Eger - hetente kétszer, 1910

1910-09-21 / 24. szám

1910. szeptember 21. EGER. (24. sz.) 3 Az általános zenei műveltség; terjesztésén kívül más célt is fog; szolgálni ez a biztos fejlődés elé néző intézet. Még mindenki előtt emlékezetes az a hatalmas munkásság, mely- lyel Pogatschnigg Guidó iparkodott a Városi zene­kart megalakítani. Fáradt, szaladgált, kért, nyugtázott, beszélt, cikkezett. . . S óriási fá­radozása, ő maga eltávozván Egerből, a várt gyümölcsöt még mindig nem hozta meg. Mig a zenei életnek e gócpontjában évek se érlel­ték valósággá a városi zenekar eszméjét, Nyír­egyházán például félév alatt már a bemutató hangverseny is megvolt, pedig ott alig mutat­kozott zenei élet, huros hangszerek taní­tására azonban volt zeneiskola. . . Ha az egri közönség érdeme szerint tá­mogatja ezt az új intézetet: néhány év múlva olyan zenész-generáció kerül ki b-lőle, mely- lyel a hatalmas, szimfonikus városi zenekart megalkotni — valóban könnyű feladat lesz. Mi erősen hisszük, sőt határozottan tudjuk hogy ez sikerűi és így valósággá válik a — jövő zenéje! Szívünk legmélyéből kívánjuk, hogy: úgy legyen! Maflák József. HÍREK. Eger, 1910. szeptember 16-án. Tájékoztató. Szept. 19—23. FSsorozás Hatvanban. (Hatvani jár.) „ 24—28. Fösorozás Gyöngyösön. (Gyöngyösi j.) „ 25. A Tisztv. Fogy. Szövetk.-nek közgyűlése. „ 26. Hevesvármegye közgyűlése. „ 26. Országos vásár Pétervásárán. „ 26—27. Országos vásár Hatvanban. „ 28 29. Országos vásár Egerben. „ 29—30 Fösorozás Gyöngyös városában. Okt. 4. Ferenc. Őfelsége nevenapja. „ 6. Aradi vértanúk emlékünnepe. „ 9. Magyarország Nagyasszonyának ünnepe. „ 9. A Kát. Legényegylet házszentelése. „ 10. Közigazgatási bizottság ülése. „ 26—27. Eger-főegyházm. rk. Tanítóegyesület kópv. közgyűlése. Előadások a tárlaton. Három ízben hallottunk sikerűit előadást az 0. M. K. T. egri vándorkiállításán. Az egyik­ben Balogh Bertalan igazolta a modern művé­szeknek azt a jogát, üogy kifejezést adhassa­nak saját hangulatuknak is és ne csak az általános emberi érzést ábrázolják; hogy joguk legyen a természetet, az embert, a kultúra termékeit, az érzéki világot éppúgy, mint a szellem nyilváuulásait úgy megörökíteni, amint azt ők maguk élik át, nem pedig amint azo­kat a konvenció akarja rájuk erőszakolni: szóval a nagyon is rossz hírbe került szecessziót iparkodott, helyes világításban bemutatni. — A másik előadás, melyet pénteken Maozki Valér őr. ciszt. r. jogakadémiai tanár ajkáról hallgatott nagy és előkelő közönség, általánosabb érdekű volt, mert a mindennapi életben is oly gyak­ran emlegetett civilizáció egy fontos problé­máját fejtegette. Mi az, ami az európai műve­lődés szupremáciáját biztosítja más világrészek — többek közt Amerika — művelődése fölött? A tudós előadó, kinek kitünó előadó képes­sége ez alkalommal is pompásan nyilvánult, a civilizáció történeti fejlődése kezetében meg­világított példákkal igazolta, hogy ennek oka abban rejlik, hogy az európai nép meg tudta érteni azt a jelenséget, mely az ókori görög nép műveltségét hatalomra emelte a régi ind, perzsa stb. műveltséggel szemben. A görög szellem tudta a keleti, óriási arányokban dol­gozó művészetet a mérték helyes alkalmazásá­val általános emberi közkinccsé tenni. Azóta ez az irány normativ jellegű, mert az ettől való eltántorodás, mint azt a középkori al­kotások is bizonyítják, általános emberi szem­pontból hanyatlást jelent. Hasonló eltévelyedés nyilvánul az amerikai kulturális termékeken is, melyek ismét mértéktelen tömegükkel akar­ják bámulatba ejteni az emberiséget. Szeren­csére a reneszánsz óta