatta, amelyeknek nem csupán kulturális értéke, hanem nagy közgazdasági jelentősége is van, mert az ismeretek megszerzése mellett kenyérszerzésre, tehát a megélhetés legfontosabb szükségletére is tanította hallgatóit. Ilyen tanfolyamok voltak az állami polgári leányiskolával kapcsolatos női kereskedelmi tanfolyam, az ugyanezen iskolával kapc^olafos gépírói tanfolyam, a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület által rendezett kosárfonó háziipari tanfolyam, az iparostanonc-iskola továbbképző tanfolyama az iparossegédek részére stb. stb. Szellemi életünk mérlege a művészetek terén is szép eredménynyel zárult. A legkiválóbb művészi eseménnyel, az Országos Képző- művészeti Társulat vándor képkiállításával kezdjük a beszámolót, amely képkiállítást szeptember hó 11-én nyitott meg ünnepélyesen Molnár Viktor államtitkár és amely szeptember hó 20-ig gyönyörködtette a magyar képzőművészet legújabb remekeivel a hálás közönséget. A zene- és énekművészetet az Egri Kaszinó, az Egri Club, az Úri Banda, az Egri Dalkör és a Polgári Dalkör hangversenyén kivül a budapesti Országos Színész Egyesület szini iskolájának végzett, növendékei által tartott kabaréelőadás, továbbá Kornay Berta, Sarkadi Aladár és Stephanidesz Károly, a Vígszínház tagjainak művész-estélye s a Borsod-Gömör-Hevesmegyei községi és körjegyzők egri tápiutézete javára rendezett művész-estély képviselte. A szinmű- vészetet Palágyi Lajos színtársulata május 1-től 31-ig és szeptember 1-től október 13-ig, tehát majdnem harmadfél hónapig kultiválta. E kettős szini szezonon kivül még az Egri Club, az Egri Dalkör, a Keresztény Iparoskor, a Kát. Legényegylet s gz Egri Keresztény Szociális Egyesület részéről többrendbeli műkedvelői színielőadásban is volt részünk. Kiegészítik még az előadói művészetet az Izr. jótékony Nőegylet kabaréja, a Jogakademiai Kör estélye és a Szent. Imre-kör matinéja. Irodalmi eseményekben sem szűkölködtünk. A Kát. Sajtóegyesület Egri Fiókjának megalakulásán kivül, melynek elnöke a lelkes irodalombarát, Kriston Endre érseki titkár lett, az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület irodalmi pályázatát külön kell kiemelnünk. Ez a nagy és érdemes munkásságot kifejtő irodalmi egyesület ugyanis, Csekó Gábor prépost-kanonok adományából, 300 koronás jutalommal, népies elbeszélésre hirdetett pályázatot. Az eredmény 22 pályamunka, melyek közül a bírálók: A két Daru testvér című elbeszélést tartották legjobbnak és szerzőjének a pályadíjat oda is Ítélték. De mi történt? A jeligés levélkéből Kriston Endre neve került ki győztesnek és a lelkes irodalombarát a 300 koronát odaajándékozta a Kat.Sajtóegyesületnek.Az évfolyamán megjelent egri könyvek: Maczki Valér dr.: A pusztába kiállónak szava. (Egyházi beszédek.) Foltiu János: Kracker János Lukács festőművész emlékének fölelevenítése s újabban felfedezett műveinek megismertető számbavétele. Vass János dr.: A tűzrendé'zet jogrendszere. Breznay Imre: A Hevesmegyei és Egervidéki jótékony Nőegylet története. Rovó Lajos: Az Egri Kát. Legényegylet első ötven éve. Sík Sándor: Mindszenty Gedeon élete és költészete. Benkóczy Emil: Tarkanyi Béla élete és költészete. Itt jegyezzük fel, bogy az év közepén a Csutorás László dr. által szerkesztett Egri Híradó tizennyolc évi pályafutás után megszűnt és helyette Breznay Imre szerkesztésében az Eger kelt új életre mintegy két évtizedes pihentetés után. HÍREK. Eger, 1910. december 30-in. Tájékoztató. Dec. 31. Szilveszter napja. Hálaadás. „ 31. Az Egri Club Szilveszter-estélye. Jan. 1. Újév. „ 1. A népszámlálás kezdete. „ 2. Országos vásár Pétervásárán. „ 5. Katonai utóállítás Egerben. „ 5. 