Eger - hetente kétszer, 1910
1910-11-16 / 40. szám
2 EGER. (40. sz.) 1910. november 16. Eger város képviselőtestülete folyó Ló 12-én d. e. 10 órakor és folytatva d. u. 3 órakor Jankovics Dezső polgármester elnökletével közgyűlést tartott. Napirend előtt bejelentette a polgármester, hogy a fogyasztási adó bérösszegét a régiben állapította meg a miniszter. Indítványozta, hogy Kállay Zoltán dr. főispánnak, ez ügy körül kifejtett buzgó fáradozásáért, mondjon köszönetét a képviselőtestület. A közgyűlés helyesléssel fogadta el az indítványt. Szintén napirend előtt Bóta Mihály a rendőrségnek a piaci áruló közönséggel szemben tanúsított durva viselkedését tette szóvá, Nagy János pedig a jószágtartó földmivesek nevében kérte, hogy az indokolatlan állatzárlatot Egerben oldja fel a rendőrkapitány, mert csak két nagyobb istállóban van száj- és körömfájás. A képviselőtestület mind a két felszólalásban foglalt sérelemnek orvoslását megígérte. Napirenden az 1911. évi költségvetést tárgyalta és amelyet néhány kisebb tételnek változtatásával elfogadott a képviselőtestület. Az 1911. évre előirányzott kiadás 756.779 K 99 fillér. Erre fedezet van: 485.275 K 15 fillér, fedezetlen kiadás 271,504 K 84 fillér, amit pótadóból fedeznek. A pótadó a jövőben ismét emelkedik, amennyiben a házosztály- és házbéradó 7'41, a földadó 6’6, a többi adónemeknél 7'16 százalékkal lesz nagyobb. A városi tanács előterjesztésére a kisegitő mérnöki állásra, 8 korona napidíj mellett, újból pályázatot hirdetnek. Elhatározták, hogy az érseki uszoda melletti nyílt csatornát befedik. Meghatalmazta a képviselőtestület a városi tanácsot, hogy ennek a munkálatnak kiviteléről a felekkel tárgyaljon. A földmivelésügyi szakosztály a sertés- tartási szabályrendelet módosítását ajánlotta. A képviselőtestület az állandó választmány javaslatára a régi állapotot tartja meg. A belvárosban 4 drb. sertéstartásra ad jogot, de kiváló gondot kíván fordítani a közegészség- ügyi szempontokra. Elfogadták a polgármesternek azt az indítványát. hogy az Osztrák-Magyar Bank egy fiókjának Egerben való elhelyezését a város kérelmezze. Kánitz Gyula dr. indítványt adott be a városi villamostelep kezelésére vonatkozóan. Felvilágosítást kért a villamostelepen előfor- dúlt szabálytalanságokról. A villamostelep pénztári kezelését megszüntetni kívánja és a városi fogyasztási-adópénztárba tartaná alkalmasnak bekapcsolni, mert így a városnak 3 különálló pénztára is van. A városi főjegyzőnek erre az ügyre vonatkozó felvilágosítását a képviselőtestület tudomásul vette. Tolnai Nándor budapesti lakosnak azt a kérvényét, hogy Egerben omnibusz-járatot létesíthessen, véleményezés végett kiadták a városi tanácsnak. Tárgyalták a vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratát az egri áll. polgári leány- és fiúiskola elhelyezésére vonatkozóan. A város erre a célra a régi törvényszéki és járásbirósági épületet, a bemutatott tervek alapján 60 ezer korona költséggel átalakítva, átadja az államnak, olyan feltétel mellett, hogy addig, mig csak a polgári leányiskola lesz benne elhelyezve, az állam 6000 korona évi bért fizet. 2 év múlva azután, mikor a polgári fiúiskolát is ide helyezik, évenként 8000 korona haszonbért fizet a városnak. Kiköti még a város azt is, hogy az ovoda továbbra is ebben az épületben maradhasson. Elfogadták a Magyar Aszfalt R.-Társaság- gal a Kertész- és a Hold-utca aszfaltozására kötött szerződést. A közgyűlés ezeken kívül több illetőségi- és köztérvételi ügyet is letárgyalt. Eidárcsik Imre, Michalek Manó, Dobrányi Károly. Rapaics Rajmund és Krassy Félix örökébe egri kanonokokká Ridárcsik Imrét és Michalek Manót nevezte ki a király; Dobrányi Károly gyöngyöspatai esperesplébánost pedig kanonoki címmel tüntette ki. A fokozatos elő- lépések során Bőhm János dr. székesegyházi, Csekó Gábor pedig pankotai főesperes lett. Eletök fontos mozzanatainál örömest üdvözöljük kiválóbbjainkat, s a közérdeknek vélünk szolgálatot tenni, ha személyöket néhány jellemző vonással beállítjuk a megérdemelt köz- tiszteletbe, melyet életökkel vívtak ki, s mely a király, a legfőbb kegyúr, adománylevele révén távol vidékekre is elhat. A kitüntetettek sorában legközelebb áll hozzánk Ridárcsik Imre, kit mindannyian derék, képzett papnak, jellemes férfiúnak, jószívű és modern, világlátott embernek, szorgalmas és ügyes hivatalnoknak, nemeslelkű jóbarátnak ismerünk, s kit pályatársai a javukon mindig legjobb akarattal munkáló kollegának vallanak. Mi, azokon az életkörülményeken kívül állók, nem is foghatjuk fel eléggé az egyház- megyei kormányzatnál alkalmazott papoknak kifelé és befelé egyaránt nehéz, nagy felelősséggel járó, s a szüntelenül szorgoskodó munkásságtól szinte válhatatlan helyzetét. Annál igazabb az örömünk, hogy agg főpásztorunk, ki a lehetőség végső pontjáig feszített munkásságot is csak kötelességnek szokta minősíteni, derék első titkárjában rátalált az ő megbízható, kipróbált hűségű emberére. Mert Ridárcsik Imre, amint szigorú kritikával mérlegelő főpásztorának bizalmát, becsülését bírja, úgy paptársainak szeretetére is felette méltó. Azt se csodálnék, ha gondoktól zaklatott, saját magát mintegy felejtetni késztető körülményei életkedvének üde frisseségét meghervasztották volna. Ám annál örvendetesebb, hogy oly nehéz idők után, java férfikorában, fiatalos, derült kedélyvilágot visz magával a főpapi rangba, ahová ritka arányú népszerűsége s társadalmi köreinknek általános rokonszenve kiséri, bízvást remélve, hogy a társadalmi élet előkelő állásában is magáénak fogja őt vallhatni. Michalek Manóban a tudós papot tiszteljük legkivált. Alig van ma széles e hazában, nem csupán a művelt, de még inkább az ókori, szanszkrit, héber, kaid stb. nyelveknek is olyan jártas ismerője, mint ő, aki többek közt a szanszkrit nemzeti éposz egy részét mesterien fordította magyarra. Valami sajátos, nemes, tartalmas, a mindennapiságon felülemelkedett életet él az, aki nem is annyira az emberek, mint inkább a gondolatok, könyvek világában él; de azért aki a gyakorlati élet változataiban is jeles tanárnak és példásan gazdálkodó intézeti igazgatónak bizonyult. Azok a kevesek, kik közelebbről ismerik, tudják, hogy a szavakban való ritka takarékossága nagyértékű szellemi kincseket rejtő léleknek, s mélyen érző kedélynek jól fegyelmezett, tudatos rendszere. Jó pap volt mindig és kötelességeinek hűséges sáfárja. Dobrányi Károly, (aki Dobrányi Lajos egri vezető járásbirónak testvérbátyja), híveinek méltó becsülésében s az értök való lelkipásztori munkásságban találja leginkább örömét s bírja egyszersmind legfőbb érdemeit. Régi, szép templomában ép úgy, mint kint az életben, csüggedetlen buzgósággal szolgálja Isten ügyét s fárad a reá bízottak javán. Mikor az egri szeminárium gazdája volt, ez intézet életében most sem feledett nagy szolgálatai a legjobb emléket biztositták számára s ugyanakkor apostoli lelkületű gyóntatója is volt az irgalmas nénéknek. * A három kitüntetettnek rövid életrajzát a következőkben ismertetjük. Ridárcsik Imre 1864-ben született Buzitán, Abaujtorna megyében. Középiskoláit Kassán és Egerben végezte kitűnő eredménnyel, amiért főpásztora a budapesti középponti papnevelő intézetbe küldötte fel a teológiai tanfolyamra. 1888-ban áldozópappá szenteltetvén, Szapáry Gyula gróf családjánál, Szalóktaskonyban lett házi káplán, hová, a Feldebrőn kisegítőként töltött téli évszak múltán, a következő évben is visszakerült. Az 1889/90. tanévre már az egri szeminárium tanulmányi felügyelőjévé s egyben a patrologia és liturgika tanárává nevezte ki a főpásztor, majd 1893. január 17-én érseki udvari káplán lett és az egyházmegyei hivatal iktatója. Az ez idő óta eltelt 17 év felelősséggel teljes, szorgos munkásságban, másrészt érsekének növekvő bizalmában, soka- sította meg a Ridárcsik Imre érdemeit, melyek nagyfelelősségű állásaikban gyorsan vitték előbbre s most az egri főkáptalanban készítenek számára helyet. 1897. végén főszentszéki aljegyző és egyházmegyei levéltáros lett, 1902. júniusában érseki másodtitkár, 1904. szeptemberében első titkár és főszentszéki főjegyző, 1907. novemberében pedig kanonoki címmel tüntette ki a király, aki most e címhez, az egyházmegye papságának, Eger város és Hevesmegye társadalmának általános örömére, a kanonoki javadalmat is adományozta. * Michalek Manó a gömörmegyei Jánosiban született, 1838. dec. 29-én. Iskoláit Rimaszombatban, Rozsnyón és Egerben végezte. 1862- ben fölszenteltetvén, Erdőkövesden, Diósgyőrött, Jákóhalmán, Szendrőben és Mezőkövesden volt káplán, 1870-től pedig Egerben karkáp- láni, gyóntatói és hitelemzői teendőket teljesített. 1878-ban tudós munkássága kedves színhelyének, a lyceum könyvtárának lett alkönyv- tárosa. 1881-ben hitoktatói tisztétől felmentést nyervén, előbb a tanítónőképző intézet tanára, 1884. óta pedig az érseki jogakadémián a világtörténelem, majd a művelődéstörténet professzora lett. Időközben kispréposti káplánná és rendes könyvtárossá neveztetett ki. 1881. óta nagy hivatottsággal látja el a főszentszék ügyészi teendőit. 1900. márciusától igazgatója a Foglár-féle érseki finevelő intézetnek, s ugyanakkoribau nyert kanonoki címet. — Sokoldalú irodalmi munkásságából itt csak egy- némelyiket emeljük ki. Az ember származása Sidney Herbert után fordítva. Tanulmányok ak- vinói Szent Tamás bölcsészeiéről, Gonzales eredetije után, spanyolból fordítva, (3 kötet). Nala, a Mahá-Bhráta szanszkrit költemény epizódja. Cantu Cézár világtörténelméből is nagy részt fordított; elkészítette a líceumi könyvtár szakszerű, két kötetes címjegyzékét; íróasztala sok zsoltárnak s a papi zsolozsma himnuszainak költői magyar fordítását rejti. Sok cikke jelent meg az Elemi Tanügyben, Népiskolai Tanügyben, Egri Egyházmegyei Közlönyben, Magyar Államban, az Egerben, Függetlenségben, Irodalmi Szemlében, stb. * Dobrányi Károly 1847. jan. 26 án született Egerben. 1870. februárban mint ujmisés pap, mostani plébániáján, Gyöngyöspatán, lett káp-
