Eger - hetente kétszer, 1910

1910-10-01 / 27. szám

1910. október 1.

EGER. (27. sz.)

3

Alkalmas orvosszer lenne lapunknak az az eszméje is, hogy az a nő, kinek jövőjét minden életviszonylatban biztosítja a férje, hivatalt semmi formában se foglalhasson el. Se mint tanítónő, se mint állami alkalmazott. Igv inkább lehetne állása annak a leánynak, kinek tényleg lét — nemlét kérdése az.

Sőt — jóllehet ép a lányok túlságos iskolázottsága a nőkérdés elmérgesedésének fóoka — uj iskolák felállítását is célszerűnek tartjuk. De ezekben ne hivatalnokokat képezzenek, hanem pl. kertésznőket, jó szakácsnőket, mesteri fehérnemű vagy felsőruhát varró leányokat, konyhavetemény termesztő nőket, vagyis a női munkakörbe vágó, a leány-természethez igen illő életfoglalkozásokra oktassák a leányokat. Csakhogy ne elméletben, hanem gyakorlati irányban, hogy amit az iskolában készít, vagy termel, akár mindjárt el is adhassa, a piacra vihesse.

Ilyen irányba kell terelni a nőt abban a harcban, melyben soknak része van azért, hogy éhes és nincs, ki kenyeret adna neki.

D—r.

HÍREK.

Eger, 1910. szeptember 30-án.

Tájékoztató.

4. Ferenc, őfelsége nevenapja.

6. Aradi vértanúk emlékünnepe.

9. Magyarország Nagyasszonyának ünnepe.

9. A Kát. Legényegylet házszentelése.

10. Közigazgatási bizottság ülése.

26—27. Eger-föegyházm. rk. Tanítóegyesület

képv. közgyűlése.

82 év határán.

Szent Mihály napjának alkonyán a katonai zenekar szerenádja zendült fel az érseki rezidencia parkjában, vidám tolmácsaként annak az örvendetes ténynek, hogy Bíbornok-Főpá=z- torunk, ki évekkel előbb „az életkor által már- már legyőzöttnek“ mondotta magát, Isten jóvoltából erőben, egészségben érhette meg a napot, melyen áldásos életének 82-ik évét betöltötte és megkezdette a 83-ikat.

A kedves évfordulót még kedvesebbé tette, hogy a nagyérdemű főpap ez alkalommal oldala mellett láthatta hosszú élete három évtizedének leghűségesebb munkatársait, legsze- retettebb lelki fiait: Párvy Sándor dr., titkos tanácsost, szepesi püspököt, ki 28-án este érkezett városunkba, és Szmrecsányi Lajos püspököt, ,ki a kúnszentmártoni bérmálásról az évforduló estéjére tért haza.

A bíbornok-érsek elhárítani törekedvén magától az örömnek és hódolatnak kegyeletes nyilvánúlásait, az évfordúló délelőttjén birtokaira kocsizott ki s csak délben gyűjtötte maga köré azokat, kik nemes szívéhez legközelebb állnak.

Az ország minden részéből sok-sok üdvözléssel, jókívánatokkal halmozták el a magyar püspöki kar tiszteletreméltó Nesztorát. A terjedelmes egyházmegyében, s annak határain messze túl is igen sokak imája esdekelt a most két éve elhangzott amaz óhajnak minél huzamosabb tartamú teljesedéséért: „hogy ami erőmből és életemből még fennmaradt, amit állásom méltóságában és szeretetem ben- sőségével még tehetek, mindaz szeretett egyházmegyém boldogságára gyümölcsözzék.“ Ezrek hő óhaja, hogy e jótékony erő és áldásos élet felett a Gondviselő kivételes éberséggel őrködjék!

*

Hasonló mély tisztelettel s legbensőbb iidvkivánatainkkal kö-zöntjük Eger kivaló vendégéi, Párvy Sándor dr. szepesi püspököt, ki születésének 20-al kevesebb évfordulóját, férfikor a legjava tevékenységének színhelyén, az érseki lakban, szintén most ünnepli.

A Richter-Rudnay affér. A fővárosi sajtó legnagyobb része, több célzatossággal mint hozzáértéssel, tárgyalja a Richter János és Rudnay Alajos nemzeti munkapárti papképviselők ügyét, hogy bizonyos irányban hangulatot készítsen már elő, holott tájékozottsága csakis egyoldalú lehet, mert az ügy aktái még nem zárultak le. — Nagy távedés, hogy Rudnayvól úgy írnak a lapok, mintha ő is a szepesi püspök papja lenne, mint Richter, pedig Rudnay a beszterczebányai egyházmegye kötelékébe tartozik. Aztán meg rosszakaratú állítás, hogy a szepesi püspök csak bizonyos politikai pártprogrammal fellépő pap-képviselő-jelölteket tiltott volna el a mandátumvállalástól. A valóság az, hogy, egyházmegyéjének személyzeti viszonyai miatt, minden papját eltiltotta a bármily programmal való képviselőjelöltségtől. Amely intézkedés, azon a nemzetiségi vidéken, a magyarság szempontjából Ítélve, nagyon is üdvösnek mondható.

A Kát. Legényegylet ünnepségének pro- grammja. Megírtuk, hogy a Kát. Legényegylet fennállásának félszázados jubileumát október hó

9-én tartja. Ebből az alkalomból szentelik fel az egyesület kényelmesen átalakított helyiségeit. Az ünnepségre már kibocsátották a meghívót, melynek tárgysorozatát itt közöljük:

1. Október 8 án: Este l/„8 órakor a Vár bástyáján Meiszner Imre főszékesegyházi karnagy vezetése mellett fúvó zenekar kísérettel a tanítóképző énekkara a következő zenedarabokat adja elő:

a) Himnusz. Erkeltől.

b) Ah, hol vagy magyarok (régi egyházi ének.)

c) Boldogasszony Anyánk (ének a török hódoltság korából.)

d) isten dicsősége. Beethoventől.

e) Pápai himnusz.

(Az összes ének- és zeneszámokat fúvózenekar kíséretre és féifikarra átírta Meiszner Imre.)

Kedvezőtlen idő esetén a fenti program- mot másnap, azaz vasárnap este tartják meg.

II. Október 9 éu: 1. Reggel 8 órakor az egyesületek gyülekezése a legényegyletben, V29-kor fölvonulás zászlókkal a Minoriták templomába, hol hálaadó istentisztelet lesz, melyet Méltóságos és Főtisztelendő Szmrecsányi Lajos magidói felszentelt püspök úr fog pontifikálni. A mise végén a keresztény szociálisták zászló- szentelése. Az istentisztelet alatt a tanítóképző intézet énekkara füvózeuekar kísérettel Meiszner Imre vezetése mellett egyházi énekekeket fog előadni.

2. Az istentisztelet után körmenetben vonulunk a legényegylethez, melynek új épületét a püspök úr Öméltósága fogja felszentelni.

3. A házszentelés után az egyesület nagytermében ünnepi díszgyülés lesz a következő programmal:

a) Himnusz. Kölcseytől. Előadja az egyleti énekkar.

b) Elnöki megnyitó beszéd. Tartja Nagyságos és Főtiszt. Foltin János egyleti elnök.

c) Szentek unokáihoz, írta Mindszenty Gedeon. Szavalja Dienes Lajos e. r. t.

d) Viharban. Dürnertől. Előadja az egyleti énekkar.

e) Ünnepi beszéd. Tartja Nagy János dr. e. m. elnök.

f) Erős hit. Irta Ábrányi Emil. Szavalja Mahunka Ferenc e. r. t.

Okt.

n

n

n

n

n

g) Fohász, Pazár Károlytól. Előadja az egyleti énekkar.

h) Legényegyleti induló. Abt-tól. Előadja az egyleti énekkar.