feléledt irányzat, mely meg tudta érteni a görög szellem kulturális jellegét, nem veszett ki, hanem folytonosan tova fejlődve odavitte az európai civilizációt, hogy azon az alapon, azzal a felfogással, a mérték megbecsülésével és értékesítésével diadalmas­kodik minden más világrész civilizációján. Ez volt Maczki Valér dr. előodásának vezető gon­dolata, melynek ismertetésében ismét olyan­nak bizonyult, amilyennek nemcsak Eger vá­rosában, hanem annak határán túl is ismeri az olvasni szerető közönség: mély és széles­körű tudásának anyagát szigorú logikával érté­kesítő filozófus professzornak. (Cz. A. dr.) Vasárnap délelőtt Halászy Cézár dr. tar­tott előadást a kiállításon. Előadásában a kiállítás pedagógiai és gaz­dasági jelentőségét fejtegette. Pedagógiai cél­ját abban találja, hogy a művészeti középpon­toktól távoleső vidék közönsége közvetetlenűl megismerheti, tanulmányozhatja a művészi alko­tásokat. Gazdasági jelentőségét pedig abban látja, hogy vásárlások által módot ad a művészet pártolására. A művészet fejlődését azzal biz­tosítjuk, ha kellőkép támogatjuk. Olyan or­szágokban, hol a művészetet nemzeti ügynek tekintették, hol a művészetért áldozatokat tudtak hozni, ott virágzott a művészet. Köve­tendő például állítja Olaszországot, Angliát. A világ halhatatlan emlékű művészei, a tár­sadalom támogatásában találták fejlődésük főru­góját, tehát a magyar társadalomnak is vannak kötelezettségei a művészet iránt. Végső követ­keztetései: fejlett művészet, fejlett műízlésről tanúskodik; a társadalom érdeklődése bizto­sítja a művészet fejlődését. (f. s.) Nemesség adományozás. A király a sze­mélye körüli miniszter előterjesztésére Kánitz Dezsőnek, az egri Agrár Takarékpénztár ve­zérigazgatójának, a közélet terén szerzett ér­demei elismeréséül, a magyar nemességet Nagycséri előnévvel díjmentesen adományozta. Házszentelés az angolkisasszonyoknál. Az angolkisasszonyok egri zárdájának új, díszes épületrészét ma adták át nemes rendeltetésé­nek. A 8 órakor tartott ünnepies Veni Sancte után, 9 órakor volt az új. hatalmas épületrész fölszentelése. A szertartást Blazsejovszky Ferenc apát-kanonok, egyházm. főtanfelügyelő végezte r.agy segédlettel. Mikor a megáldást részen- kint befejezte, az angokisasszonyok, a ven­dégek és a növendékek az intézet gyönyörű rajztermében gyülekeztek, hol megható be­szédben fejtegette a főtanfelügyelő az intézet nevelési elveit, céljait. Azután Beleznay Etelka főnöknő kalauzolta végig a vendégeket az immár monumentális épület szép és gyönyörűen fölszerelt helyiségeiben. A szerviták búcsúja. Vasárnap tartották városunkban a messze földön híres szervitái búcsút, melyre ezrével jöttek idegenek, még távol vidékekről is. Már a búcsút megelőző napon megérkeztek a távolabb lakók. Kicebb- na?yobb csapatokban összeverődve szemlélték meg a város nevezetességeit s járták a temp­lomokat. Az útcák megélénkültek, a külön­böző népviselet meglehetősen tarka képet adott a föl s alá hullámzó tömegnek. Különö­sen a templomokat és azok környékét lepték el az idegenek. Egyre-másra érkeztek búcsús csoportok a kereszt és zászlók elővitele mel­lett. Tekintettel a járványos időre, aránylag kevesebb látogatója volt ennek a búcsúnak, mint az előző években, az idegenek száma mégis legalább 8 ezerre volt tehető. Az E. T. E. football-mérközése. Nagy ér­deklődés mellett folyt le vasárnap délután az Egri Torna-Egyesület football csapatának mér­kőzése a Budapesti Atlet. C. csapatával. Pon­tosan 4 órakor kezdődött a verseny. Néhány percnyi mérkőzés után, kialakult a közönség véleménye a két csoport játékára vonatkozóan. Már a játék kezdetén meg volt állapítható az egriek biztos veresége. Az E. T. E. football- csapatának játékosai nagyon mögötte marad­nak a budapesti csapatnak. Az egrieknél na­gyobb fegyelemre, no meg, — mondjuk ki őszintén, — sok gyakorlatra van még szük­ség. Műnk Sándoron kívül kevés számba- vehető játékosuk van. Innen magyarázható, hogy 10 percnyi játék után a budapestiek az első goalt dobták az egriek kapujába, rövid időközökben még kettőt. Az félidő, mint már előre látható volt, az egriek vereségével vég­ződött. Ugyanígy végződött a második félidő is, amikor a B. A. C. csapata még 2 goalt dobott az E. T. E. kapujába. Eredmény tehát 0:5. A budapesti labdarúgó csapat még vasár­nap éjjel visszautazott. A Vítkovics-Önképzőkör alakulása. A ciszt. r. főgimnázium ifjúságának önképzőköre vasár­nap délelőtt tartotta ötvenegyedik alakuló gyűlését Madarász Flóris dr. tanár elnöklésével. Az ifjúsági elnök Thurzó-Nagy László, fő­jegyző Mednyánszky Miklós, titkár Stepha- novszky S., háznagy Remenyik Béla és pénz­táros Forgách János VIII. oszt. tanulók. Színház. A koncert. Bahr Hermann bécsi Írónak ez a „vígjátéka“ pénteken este ment majdnem telt ház előtt. Sajnos, mulatni alig lehet ezen a darabon. Egyetlen komikus alak van az egészben, Jura doktor, melyet Doktor János személyesített nagy sikerrel. Ha ez a doktor és a második Doktor nincs, valószínűség sze­rint elaludt volna a közönség a sok unalma­san hosszú és sántító filozofáláson. A darab rúgója az ezerszer agyoncsépelt házasságtörés, amikor a megcsalt a férj és a feleség a köl­csönös szerelem színlelésével ijesztenek reá a rajtakapott bűnösökre és evvel ábrándítják ki őket egymásból. A csapodár zeneművész (Heink Gusztáv) azonban, alig bocsájt meg neki a fe­lesége, már ismét másik viszonyt kezd a da­rab végén, vagyis „koncertezni“ megy, persze ismét a felesége nélkül. A humor nélküli és lehetetlen helyzetek egész sora után — meg­könnyebbülve távozott a közönség. A szerep­lők ugyan minden lehetőt elkövettek; de hiába. Szombaton és vasárnap este a Párisi életet adták zsúfolt ház előtt. Szó sincs arról, hogy ez a darab elérné Offenbach többi remek al­kotását (Szép Heléna, Kékszakállú herceg, Hoffmann meséi, Gerolsteini nagyhercegnő stb.) Nem is evvel a föltevéssel ostromolták meg a pénztárt, mert a Párisi élet legkevésbbé ismert darabja Offenbach mesternek. Sajnos, még így is csalódott a közönség. Az ötfelvonásos ope­rett meseszövése elég jó ugyan, de sok helyütt bohózatba csap át, még pedig nem egyszer a jó Ízlés rovására. A szereplők {Virág. Batizfalvl, Aradi, Gogg, Szőke Gizi, Stella, A. Nagy Vilma, Füzy stb.) minden lehetőt elkövettek, de azért csak eleinte volt élvezetés az est. Az Offenbach- muzsika is inkább csak az első felvonásokban volt érezhető, a végefelé sokat veszített erejé­ből és hatásából. Műsor: Szerda: Tatárjárás. — Csütörtök: A doktor úr. — Péntek: Papillon. — Szombat: Dollárkirálynő. — Vasárnap este: Peleskei nótárius. ^————————— Felelős szerkesztő: Breznay Imre. Laptulajdonos: Egri érseki liceumi nyomda. Nemény Q A TT mWT testvérek JL * :: nagyszálloda % t BUDAPEST, József-körút 16. Telefon 154—08. A főváros legújabb és legmodernebb szállodája a város központ­jában. — 120 vendégszoba. — Olvasó- és társalgó-termek. — Központi gőzfűtés. — Fürdőszobák. — Lift. — Vacuum-Cleaner. — Minden szobában hideg és meleg vízvezeték. — Villamos vasút- közlekedés az összes pályaudvarokkal. — Mérsékelt árak. — -------------------- A legfigyelmesebb kiszolgálás.---------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom