Eger - hetente kétszer, 1910
1910-09-17 / 23. szám
2 EGER,. (23. sz.) 1910. szeptember' 17. járnak elül itt is. Az alsópapság szintén becsülettel — de még, sajnos, nem általánosan — veszi ki részét a nemes munkából. Akárhány plébános van, aki 50, 100, sőt 200 korona befizetésére vállalt kötelezettséget évenkint. Akadt olyan segédlelkész, még pedig nem egy, aki lemondott a dohányzásról s a magától így megvont élvezet árát juttatja az egyesületnek; a növendékpapság pedig 4000 koronánál többet gyűjtött össze a jegy füzetek értékesítése körül. A földesurak százasai mellett kereskedők és iparosok évi jövedelmük egy bizonyos hányadával, kisebb-na- gyobb egyesületek, sőt gyári munkások 20—25 K adományaikkal sietnek a sajtó támogatására. Ezek olyan jelek, melyek arra mutatnak, hogy az egyháziak mellett a világiak is kezdik megérteni, hogy a Kát. Sajtóegyesület működése magasztos nemzeti munka. Buzdító példákat itt is, ott is találunk; az igaz, ma még szórványosan, de talán nem messze az idő, midőn a kát. sajtó fontosságát nemcsak a 4377 egyesületi tag vallja, hanem mindenki, aki a közönségnek a sajtó által való irányítását a helyes, a nemzet boldogulására vezető irányba óhajtja terelni. Adja Isten, hogy ez az óhajtás mielőbb valóra váljék. (fs.) ❖ A sajtó vasárnap — bíbornok- érsekünk rendelkezése szerint — holnap lesz egyházmegyénkben. Adakozzunk a nemes célra; járuljunk hozzá legalább filléreinkkel! Megyei és városi ügyek. Értekezlet a népszámlálás ügyében. A népszámlálási általános utasítás összes rendelkezéseinek és mellékleteinek megbeszélése, egyszóval a uép-zámlálás végrehajtásával járó teendők egyöntetű foganatosítása érdekében a vármegye alispánja ez évi szeptember hó 22. napján délelőtt fél 11 órakor a vármegye székházának kistermében értekezletet tart, amelyre a főszolgabirákat és a polgármestereket, valamint Puchlin Lajos tb. főszolgabíró, középponti előállót hívta meg; a polgármestereket azzal, hogy szükség esetén a tanácsnak a népszámlálási ügyek előadásával megbízott tagját is berendelhetik az értekezletre, amelyre a középponti statisztikai hivatal egyik tagjának kiküldését is kérte. Képviselötest. közgyűlés. Eger város képviselőtestülete holnap d. e. 11 órakor rendes közgyűlést tart, melynek tárgyai közül kiemeljük a következőket: A kereskedelemügyi miniszter leirata harmadik postahivatal felállítása tárgyában. Városi tanács jelentése a vasúti állomás újjáépítésére vonatkozóan. Városi mérnök előterjesztése kisegítő mérnök engedélyezése iránt. A villamostelep igazgatóságának előterjesztése egy díjnoki állás szervezése iránt. A Kertész-útca lakosainak kérelme a Kertész-útca baloldali részének aszfalt-gyalogjáróval leendő kiépítése iránt. Parcellázási szabályrendeletre a jogügyi szakosztály javaslata. Első magyar lakatos- és lemez-árugyár előterjesztése közterület bérlete ügyében. Indítvány a patakmeder kitisztítása s a patak vízállásának magasítása iránt. A Káptalan-utcában új bérkocsi állomás létesítése. Hegy- és útrendészeti bizottság javaslata a szüret idejének megkezdésére. Hevesmegye alispánjának átirata a Krassó- Szörény vármegyei árvízkárosultak segélyezése iránt. Városi tanács jelentése a bor- és búsfogyasztási adók megváltása tárgyában tartott tárgyalás eredményéről. Jogvégzettek pályaválasztása. Pályaválasztás szempontjából a maturan- sokat még nem lehet komolyan venni, mert legnagyobb percentje még tovább is iskolázik. Azonban a jogon abszolvált, pláne a jog- vagy államtudományi államvizsgálatot tett ifjak pályaválasztása igen fontos kérdés. Sok ifjúnak az a felfogása: leszek az, aminek elfogadnak; megyek oda, ahová kellek. Mert hát kevés az a fóka, mi a jogvégzetteknek kell, vagyis nem igen lehet válogatni az állásokban. Oly sajnálatos jelenség ez, mi előtt megdöbbenve kell vesztegelnünk. Hát egy egész életre kiható elhatározás, a pályaválasztás csupán a véletlen dolga? Az egyéniségem tekintetbe se jő? Mindegy: akár vasutas, akár biró, akár postás, akár pénzügyi tisztviselő lesz belőlem ? Ma, úgy látszik, mindegy. Plane ha még a protekció túltengését látjuk. Hogy ez irányban mily szomorúak a viszonyok, mutatja az, hogy városunkban se szeri, se száma az állásnélküli jogvégzetteknek, kik már eddig is éveken át folyamodtak össze-vissza— hiába. S igy vagy adjunktus- kodnak, vagy pedig díjnokoskodnak a közhivatalokban. Tudunk 1905-ben abszolvált egri fiúkról, kik ma is állás nélkül vannak. Sok sajnálkozó szó hallik ezek mellett a szerenc.