Eger - hetente kétszer, 1910
1910-07-02 / 1. szám
Előfizetési árak: Egész évre- - 10 korona. Fél évre _____ 5 » N egyed évre - 2 60 » Egyes szám ára 10 fillér. Szerkesztőség: Lyceum, 26-ik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények ===== intézendők. == Kiadóhivatal: Lyceumi nyomda, hová az előfizetések és hirdetések küldendők. HETENKINT SZERDÁN ÉS SZOMBATON MEGJELENŐ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP. 1910. — 1. szám. XXXIII. ÉVFOLYAM. Szombat, julius 2. Beköszöntő. Nemcsak a magyar nemzet van forrongásban, hanem az egész emberiség. A mi ? mit ? és hogyan ? kérdése izgatja a kedélyeket. És ez a jelenség különösen azért fontos, mert hovatovább többen foglalkoznak a köz ügyeivel és így egyúttal hova-tovább növekszik azoknak száma, akik tájékozatlanok a köz kérdéseinek bírálatában. A bizonytalanság mindinkább fokozódik. Pártok pusztulnak; elvek változnak, meg üj pártok alakulnak. És mivel az újak a régiek romjain épülnek, alapjuk bizonytalan, elveik olykor szélsőségekben járnak, programmjuk gyakran túlzásokkal telített. Aki építeni s nem rombolni akar, a rokonelvűekkel az egységes cselekvés lehetőségét, a közös kiindulási alapot keresi; mer sok és égető a teendő. Ám nincs más alap, mely több magyart egyesíthetne, mint az, hogy a haza legyen erkölcsökben, anyagi javakban gazdag, tehát független és mindenkivel szemben erős, E nagy cél érdekében sorakoztatni kell minden tényezőt s elérésére minden szellemi és erkölcsi erőt föl kell használni. E célt akarja szolgálni, ezért Az „EGER“ tárcája. A Balaton költészete. (Az egri főgimnázium 1909/10. évi ismeretterjesztő előadásainak sorozatából.) Előszó-féle. Késő őszre járt már az idő, mikor a Balaton iránt való szeretetemet ezekben az előadásokban ismeretterjesztő előadásaink közönsége előtt feltártam. A kitartó figyelem, amely nyomon követte őket s az utólagos megjegyzések, amelyek nyomukban keltek, arról győztek meg engem, hogy nem végeztem hálátlan munkát. A lelkesedésen kívül, mellyel a Balaton kultuszának akkor, meg mindenkor adóztam, ez a tapasztalatom is ösztönöz, hogy az elmondottakat nyomtatásban is napvilágra hozzam. Különben most, midőn a szép Balaton partján felpezsdült már az élet, ezrek meg ezrek élvezik az üdítő hullámokat s fürösztik meg egyúttal lelköket is a természet szépségeinek szemléletében, ennek a felújításnak némi praktikus célzata is van. Ha hallgatóim és olvasóim között csak egyetlen egy is akadna, aki az én lelkesedésemen fölbuzdúlva felkeresné a mi szép magyar tengerünket, ha nem is akar küzdeni a most újból meginduló „Eger“ is. A világosság, melyet fejleszteni fog, szükebb körre van teremtve; de mert e fényt az igazságtól kölcsönzi, tényező kíván lenni e kis körben az uralkodó homály eloszlatására. Hogy e nagy célok érdekében szabadon működhessék; hogy az eszmények iránti törekvésében ne akadályozzák pártkeretek; hogy cselekvő szabadságát megőrizhesse: 'pártoktólfüggetlenül küzd az Igazságért. THagasabb nézőpontból, tárgyiasan ítél mindent. Ha kell, dícsér; ha kell, kifogásol vagy elítél, de nem a minden áron való ellenzés által hajtva. Az eszmék fénye felé halad, nem emberek után, mert az ember gyarló, tévedhet, de az eszme örök. Egyszóval: nem személyi politikának lesz szolgája; nem ingatag politikai erkölcsre épít, hanem erkölcsös politikáért harcol. És míg egyrészről készséggel és tőle telhető erővel támogat minden hazafias törekvést, nemzeti igazat, — az irodalomban és művészetben minden szépet és jót, a közgazdaságban minden helyest és szükségest: addig másrészt az emberek tetteiben csupán a tényt bírálja igazságos jóakarattal, szeretettel. Becsületes törekvése, egységesítő múlná felül, de mindenesetre megközelítené az én gyönyörűségem az övét. I. (A természet és az ember. Természet és költészet.) Az bizonyos, hogy igen sok megbámulni való és gyönyörűséget szerző alkotásai vannak az emberi észnek és kéznek is, azonban minden báj, kellem, szépség meg fenség, ami ezekből kiragyog, csak halvány visszatükröződése annak, amit. a teremtő Isten remeke, a nagy természet tár elénk. Alkotásai között kétségkívül legnagyszerűbb maga az ember; de e nagyszerű müvének mindenképen megfelelő az a pompás keret is, amelyben itt a földön elhelyezte. Mivel nemcsak kenyérrel él az ember, tehát nemcsak anyagból áll, mely lényében közös a föld porával, hanem .lelke isj„van: nemcsak mindennapi anyagi szükségletjí elégíti ki a természet három nagy- or^zágaj/Hanem táplálja szellemét is. Nagy gondo'hítökatfsugalmaz neki, melyeknek láncolata felemeli a porból, fel, fel a magasba, egészen a teremtő Istenig és egyformán nemes érzelmeket kelt benne, akár akkor szemlélődjék, mikor a ,napsugár csókjától újra éled, új erőtől duzzadva pompázik fű, fa, virág s a felpezsdülő életerő ezerféle nyil- vánulásai ujjongva kiáltják feléje: milyen szép, milyen jó az élet! — akár, mikor elszáradt, szándéka nem az ellentéteket keresi, hanem az érintkezési pontokat kutatja s az összekötő kapcsokat akarja erősíteni. Semmi körülmények között nem akar tehát felekezeti és osztályharcot, hanem a keresztény felebaráti szeretet szilárd talaján küzd az emberiségnek, de különösen a magyar nemzetnek szellemi, erkölcsi és anyagi javáért. Az általános célok mellett különös kötelességének tartja, hogy Heves vármegye és Eger város érdekeit jól felfogva, becsületes kitartással támogassa a vezetőket minden jóban, helyesben. Viszont azonban nem tartózkodik attól, hogy — bár szerényen, de — határozottan megmondja a maga nézetét akkor is, ha talán nem egyezik az intézők szándékaival. Helyesnek tartott véleményéért, ha kell, küzdeni, vitázni is hajlandó, de csak érvekkel, higgadtan és a magyar hírlapírás régi és nagy mestereinek tisztult hangján. Nem bántani akar tehát, hanem meggyőzni. Még hírszolgálatában is e nagy mesterek ízlését követi majd. Sajtótörvénye e tekintetben is Deák Ferencnek egyetlen szakasza lesz: csak igazat szabad írni. Sőt tovább megy; amennyiben valami, jóllehet igaz, nem tartódértől csípett levelek kergetőznek a szélben és letarolt bokrok zörgése, varjak károgása azt ismétli ezer változatban, hogy semmi sem örök itt a föld hátán, nincs maradása annak, ami földön termett; örök csak a szellem, amely tanulságokat merít virágfakadásból, lombhullásból, napfényből, meg a sötétség árnyaiból, a nagyság és mélység, az erő és gyengédség, színpompa és megdöbbentő egyhangúság példáiból, amint azokat a nagy tanítómester, a természet, soha meg nem szűnő változatosságban elébe adja. Igen, az élet legnagyobb okulásainak s ezekkel együtt az érzelmek egész skálájának első, örök, kimeríthetetlen forrása a természet. Ami emberagyban valaha megfogant, hoojy előbbre vigye a szellemi fejlődést és megváltoztassa az életet itt a föld színén, annak csiráit az örök Értelem a természet törvényeibe rejtette, hogy hámozza ki belőlük az ember. Szépség után sóvárgó kedélyének, érző szivének nagy műveihez, a művészi alkotásokhoz pedig nemcsak anyagot ad a természet: márványt, ércet, színeket, hangokat, hanem mintákat is. Tökéletes, szép formákat kristályban, virágban, — csevegő csermelyben, rohanó bérei patakban, nyugvó víztükörben, haragvó tengerben ; kész képeket tár elébe az északi fénytől