6. Országos vásár Tiszafüreden. „ 6. Vízkereszt. „ 6. Ismeretterjesztő előadás a Kér. Szociális Egyesületben. „ 7. Az Egri Dalkör müvészestélye. „ 9. Kendkívüli megyegyülés. „ 9, 10. Országos vásár Egerben. „ 10. A népszámlálás befejezése. „ 14. Az Egri Club táneestélye. „ 15. Ismeretterjesztő előadás a főreáliskolában. „ 16. A közigazgatási bizottság ülése. „ 16. Országos vásár Verpeléten. „ 19. Országos vásár Makiáron. „ 20. Katoai utóállítás Hatvanban „ 22—23. Országos vásár Hevesen. „ 28. Az Egri Club cabaret-estélye. „ 29—30. Országos vásár Gyöngyösön. T. előfizetőinknek, olvasóinknak, munkatársainknak s általában lapunk barátainak boldog újévet kívánunk nem pusztán udvariasságból, hanem őszinte szívből. Szilveszter. Egy napi élete van még ennek az esztendőnek. Egy nap s azzal vége; Szilveszter már belépett az ajtón. Vigassággal, gyöngyöző itallal jött, hogy abba temessük a szomorúságunkat, ügyünket-bajunkat és attól kapjunk reményt a jövőhöz. Rendes szokás, legalább eddig mindig így volt, s talán míg a világ áll, mindig így is lesz, hogy az elmúlt esztendőre mindent, csak jót nem mondanak az emberek. Ahány napja van az esztendőnek, annyi szép remény hiusul meg. Néha még több is. És ahány napja van az esztendőnek, annyi nem remélt baj és keserűség éri az embert. Sőt sokkal több. Ha eddig így volt, — pedig tudjuk, hogy így volt — akkor vájjon mit mondjunk a ma elmúló esztendőről ? Ha csak megközelítőleg is helyes képet akarnánk rajzolni róla, akkor nem kellene hozzá egyéb, mint t-gy nagy, vasiig gyászkeret, a közepében ezzel a négy számmal: „1910.“ Mert gyászos esztendő volt. Nem állanak rendelkezésünkre statisztikai adatok, mivel a statisztika n>-m foglalkozik azzal, hogy a most végét járó esztendőben bány egzisz1 encia pusztult el. De tudjuk, látjuk, érezzük, hogy igen sok. És pe iig nem csupán a kis egzisztenciák; akadt bőven a nagyok közül is. Nem hiába született ez az esztendő az általános pénzszükség jegyében, a drágaság lett úrrá felette. A nagy, az elviselhetetlen, az egész néposztályokat tönkretevő drágaság. Tegyük hozzá: a leküzdhetetlen drágaság. Mert mindenki szeretne valamit tenni ellene, de nem tudja senki, miként fogjon hozzá. Még mindig csak az ankéteknél, meg az agrár és merkantilista vitáknál tartunk. A drágaság pedig ijesztő mérvben növekedik, akárcsak a bibliabeli bét sovány esztendő, amely a hét kövéret fölfalta. És ugyan mi lesz akkor, ha a végpusztuláson kivül egyebünk már nem lesz ? Vájjon ezt is felfalja-e a drágaság? Hanem hát ez már igazán a jöyő kérdése. Ez az esztendő leszaladt fölöttünk ; már csak egy nap van belőle ! . . . * És szinte jó, hogy vége van. Talán soha szívesebben nem mondtunk hálát az egek Urának, mint mondunk most, hogy megértük az esztendő végét,, hogy reményeink még nem haltak meg és átvihetjük azokat az uj, az 1911-dik évre. A főszékesegyházban délután V* 6 órakor lesz az évenkint szokásos hálaadás. Koncz Meyhért prépost-kanonok tartja, mig az a!kalmi szent beszédet Danassy Gyula káplán mondja. E'te azután az Egri Club búcsúzik el az esztendőtől. Vígan, mint ahogy illik búcsút venni a — nem szívesen látott vendégtől. És éjfélkor, mikor a bucsűzás nagy pillanata bekövetkezik, vidáman összecseng a pohár: — Boldog uj évet! .... Ezt adjon az Isten mindnyájunknak, kik a régit átszenvedtük! Uj érseki jogtanácsos. Értesülésünk szerint Petro József belyebe érseki jogtanácsossá Barsy István dr. ügyvédet nevezte ki a bíbornok-érsek. Petro József utódai. Az egri főkáptalan ügyésze Barsy István dr. egri ügyvéd lett, mig a papnevelointézet ügyvédi teendőinek végzését Ott Peter dr. ügyvédre bízták. A Bük Sebe- féle alapítvány gondnoki állását pedig Petro József fia, Petro Kálmán jogszigorló nyerte el. Ismeretterjesztő előadások a föreáliskolá- ban. A farsang folyamán az áll. főreáliskola tanári kara tart vasárnapdélutánonkint ismeretterjesztő előadásokat, melyeknek sorát Vigh Béla igazgató nyitja meg jan. 15-én. A Napközi Otthon karácsonyfája. Az egri áll. tanítótestület a Napközi Otthon szegény kosztosai részére díszes karácsonyfát állított, melynek legfőbb ékessége volt városunk közönségének jó szívéből fakadó bőkezűsége. Társadalmunk jótékonysága oly mértékben nyilatkozott, hogy a karácsonyfa alól 60 szegény tanulónak juttathattunk ajándékot. Kiosztottunk 38 pár cipőt, 20 drb. új és 10 javított leányruhát, 3 öltözet fiúruhát és 16 nadrágot, 51 drb. zsebkendőt, 43 pár harisnyát, 4 trikót, 3 sapkát, 2 fej kendőt s végül valamennyi gyermeknek cukrot, almát, szentjánoskenyeret, süteményt, és narancsot. Fogadja városunk nemes- szivű adakozó közönsége ezúttal is hálás kö- szönetiinket. Az Otthon vezetősége.