-étlen jogvégzettek mellett. Azonban objektiv szemüvegen nézve, a hiba nem any- nyira abban van, hogy manap kevés az állás, mint inkább abban, hogy a jogvégzettek jórészének nem igen van olyau tudása, aminőt a sok iskolázás után tőlük el lehetne várni. Keményen hangzik a szó, de — igaz. Mert ifjaink a négy évi jog alatt bizony többet is dolgozhatnának. Az államvizsgával manap, mikor annyi a jogvégzett s ezek nagy percenje doktor is, nem lehet várni az állás sült galambját. És hogy a mai korban az ép’ kínálkozó állást okvetetlen el kell fogadni, azt megint csak a mai, minden életrevalóságot nélkülöző fiatal-ág mondhatja. Ha jogászaink komolyan fognák az életet, és már első, másodéves jogászkorukban igyekeznének dönteni arról, hogy mely irányban haladjanak a jogvégzés A szerelmet például igy határozza meg J sok paradoxonnal: „Édes keserv, gyönyörű seb, kedvet töltö gyötrelem, Vérző öröm, ’s legmérgesebb boldogság a szerelem, Kedves kín, és tündér érzés, meghajoló hatalom, Szívet vesztő, és emésztő mézzel kent aggodalom.“ A Rózsa-bimbó c. költeményében meg így énekel szívének hölgyéről: . . így nyílik a’ tavasz a’ mord tél után, A’ szunnyadt léteket életre híván, így festi a’ hajnal az Ég széleit Zöld gyepre hullatván harmat-gyöngyeit, így pirul ama szép lyánka ortzája, Midőn a’ lopó szem mosolyog rája, így, mikor véletlen pilllantván Kivét; Gyorsan el árullya szerelme hevét. . .“ Az esztendő végéről elmélkedvén, nem kevesebb költőiséggel folynak gondolatai: „. . . Sírni látszott a’ Természet, a’ nap gyászba öltözött, Napkelet, és Nap enyészet havas könnyet öntözött, Az ég kékjét homály fedte, a’ világos setét lett, Kagyogását elvesztette minden, mi máskor fénylett. Haldoklott az ó esztendő, azt gyászolta ködével, Melly vissza nem kerülendő, azt siratta könyével.“ E költemények ritmusán az látszik, hogy erősen hat reá Kisfaludy Sándor. Nem csoda! Himfy a magyar középnemességnek volt költője, kedvence. A Kesergő Szerelem majdnem minden kúriában megvolt s hogy Majzik Imre lelkesedett a szerzőért, mutatja egyik (1802- ben) megjelent költeménye, melyet Himfyüez írt. A hosszabb üdvözlő költeménynek csak két versszakát adom. „.. .Melly édeB bájjal énekled kesergő szerelmedet, Az érzékenyt mint érdekled, dalolván gyötrelmedet! Azt az édesítő erőt, azt az észt, ’s finom lelket, Azt a’ szívet, azt az érzőt, azt tsak tsudálni lehet... A’ magyar nyelv tsinos kéDye tőled ékesebbedett, A’ könyveknek gyűjteménye remekeddel többedett; A’ Magyar gagyogó nyelve tőled tanúi szólani, Mellyért hála-adó szíve örökké fog áldani.“ Költőnk egyik-másik szava (bár korát tekintve igazán nagyon szép a nyelve) egy kissé szokatlanúl hangzik. De ne feledjük, hogy a nyelv csinosítására való törekvés, a nyelvújítás, épen ez időtájt indul meg komolyabban, tudományos alapon, mert a nagy Révaynak útbaigazító munkái is ekkortájt jelennek meg. Visszatérve a most említett üdvözlő költeményre, evvel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy Majzik Imre se tudta kivonni magát korának hatása alól s az ő kötetében is egymást érik a kiválókat magasztaló költemények, tehát nála is gyakoriak a hősi Benzin-, szivógáz-, : : : nyersolaj-, gőz-, : : : :: petrolin és világitógázMOTOROK 68 Benzin-lokomobilok. plewa í$ Tsa gép- és motorgyár Wien, IVE, Wattgasse 78-80. Sürgöny ozim: Plewa, Wien-Hernals. Kerületi képviselők kerestetnek. Minden rendszerű és nagyságú sütő-kemenczék keverő- és gyúrógépek az összes sütőipari segédgépek, eszközök és sütőkemencze- ar matúrák.
