Eger - hetente kétszer, 1910

1910-11-02 / 36. szám

1910. november 2. EGER. (36. sz.) 3 állás évek óta nincs betöltve. Ez üresedés már szinte érthetetlen s a laikus közönség nevé­ben a közigazgatási hatósággal szemben fel­vetjük a kérdést: nem lehetne-e ennek a le­hetetlen állapotnak elejét venni? Gondoljuk: nem akad vállalkozó. De miért? Mert az állás olyan, hogy 18 évi tanulásért nem ad kellő ellenértéket. Igaz, vármegyénk vezetősége ezért nem okolható, de akkor a belügyminisztérium­ból kellene ezen segíteni. E kitérés után érdekesnek tartjuk meg­említeni, hogy ragadós betegségek ellen mily nehéz nálunk a falvakban védekezni. A vör- henytől fertőzött vidéken például a szülők honn hagyták a vörhenybeteg gyermeket s en­nek ágya körül játszott 8—10 egészséges. így nem csuda, ha 112 gyermekhalállal kellett adóz­nunk. Szerencse, hogy a vármegyei közigaz­gatás erőfeszítése folytán tragikusabb beszá­molót nem kell mondanunk. Az Amerikából hazatértek az uj világ­ból hoztak magukkal betegséget is. A tracho­mát. Itt is a pétervásári járás jutott szomorú nevezetességre, hová az Ohio-államból hazatért munkások hozták a bajt. Bár a betegek szétszórt­sága miatt igen nehéz akadályokat kellett leküz­deni, mégis szép sikerre lehet rámutatni. Nagy része van ebben annak, hogy a belügyminisz­ter — alispánunk közbenjárására — 1909. okt. 1-től 1910. május 19 ig egy trachoma-orvost bocsájtott a vármegye rendelkezésére. Amily szomorú e fejezet eddig, oly lélek­emelő ezután. Közegészségügyi intézményeink fejlődésében az 1909. év nem arany-, hanem gyémántbetűvel Íródott be. Emberszeretettől átitatott nemes lelkek, szenvedőkért élő arany­szívek remek gondolatai öltöttek testet gyö­nyörű épületek, modern kórházak alakjában. És így született meg Thuróczy Kornél, a ma­gyarországi irgalmas-rend ezidőszerinti tarto­mányi főnöke és Stészel Sándor, e rend egri per­jele lelkesedéséből az irgalmasok egri rend­háza mellett a remekbe készült kórház, Gyön­gyösön Koller János dr. főorvos buzgóságából az uj alapítványi kórház és Pásztón Almássy Kálmán gróf és galamblelkű felesége: Kegle- vich Margit grófnő áldozatkészégéből és köz­adakozásból a „Margit-kórház.“ Az egriben 220 elmebeteg, a belgyógyászati épületben 24, a sebészetin 30 beteg helyezhető el és van 4 első osztályú betegszoba. A gyöngyösiben a hajdani 6 ágynak ép százszorosa: 60(3 ágy van, a pásztóiban pedig 34 beteg helyezhető el. Szinte nehéz megállani, hogy csak ily rö­viden írjunk e mese-tettekről helyszűke miatt, de ha arra gondolunk, hogy az alispáni jelen­tés úgyis gyöngysorokban örökíti meg e férfiak s e tettek emlékezetét, elégülten teszünk pon­tot e fejezet végére. (Folytatjuk.) HÍREK. Eger, 1910. november 2-án. Tájékoztató. Not. 2. Halottak napja. „ 2. A tiszafüredi főszolgabíró tárgy, napja Tisza­igaron. „ 5. A Kér. Iparoskor estélye. „ 6. Országos vásár Poroszlón. „ 7— Esküdtszéki tárgyalások. „ 7. A hatvani főszolgabíró tárgyalási napja Hat­vanban. „ 7—8. Országos vásár Hatvanban. „ 9. A gyöngyösi főszolg. tárgy, napja Karácsondon. „ 18—15. X. Kát. Nagygyűlés Budapesten. „ 14. Közigazg. bizotts. ülés. , 14. A pétervásárai főszolg. tárgy, napja Tarna­leleszen. „ 15. Az egri főszolg. tárgy, napja Kápolnán. „ 15. A hevesi főszolg. tárgy, napja Kiskörén. „ 17. Megyebizottsági tagok választása. A Jogakadémiai Kör matinéja. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta jog­akadémiánk ifjúsága első matinéját a Város­ház nagytermében, mely evvel az alkalommal valóban megtelt előkelő közönséggel. Különö­sen hölgyek voltak nagy számmal. Úgy lát­szik, közönségünk nagyon helyesli, hogy a jogász-ifjúság ilyen módon akar érvényesülni Eger társadalmi életében. Mi, a magunk ré­széről, szintén csak örömmel látjuk a művelt ifjúságot ilyen szerepkörben, mert úgy vél­jük: ez a legméltóbb hozzá. Nemcsak bízunk benne, hanem szinte ke­zességet is vállalnánk érte, hogy jogakadémiai ifjúságunk matinéi állandó közönséget vonza­nak. Hogy azonban ezt biztosítsák, nagyobb kö­rültekintést ajánlunk a műsor összeállításánál. Az utolsó számot például a budapesti Royal- orfeum műsoráról vették. A Hulló falevél csak megjárná, mert van benne poézis, de az előtte és utánna elhangzott darabok egyáltalán nem váltak hasznára az ügynek, mert nem illesz­kedhetnek be az ilyen keretbe. Az 5. szám helyett (Wildenbruck-Ábrányi: A boszorkány dal$) is szívesebben láttunk volna valami más darabot a Bartha István ki­tűnő előadásában. Hogy miért, azt az érseki jogakadémia hallgatóinak nem is kell talán megmondanunk. De hogy sorra menjünk, az Endrey Zoltán Prologja igen ügyes alkalmi költemény volt, melyet kedves közvetetlenséggel adott elő Kállay Alice. Nagyon szép és nagyon hatásos szám volt a második, (Farkas: Vén cigány. Melo­dráma), melyet Endrey Béla szavalt és Ruzsin Fe­renc kisért zongorán szép technikára valló kész­séggel. Endrey Bélának pompás orgánuma van, ügyesen bánik a hangjával és a költemény minden legkisebb részét tudatos biztossággal adta vissza. A pompás kiséret mellett ezek a kellékek csak lelkes tapsokat eredményez­hettek. A R. Nagy József magánjelenete kedves bohóság volt s mi kívánni valót se hagyott volna, ha a pompás előadás értékét nem csök­kenti az előadó sajnos rekedtsége. A Kálnoky Eta zongorajátékát (ez volt a 4. szám) olyan lelkesedéssel fogadták, hogy kétszer is kellett adnia ráadást. Ezt se csodál­juk, mert a Kálnoky Eta technikája valóban szokatlanul fejlett, korához képest. Még egyet! Tudjuk, hogy városunk pol­gármestere szíves készséggel engedte át a Városház nagytermét, azt is tudjuk, hogy ez a terem gazdaságosabb az ifjúságra, de azért azt ajánljuk, hogy máskor ne tartsák ott a matinét. Ennek a teremnek ugyanis roppant rósz az akusztikája. Jótékony adomány. Csekó Gábor apát-kano­nok a Tiszaörvényen építendő templom költ­ségeire 10 ezer koronát adományozott. Személyi hir. Bíbornok-érsekünk Halászy Caesar dr. tanárt a theológia I—II. évfolya­mán megbízta egyházművészeti előadások tar­tásával. Katonai előléptetések. A szokásos novem­beri kinevezések alkalmával az egri hatva­nadik gyalogezrednél a következő előlépteté­sek történtek. A király Mészöly Géza, Paterns von Pahlenburg Imre és Horvátovich Antal fő­hadnagyokat századossá nevezte ki. Winkler Ottó századost Zvornikba, Gyurits Antal szá­zadost Sopronba és Thur Zdenkó főhadnagyot a 44. gyalogezredhez helyezte át. Bartman Jó­zsef hadnagyot pedig a 11. számú vadászez­redtől az egri 60-ik gyalogezredhez helyezte. Anyakönyvvezető helyettesek. Vármegyénk főispánja a tarnaörsi anyakönyvi kerületbe Drávucz István jegyzőgyakornokot, a rózsaszent- mártoni kerületbe Kiss Zoltán jegyzőgyakorno­kot, a visontai kerületbe Elefánt János