Eger - hetente kétszer, 1910
1910-11-09 / 38. szám
Előfizetési árak: Egész évre__ „ 10 korona. Fél évre „ __ „ 5 » Negyed évre _ 2'60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények =t= intézendők. ........ K iadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 38. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. Szerda, november 9. Hazugság. A jó öreg latin költő csak egy ‘mondattal jellemezte korát: „Difficile est, satiram non scribere“; de ez az egy mondat mindent sejtet. Korunkban nem szatíra kell, hanem ostor. Sőt azt is erősen kell pattogtatni, hogy az emberiség kijózanodjék a hazugságok mámorából, melybe a sok hazug frázis, hazug jelszó folytonos hangoztatása és hallása ejtette. Korunk legnagyobb ragadós nyavalyája: a hazugság, mely minden vonalon pusztít, inficiálja az észt, a szívet, a kedélyt, a törekvéseket, az életet. A szavakat kiforgatják eredeti jelentésükből, palástnak használják alattomos tervek leleplezésére. Modernnek mondják azt. ami pogány; haladásnak azt, ami akaratot sorvaszt, erkölcsi penészílórát tenyészt; kultúrának azt, ami állatsorba alacso- nyít. Butaságnak, kultura-ellenesnek mondják a hitet, a haladás kerékkötőjének a vallást, társadalom-ellenesnek az egyházat, gyermekszívek narkoti- zálójának a keresztény iskolát. És az emberiség e sok hazugság között oda jutott, ahová az arab mese szerint az az ember, ki fehér kecskét vitt a vásárra és három jómadár bizonyítgatá- sára elhitte, hogy az nem fehér kecske, hanem fekete kutya és nekik- adta kecskéjét. A mai ember is ahelyett, hogy gondolkoznék és szétütne a hazugok között, vakon hisz és eldobja magától az élet legdrágább kincseit. Egy ilyen hazugságot veszek most e sorokban ostorhegyre, mely ha itt-ott csíp is, nem tehetek róla. Ostorral nem lehet simogatni és a kijózanításhoz nem cukros víz kell, hanem hideg zuhany; még pedig jó erős. „Ha a felekezeti szellem az iskolákból kiküszöböltetik és vallás helyett erkölcstant tanítanak: a jövő generációban el fognak tűnni az egymást elválasztó ellentétek“ kiáltják nagy hangon a Tanítók Szabad-egyesületének reform-tervezetéért lelkesedők, továbbá azok, kik az iskolákból ki akarják küszöbölni a vallást és a vallásos nevelés nélkül felnőtt nemzedéktől várják a boldogabb, a modernebb kort, az Übermenscheket, kik jobb polgárok és testvériesebb emberek lesznek. No hát, kérem, ez nagy hazugság. A hazugság leleplezéséhez pedig nem kell filozófia, nem szükséges az érvek tömegét harcvonalba állítani, haAz „EGER“ tárcája. A Petőfi-ház. — Két cikk a Petőfi-ház megnyitásának első évfordulója alkalmából. — 2 A gyűjtők is érezték ezt. Munkásságukat azzal koronázták meg, hogy Petőfi műveinek teljes vagy részletes, úgy magyar, miot idegen nyelven eddig megjelent kiadásait, életét, munkásságát felölelő, vagy a vele vonatkozásban álló irodalmi műveket megszerezték. A hatalmas gyűjtemény a Petőfi-ház könyvtára. Létesítésének célja: Petőfi egységes, mindenoldalú s egy írótól származó életrajzáuak megírását lehetővé tenni. Még csak általánosságban is nehéz volna elsorolni a gyűjtők munkásságát dicsérő s a Petőfi-ház kiállítását alkotó ereklyetárgyakat. Könyvet s nem ily kis terjedelmű cikket kellene írnom, ha a Petőfi-ház ereklyéit a hozzájuk tartozó megjegyzésekkel el akarnám sorolni. Csak néhányat említettem. . . Igaz, hogy azok oly értékesek, mint a királyi koronában a drágakövek. A gyűjtők szorgalmáról talán ad némi fogalmat az, ha megemlítem, hogy a Petőfiház közvetetlen és közvetett ereklyéinek száma: négyszázhatvan,*) természetesen a könyvtár darabjainak számát levonva, jóllehet a könyvtár tárgyainak száma is fölmegy három-négyszáz darabra. Erről nincs biztos tudomásunk mivel a Petőfi-könyvtár még csak most áll rendezés alatt. A gyűjtők felhalmozták mindazt, amit a buzgalom, a szeretet, a lelkesedés és a honfiúi ragaszkodás egybehozni tudott. El kell ismernünk, hogy e munkában, az íróvilág előkelőségein kívül, a Petőfi-szellemtől áthatott főrangú hölgyeknek is tevékeny részük volt. Tisztelet a nemes gyűjtőknek ! . . . Az ereklyék egybegyűltek, de kamatozat- lan kincsek gyanánt hevertek a Petőfi-Társa- ság féltő gondjai alatt. Nem volt az elhelyezésre alkalmas hajlék. Nem volt hely, hol a nemzet kicsinye-nagyja, szegénye-gazdagja láthatná az ereklyéket, hogy általuk a költő iránti lelkesedés még inkább fokozódjék. . . Már-már csüggedés fogta el a szíveket. . . S ekkor előállt a borostyántaka- rós kastély ura: Feszty Árpád. A Petőfi-erek- lyék hajlékéül felajánlotta házát. Erre a gyűjtő-társaság megvizsgáltatta szakértőkkel a *) Kóry Gyulának, a Petőfi-ház megnyitására kiadott könyvecskéje szerint; azóta ismét gyarapodott a gyűjtemény. nem rá kell mutatni a tényekre, melyek ellen nem lehet okoskodni. A „műveit“, a „felvilágosult“ Francia- ország a kísérleti nyúl szerepét játssza. Ott már egy emberöltőn át vannak laikus iskolák, melyekben a „nemzetboldogító“ vallásnélküli morált tanítják, 1905-től pedig erőszak útján teljesen egyeduralomra jutottak, amennyiben egyszerűen karhatalommal zárták be a vallásos iskolákat. Franciaország tehát már olyan hely, ahonnan garmadaszámra lehet a tényeket sorakoztatni a laikus iskolák ellen, Lepelletier, a laikus iskolák nagy híve, újabban így ír: „A kriminalitásnak és különösen a fiatalkori kriminalitásnak ezen furcsa virágzása hatalmas dementi azoknak, akik ez előtt húsz évvel telekürtölték füleinket a tudás áldásával, mint az erkölcsnemesítés eszközével. Én is beismerem, hogy ón is azt hittem, de most alázatosan vallom be, hogy én is léprementem annak a hazugságnak, hogy a tudomány nemesíti az erkölcsöket. így szónokoltunk fenhéjázóan: „A tanító fölöslegessé fogja tenni a hóhért, az „abc“ le fogja győzni a nyaktilót, szembeállítva az iskolát a börtönnel. “ Azt mondFeszty-házat. A kiküldött szakemberek nagyon olcsónak, sőt kellő átalakítással rendkívül alkalmasnak is találták az épületet. A vétel sikerűit. . . Feszty Árpád valódi értékén alul juttatta házát a Petőfi-Társaság kezébe, de anyagi rövidülést szívesen szenvedett Petőfi iránti tisztelete miatt. . . Azt, amit a dúsak közűi is csak kevés tenne, megtette Feszty Árpád, a híres festőművész, kinek a Gondviselés művészetén kívül alig adott fölösleges anyagi javakat. így jutott a Petőfi-Társaság tulajdonába az a hajlék, melyben Jókai Mór tíz évet töltött s melyet később fogadott leányával vejének, Feszty Árpádnak hozományúl adott. A kastélyba Feszty vei, előbbi gazdájához teljesen méltó szellem költözött. Lehet, hogy Feszty Árpád itt gondolta ki ama nagyszerű képeket, melyeket a „Magyarok bejövetele“ című világhírű művében adott vissza. Itt alkotott műveivel szerezte dicsőségét, hol előtte egy lángelme dolgozott s hol utánna egy halhatatlan fog élni örökké . . . ereklyéi által. Még egy ősszel hullottak az elhagyatott kastély kertjének falevelei. Egyszer s utólszor suhogott az őszi szél akácfái fölött. . . A következő tavaszon egy-kettő kivételével a fák megszűntek élni. . . Igen, az új tavaszon a fák megszűntek élni.