4. I órakor a „Korona“ vendéglőben banket. E?y teríték ára 3 korona, melyre jelentkezni lehet október 6-ig az egyletben mindennap este 8—10 óra közt, vagy a megbízottaknál elhelyezett iveken.

5. Este 8 órakor a legényegylet nagytermében táncmulatság lesz, melyhez a zenét a katonabanda játszsza.

A mulatságra belépődíj: személyjegy 2 korona. Családjegy (3 személy) 5 korona.

Erre jegyeket lehet váltani előre az egyletben minden este 8—10-ig, vagy aznap a pénztárnál.

Őfelsége nevenapja kedden lesz. Evvel az alkalommal d. e. 9 órakor ünnepies nagy mise lesz a székesegyházban, melyre a plébániai hivatal a polgári és katonai hatóságokat s az iskolákat is meghívta.

Jó étvágyat! Egészséges gyomrot nyerünk, gyomornyomás, fájdalmak nem kínoznak, mióta a Feller-féle hashajtó rebarbara Elsapi- lulákat használjuk. Tapasztalatból mondjuk Önnek, próbálja meg Ön is, mert tényleg szabályozzák a székelést és elősegítik az emésztést. 6 doboz bérmentve 4 korona. Készíti csakis Feller gyógyszerész, Stubica, Centrale 124. sz. (Zágrábmegye).

Kitüntetések. Vármegyénkben, ahol eddig- elé olyan ritka eset volt az, hogy a közélet terén szereplő személyek királyi elismerésben részesüljenek, most — mintha a régi mulasztásokat pótolnák — egymást érik a kitüntetések. Hersits Rafaela után a Kánitz Dezső, azután pedig a szendrői Kovách Kálmán kitüntetéséről adtunk hírt. A hivatalos lap legutóbbi száma ismét két ilyen hírt hoz. Az egyik szerint őfelsége dr. Ury Józsefné szül. Kapácsy Amáliának, a Hevesm. és Egervidéki jótékony Nőegylet elnökének, a közjótékonyság terén szerzett érdemeinek elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Az előkelő matróna kitüntetése általános örömet keltett, mert erre Ury Józsefné valóban rászolgált. Most novemberben lesz tizenegy éve, hogy elnöke az említett nőegyletnek, melynek új háza az ő elnöksége alatt épült s az egye-ület vagyona 58 ezer koronáról 162 ezer koronára emelkedett jórészt az ő fáradhatatlan buzgósága folytán. A két nőegyesület párhuzamos működése idején a Hevesmegyei Jót. Nőegylet választmányának tagja, majd pedig 1888-tól az egyesülésig, 1891-ig, pénztárosa volt az egyesületnek. Ezen felül már évtizedek óta élénk részt vesz Eger városának és Hevesvármegyének társadalmi életében s mint vezető személy minden olyan hazafias mozgalomban, mely az egri nőket érinti. Ez különben nem is csoda, mert édes anyja, Kapácsy Ferencné, testvére volt Csiky Sándornak, a hetumogerek egyikének. — A másik kitüntetett Hevesvármegye egyik legérdemesebb jegyzője, Jelenszky Ferenc, aki Vámosgyörkön működik 1873. óta. Az arany érdemkeresztet kapta őfelségétől, mert községét mintaszerűvé tette. Az ő jegyzősége alatt Vámosgyörk szép új templomot, új emeletes népiskolát és új községházat építtetett; a község útjait kiépíttette, két hatalmas artézi kutat fúratott, befásította az egész községet. Jelenszky Ferencet a falu népe atyjának tekinti a szó legszorosabb értelmében; ügyesbajos dolgában sohase fordul addig senkihez, mig az ő tanácsát ki nem kérte. Minden lakodalomban ő a násznagy. A közerkölcs, közrend és közbiztonság olyan a falujában, hogy törvényszékünknél nem ismerik Vámosgyörköt.