jegyző­gyakornokot, a kömlői kerületbe Vrana István segédjegyzőt, a bükkszenterzsébeti anyakönyvi kerületbe pedig Révfy Dezső segédjegyzőt anya­könyvvezető helyettesekké kinevezte. Halottak estéje. Mindenszentek napjának estéjén fényárban úsztak a temetők. Az idő a nap folyamán kedvező volt, csak estére borult be és öt óra tájban kezdett cseperegni. A bú­csú, amely ez alkalommal a Rókusz-temetőbe ment volna, épen ezért nem is ment ki. — If­júságunk, mint minden évben ilyenkor, ezen az estén is kegyelettel rótta le háláját azok iránt, akiket illetett. A jogakadémiai polgárok a kápol­nai csatában megsebesült és Egerben meghalt honvédek sírjához zarándokoltak a Fájdalmas- temetőbe. R. Nagy József mondott e sírnál szép hazafias beszédet és Endrey Béla szavalt ha­zafias költeményt. — A tanítóképző ifjúsága Mind- szenty Gedeon sírjához vonult ki, melyet ez alkalommal is kivilágított a nagy költő kegye- letes barátja, Kapácsy Dezső. Itt Horváthy Dezső ifj. elnök rótta le szépen a hála adóját s ő koszorúzta meg a sírt; a Zsasskovszky-testvé- rek sírjánál Sándor Imre ifj. alelnök nagyon szépen méltatta a Zsasskovszkyak nagy érde­meit s ő helyezte el a koszorút is, mig a ko­rán elhunyt Poncsák Jenő sírját Csicsinszky Sán­dor koszorúzta meg rövid, lendületes beszéd kíséretében.- Az ifjúság végre, tavaly elhunyt derék társának, Joób Lászlónak sírjához ment, amelyre Oláh József tette le a koszorút a ba­ráti szeretet nevében. A beszédek előtt és után mindenik sírnál gyászdalokat énekelt a tanítóképző énekkara. Katonák eskütétele. Mint minden évben, úgy most is november elsején tették le az esküt a most bevonult újoncok. Ebből az al­kalomból reggel 9 órakor tábori misét mon­dott a megyei gyalogsági kaszárnya udvarán Venczell Ede egyházm. tanfelügyelő és tanító­képző igazgató, aki egyúttal lendületes be­szédet intézett a katonasághoz. A főgimnáziumi Zenekör, mely Radványl Teofil dr. tanár elnöklete alatt ismét meg­alakult, ebben az iskolai évben vasárnap tar­totta első hangversenyét. Műsoron szerepeltek : a Hunyadi-induló, Japán románc, Egyveleg Luxemburg grófjából és Magyar nóták. Az if­júsági elnök, Mednyánszky Miklós VIII. o. t. ez alkalommal mondotta el tartalmas székfoglaló­ját. Utolsónak a Rákóczi-indulót játszották nagy hatással. A kart most is Herovics Antal vezeti. Az iskolai év folyamán a vezetőség bizonyára módot nyújt majd a közönségnek arra, hogy a tavalyihoz hasonló hangversenyen gyönyörköd­jék az ifjúsági zenekar játékában. Megtartják a repülést. Október 30-ra ter- rezett repülésüket a Tóth-testvérek november 6-án, vasárnap délután tartják meg. A gépek november 3-^ól megtekinthetők a Kaszinó he­lyiségeiben. Tűz. Vasárnap hajnalban városunk egyik nagyobb ipartelepén tűz pusztított. A Pacsirta- utcában van id. Wind István építésznek asz­talos- és lakatos ipartelepe. Ennek a helyi­ségei gyulladtak ki, veszedelmesen fenyegetve a környék lakóházait. A tűz az asztalos mű­helyben keletkezett s a hajnali órákban már, mire a tűzoltóság megérkezett az egész telep lángokban állott. A műhelyek berendezéséből semmi se volt megmenthető, az összes beren­dezés elpusztult, még a géprészek is megol­vadtak. A raktárakban felhalmozott nagy ér­tékű kész anyag is mind beleégett. Az épületnek csak a tetőzete volt biztosítva, a belső bérén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom