Eger - hetente kétszer, 1910

1910-11-19 / 41. szám

2

EGER. (41. sz.)

1910. november 19.

amidőn ilyen nemzedék vállaira fog nehezedni a nemzet jövő fentartása. “ A Világ, úgy látszik, hogy vizet prédikál, de ő maga bort iszik. Kikel a gyűlölet ellen, amelyet a katolicizmusra fog, de ő maga minden sorában hirdeti a gyűlöletet.

Méltó párja ennek egy másik cikk. Címe: „A fekete sereg“ (Világ, nov. 16.) Ebben a seregben „feudális mágnások, fohászkodtak a latifundiumos magyarok istenéhez.“ E cikk szerint „A másik gróf szegényes és depleszirt vicceket mondott, amelyekért külvárosi kabarékban a látogatók visszakövetelik a belépődíjat " Ez a gróf pedig, (aligha találná ki az olvasó,) . . . Apponyi Albert volt. Mig az országnak egyik világszerte ismert nagy szónokáról így ír, addig egy épületes hasonlata szerint „. . Prohászka Ottokár és Giesswein Sándor a magas iskolát lovagolták a fekete cirkuszban.“

De nem folytatjuk tovább e szemelvényeket. Az eddigiek is nyilván megmutatják a célt, elárulják a legel- keseredettebb harcot s leplezetlenül tárák fel a silány harci módot. Csak még egy következetlenségre mutatunk rá! A Világ e cikke szerint a magyar katolikus főpapság „az egész magyar történelmen keresztül lázított a dinasztia ellen.“ Ejnye, ejnye! Mintha vagy itt nem mondana igazat a szabadkőműves sajtó-organum, vagy másütt. Máskor mintha állandóan azt hangoztatná, hogy a magyar katolikus klérus mindig a dinasztia mellé állott s inkább a nemzet ellensége volt, csak őt is támogassa azután a hatalom. . .

dón végre leköszönt, még 100.000 évig élvezte a nyugalmat. . . És szóljak-e épületeikről, a babiloni építkezésekről, az egyiptomi piramisokról, sziklasírokról, obeliszkekről, Mamnon- szobrokról? Magam láttam Londonban a Bri- tish-muzeumban egy szobortöredéket. Ez egy kinyújtott kar volt, u. n. kígyó-kőből készítve, melynek hossza csaknem 7—8 méter volt. Milyen lehetett hát maga az egész szobor?. . .

íme, ilyenek voltak a görög korszakot megelőző ázsiai és egyiptomi alkotások. Vájjon hát e kultúra alkalmas lehetett-e az általános emberi jólét előmozdítására? Hogyan válhatott volna ily építkezés általános használatúvá? És hogyan férkőzhettek volna a népek milliói ily költemények és könyvek élveze h ? Valóban eszünkbe jut Madách mondása: milliók egyért! Csak a rabszolgaság korában vállalkozhattak a zsarnok egyeduralkodók ily alkotások létrehozására, midőn egyetlen kőnek Elefantineből Saisba való szállítása 2000 munkást három évig foglalkoztatott, midőn a Verestengerhez a Nílustól ásott csatorna 12.000 ember életébe került, s egy piramist 360.000 munkás 20 évig épített. Azért maradtak az ó-kori népek minden magas kulturájok mellett is barbárok. Amily müveitek voltak maguk a kevés számú hatalmasok, oly műveletlen népmilliók görnyedtek lábaik alatt. . . .

Ha már most az álmainkat boszorkánynyomással fenyegető ázsiai s egyiptomi kul- ura rengeteg alkotásaiból a görög ég alá meEzek után az állítások igazságával is végeztünk.

Megyei és városi ügyek.

Megyebizottsági tagok választása. Folyó hó 17-éu tartották az egész vármegyében a megyebizottsági tagok választását. Egyes helyeken erős mérkőzés folyt az új jelöltek és a régi megyebizottségi tagok között, sok új tag került be a megyebizottságba. A választások részleges eredményét itt közöljük.

Az egri I. alválasztó kerületben törvény- hatósági bizottság tagjaivá Gáspárdy Gyulát, Duikay Pált, Pásztor Bertalant és Kakuk Ignácot választották meg.

A II. alválasztó kerületben : Fekete János, Bóta Mihály, Weinberger Zsigmond es Batkay Béla lettek az új tagok.

A III. alválasztó kerületben megválasztott megyebizottsági tagok: Fügéd! János, Strausz Sándor, Horánszky Bertalan és Elek Márton.

A IV. alválasztó kerületben három imgye- bizottsági tagot választottat, ezk: Stészel Sándor, Szederkényi Nándor é- Tóth Csepregi Ferenc.

A vármegye területéről eddig beérkezett értesítés szerint a következő megyebizitsági tagokat választották meg.

Hatvanban: Túri, községi biró, Ring Gyula.

Gyöngyöspatán: Hollner Ervin, Leloh < János.

Gyöngyöstarjánban: Gyorffy Kálmán, Kontra, László, Preszler Miklós.

Gyöngyösön: Dómé József, Engel Herman, Péter Bertalan, Székely Dezső, Sájer György, Kurcz Jakab.

Pásztón: Kaluzsa Márton, Keszler Zsigmond.

Nagyrédén: Menyhárt János, Márkus Pál.

Szurdokpüspökiben: Zaleski Imre, Hirlmg Gyula.

Mikófalván: Herman Géza, Kovács Csikós Károly.

Képviselőtestületi ülés. Eger város képviselőtestülete folyó évi november hó 19-én d. e. 11 órakor a város közháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart.

nekülüuk: mily derű, mily fény, mily jóleső érzés önti el lelkünket az Ízléses kultúra közepette! Azok a Homérosz, Szofoklesz, Pindarosz, Anakreon és Tirtaiosz költeményei! Azok a templomok és oszlopcsarnokok ! Azok a Feidiász és Praxiteles szobrai mily bájosak, kedvesek és utánozhatatlan izlésűek! És az a tudományos szellem: a Szókratész, Plátó, Arisztotelész józan eszméi, a Thukididesz és Xenofon történetírásai, és sok minden egyéb tudósok s művészek hagyatékai nem olyanok-e, melyekkel lépten-nyo- mon találkozunk napjainkban is minden komoly tudományos könyv lapjain? Azért mintha csak otthon volna leikünk a görög kultúra levegőjében! Mart itt találjuk megoldva a nagy problémát: a szellem uralmát az anyag mérhetetlen tömegei fölött, a forma uralmát a tartalom fölött a józan mérték Ízléses alkalmazása folytán. Ez a görög kultúra formálta ki és sugalmazta azt a latin kultúrát, melyet aztán Róma diadalmas fegyvere szertehordott s megtelepített mindenfelé, s melynek maradványai eszközölték, hogy a római birodalom s pogányság bukása után, a népvándorlás 600 éves dulásainak lezajlásával újból derengeni kezdhetett a középkori művelődés.

A latin kultúra maradványai azonban, ha nem engedték is a középkor derengő kultúráját visszhanyatlani. minden téren a régi, görög világ előtt sz Jel kultúra álláspontjára, mindazáltal gyöng k. voltak a feledésbe ment görög kultúra hiáa visszatartani azt a szerteTárgyak : 1. A magy. kir kereskedelemügyi miniszter leirata Füzesabony község villamos világítása tárgyában kötött szerződés módosítására vonatkozóan.

2. A városi tanács előterjesztése a népszámlálási költségekről.

3. A polgármester előterjesztése a város által felveendő ideiglenes kölcsönre vonatkozóan.

4. Az egri őrt. izr. hitközség segély iránti kérelme és a pénzügyi szakosztály erre vonatkozó javaslata.

5. Indítvány a piaczi vásárlás idejének szabályozásáról.

6. Az egészségügyi bizottság javaslata az ideiglenes trágyalerakodó helyek kijelölésére vonatkozóan.

Alispánuük jelentése az 1909.

évről. 7

VIII.

Kereskedelemügyünk ismertetésének bevezetése az állami, törvényhatósági és községi utakról szól.

Az állami közutak hálózatában 1909-ben semmi változás se történt. Annál örvendete- S"bbuek Ígérkezik azonban a jövő. 1911-ben ugyanis állami úthálózatunk tetemesen bővül majd. E tervezett fejlődés történetét ismertetve, beszámol a jelentés arról, hogy Hartig Sándor keresk. miniszt. tanácsos, a múlt évben bejárta megyénket, útügyünket tanulmányozva. A tanácsos közbenjárásának lehet tulajdonítani, hogry a fúzesabony-tornaljai útrészt 1911-ben, a kunsz-ntmirtouit pedig remélhetően 1912-ben államo'ítják.

Itt kell megemlíteni, hogy a gyöngyös- nógrádi törvényhatósági út gyöngyös-pásztói és a pásztó-ecsédi út hevesmegyei szakaszát a miniszter 1911-ben államosítja, ami mintegy 26 km. E kellemes hírt az alispán azzal közli, hogy Almássy Kálmán gróf közbenjárásának köszönhető ez út-államosítás.

lenbe sülyesztő lejtőtől. így látjuk ennek jelenségét bizonyos tekintetben már az építkezésben is. Azok a rengeteg dómok, kolostorok, lovagvárak, melyeket a középkor épített, mutatják a görög szellem kialvása folytán a mérték tekintetében az ingadozást. Nevezetesen: a népvándorlás alatt feldúlt s elpusztított templomok építése körül tapasztalható ez. Az egyház u. i. búcsúkat engedélyezett azoknak, kik tehetségök szerint akár tanáccsal, akár pártfogással, pénzzel, esetleg kézimunkával, fuvarral, épületanyaggal vagy bármi egyéb szükségessel közrehatottak az építkezésnél. Amint e hír befutá a tartományokat, azonnal seregestől tódultak grófok és őrgrófok, bárók és más zászlós urak püspökeikhez és apátjaikhoz, bőséges ajánlatokkal az építkezés céljaira. A püspökök és apátok aztán a jelentkezőket egy Nagymester alatt osztályokba sorolták elnökök és osztályparancsolók alá, kijelölték részökre az építkezések helyeit, s így keletkeztek Francia-, Angol- s Németországban a kőművesek egyház-vallásos társulatai. A szerszámok fen- tartására, vagy éji szállásul és étkezőhelyül nagy csarnokokat, u. n. páholyokat rögtönöztek az építkezés helye közelében. Seregenként vonultak aztán föl az építő társulatok, lobogók és keresztek alatt, szent énekeket zenge- dezve, az építkezés helyére, mely énekek munka közben sem szüneteltek. így írja le az építkezések folyamát Almon diversi apát. Hasonlók olvashatók Dumont-nkl és Genf város történe-