Eger - hetente kétszer, 1910
1910-07-13 / 4. szám
2 EGER. (4. sz.) 1910. julius 13. Megyei és városi ügyek. Hevesvármegye közigazg. bizottsága hétfőn (július 11.) Majzik Viktor alispán elnöklésével rendes ülést tartott. Az évnegyedes jelentések során a vám. tiszti főorvos tudtál adja, hogy a vörheny különösen a gyöngyösi járásban uralkodik. ;45 betegedés &özül 5 végződött halállal. Májusban áll. egyenesadó 121,775 kor.-ával, hadmentességi díj pedig 12,651 kor.-ával kevesebb folyt be, mint tavaly. Oka az ex-lex. Csellágh Gyulát, az államépítészeti hivatal főnökét, kit Győr vármegyébe helyezett át a a keresk. miniszter, Majzik Viktor alispán búcsúztatta. Érdemeit jegyzőkönyvbe igtatták. A sertésvész elleni védekezés, a legutóbb hazánkban feltalált szérum drágasága és nem biztos hatása miatt még mindig lassan halad. Csupán zárlatokkal védekeznek s így még mindig 14 községben van sertésvész. Havi államsegélye volt a várm. iskoláinak 638 kor. 82 községben megkezdte munkásságát a nyári gyermek-menedékhely. Graefl Jenő a szarvaskői várrom fentartása és kényelmesebb megközelítése ügyében szólal föl. Dutkay Pál felszólalása után — mivel már erről alaposan tárgyalt a közig, bizottság, egy alkalommal — a vonatkozó iratok legközelebbi előterjesztésére hívta föl az alispánt. A tiszaszőllős—-tiszaderzsi út 1*8 km. hosz- szúságu és Szolnokmegyére eső részletének kiépítését már többször sürgette az alispán. Már a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület is foglalkozott vele; — napirenden tartják és erélyesen szorgalmazzák. A délelőtti menetrend-változás ismét szóba került. Nyugatra most már Egerből nem lehet csatlakozást kapni délelőtti elindulással, mert 2 óra tájban minden vonat elindúl Budapestről. Hosszas eszmecsere után kimondotta a közigazg. bizottság, hogy kérvényére választ kér a keresk. minisztertől és kéri, hogy a régi rendet állítsa vissza. Júniusban 31-en, illetve családtagokkal 51-en kértek útlevelet kivándorlásra; 40 kapta meg, a többinek ügye folyamatban van. A kócs-pusztai iskola községi jellegét kimondotta a közigazg. bizottság. Ezután még mintegy 100 személyi ügyben hozott határozatot. váromladékok, amelyekhez a lovagkornak regényes történetei, mondái fűződnek. Sok költő fantáziáját foglalkoztatták már ezek ; Kisfaludy is olvasott ilyen költői feldolgozásokat. Most a regényes múlt emlékeitől elfogódott lélekkel nézte a pusztúló várfalakat, melyek között egykor a „félelem és gáncs nélküli“ lovagok tanyáztak és szőtték magasztos terveiket avagy alacsony cselszövényeiket. A magyar költő képzelete is megelevenűl, de visszaszáll hazájába. Hiszen ott állanak e regényes omladékok másai: ott van a Balaton mellett Csobánc, Szigliget, Tátika. . . . Vájjon nem ugyanilyen történetekről beszélnek-e azok is? A költőnek, aki áhítattal nézi őket és teremtő képzelettel van megáldva, sokat regélnek, ha a történelem nem jegyzett is fel róluk úgy szólván semmit, legfeljebb egy-egy régi család nevét emlegeti velők kapcsolatban. íme, ami a lírai költőre nézve Provence, az lesz az epikusra nézve a Rajna vidéke. Munkára serkenti, gazdagítja érzésvilágát, mozgásba hozza fantáziáját, de úgy, hogy azért a Balaton vidékének emlékei tápláljak és ihletik meg első sorban. A véres csatákból, melyekben vitézül for- | gáttá kardját, szerencsésen visszatér hazájába. Bizonyosan őrizte a leány imádsága is, akivel Az út-árlejtésekhez bizottsági tagokul Dutkay Pált és Hellebronth Gézát, póttagul Csutorás László dr.-t választotta meg a közigazg. bizottság. A legközelebbi gyűlés aug. 8-án lesz. A mezötárkányi munkásházak építése szépen halad. Majzik Viktor alispán az építkezést ma tekintette meg. Eger város képviselőtestülete 1910. évi július hó 9-én d. e. 11 órakor és folytatva d. u. 3 órakor a város közháza nagytermében rendes ülést tartott Jankovics Dezső polgármester eluöklésével. Az évnegyedes jelentések meghallgatása után Kánitz Gyula dr. képviselő indítványait tárgyalták. A munkásházak építésére vonatkozóan már régebben határoztak, amennyiben a közigazgatási és pénzügyi bizottsághoz utasították a kérdés tanulmányozását, e bizottság le is tárgyalta s most már csak a helyet keresik, ahová a munkásházakat építenék. — Az állami elemi iskolák és főreáliskola hozzájárulási összegének elengedését már kérte a város; most megsürgetik. — Az állami internátus felállítását illető indítványt tanulmányozás végett kiadta a közgyűlés a tanácsnak azzal, hogy az augusztusban tartandó közgyűlésnek tegyen jelentést. — Azt az indítványt, hogy minden háztulajdonos köteles legyen saját költségén házára az útca nevét, és a házszámot feltüntető táblácskát kiszögezni, szintén a tanácsnak adták ki annak megáll«pitása végett, hogy melyik útcák- ban és milyen házakról hiányoznak az ilyen táblácskák. Az 1911. évi közmunkát a folyó év arányában állapította meg a közgyűlés. A fürdőhöz vivő aszfalt-gyalogjáró létesítésére vonatkozó javaslatot nem fogadta el a közgyűlés, ellenben a kertész-útcai aszfaltgyalogjáró kiépítését az Uszoda-útcától az alsó gőzmalomig, a jobb oldalon, a lakosok kérelmére a közgyűlés elrendelte. A baloldali rész kiépítését, a tervb-i vett útcaszabályozás miatt, elhalasztották. A marha-vágóhíd szűk, de a felsőbb hatóságok is sürgetik az újraépítést, ennélfogva a tervek készítésére pályázat kiírását rendelte el a közgyűlés, de természetes, hogy a vágatási díjakat felemelik. A Máv. igazgatósága megküldötte a füzesabonyi állomás villamvilágitására vonatkozó a legnagyobb veszedelmek napjaiban levelezni kezdett. Levelezésök kapcsán kiderültek a félreértések, eloszlottak a felhők úgy, hogy végre egymáséi lehettek s nemsokára mérhetetlen boldogságuk tanúja lön Badacsony és a Balaton. Ekkor látnak napvilágot Himfy dalai. Először a Kesergő Szerelem, nemsokára rá a Boldog Szerelem, amely világgá kiáltja: Örüljetek híy barátok, Boldoggá lett életem, Áldássá lön a vad átok, Mely függ vala szívemen. Halljad, erezd, föld, levegő: Enyém, enyém örökre ö! De megszólalnak a Regék is: Ülly mellém a’ kandallóhoz Fel van szítva melege; Csobáncz várról, Édes-kedves, lm! hallyad, egy agg rege: Múlt szüretkor Badacsonyon, Ezt Múzsámtól vettem én, Egykor, midőn magam bolygók A’ hegy’ szirtes tetején. Megtudjuk a szegény Gyulait Rózsa történetét, akinek jegyese, a deli Szentgyörgyi László, Mátyás király birodalmának első vitéze, a török ellen háborúba ment. Megható volt a búcsú- zásuk. szerződést. Az évi fogyasztás 32 ezer kilowattra tehető és a szerződést kilowattonkénti 34 filléres egységárral a közgyűlés elfogadta. A képviselőválasztáskor 212 hektoliter bort ittak meg a kortestanyákon. E mennyiség után 2704 kor. 38 f. italadó jár s a tanyásgazdák ennek elengedéséért folyamodtak. A közgyűlés a fogyasztási adóbizottság javaslatához képest, az italadó megfizetésére kötelezte a kortesgazdákat. Az egri kereskedők kérelmét, hogy az országos vásárokat ezentúl a város belső területén tartsák, a közgyűlés teljesítette és kimondotta, hogy jövőben a vásárokat a belvárosban kívánja megtartani. Utasította egyúttal az ipari s kereskedelmi szakosztályt, hogy a vásárosok elhelyezéséről gondoskodjék. A képviselőtestület a gyümölcskivitel érdekében kieszközölte, hogy a délelőtti vonat 40 perccel később indul. A közigazgatási bizottság emiatt felirt a miniszterhez, hogy az elöbbeni rendet állítsa vissza, a várost pedig figyelmeztette, hogy nincs joga közvetlenül — a megye elkerülésével — a minisztériumokhoz feliratot intézni. A közgyűlés a leiratot tudomásúl vette, de azért ismét közvetetle- nül járul kérvénnyel a keresk. miniszterhez, hogy az új menetrendet továbbra is tartsa fenn, de a két délelőtti vonat közé egy új vonatjáratot állítson be úgy, hogy a makiári állomáson kitérőt létesítsen. A Mensa Akadémikának a jövő iskolai évre 200 K segélyt szavaztak meg. Grónay Andor ipariskolai igazgató korpótlékát akkor adják meg, ha a kultuszminiszter az ipariskola hozzájárulását annyira emeli, hogy a korpótlék is kitelik. Ez irányban beadott felterjesztésének elintézését megsürgeti a képviselőtestület. Az érseki fürdőben eszközlendő átalakításokról szóló szerződést a képviselőtestület elfogadta. Felhívás Szvorényi volt tanítványaihoz. Megemlékeztünk legutóbb arról a mozgalomról, melyet Szvorényi József volt tanítványai indítottak abból a célból, hogy alapítványt létesítsenek a nagy tudós emlékére. „Ha az Isten szerencsét ad, Visszahozom szívemet, ’S borostyánnal koszorúzva Viszlek haza, Hölgyemet. . Szigligetben fogunk élni Szerelmünkben boldogok, Hol fészkünkből kirepülni Egykönnyen majd nem fogok!“ Azonban, hogy a szépen kiszínezett boldog jövendő valóra ne válhasson, közbelép az érzelmes történetek rossz szelleme, a fekete lelkű intri- kus. Varjas András is szereti Rózsát és hogy elnyerhesse kezét, holt hírét költi Lászlónak. Sőt többet tesz. Egy megbízottjával hazaküldi a haldoklónak utolsó üzenetét: „. . . Legkedvesebb Barátomat Válassza ő férjének, Boldogítsa Varjas Andrást Szerelmével szívének!“ A gonosz azonban természetesen rosszúl számít. Rózsa Lászlón kívül másról hallani se akar, László után sajog a szíve; napról-napra hervad. Pedig szívének ifja már közeledik Csobáncz felé. Épen a hegy lábához ér, mikor a várból harangszót hall. Egy jobbágytól hallja, hogy a lélekharang Rózsa haldoklását jelenti. (Folytatjuk.)
