Eger - hetilap, 1893

1893-02-28 / 9. szám

70

Gesztes Lajos, dr. Akantisz Jusztin, Nagy Ferenczné, Gebhardt Sándorné, Kormos Rudolf, 2.50 — 2.50 kr., Buzáth Lajos, dr. Schwartz Sándor, dr. Glósz Kálmán, Sinkovics István, Hoffman Sándor, Farkas-Hellebronth Ottilia, Kovács, Végh-Mészáros

Szidónia 2 — 2 frt, Grónay Sándor, Czeisler Soma, dr. Setét Sándor, Török István plébános, Babies Aladár 1.50—1.50 kr., br. Fiedler, dr. Pásztor Bertalan, Beleznay László, Légman Imre 1 — 1 frt, Barna, N. N., N. N., N. N. 50—50 kr. Eger és Vidéke által szerkesztett karton-lapból befolyt 5 frt. Összesen 161 frt 50 ki’.

— Sajósy Alajosnak, katli. egyházi-festészetünk eme hivatott és rendkívüli szorgalmú kitűnőségének műterméből ismét egy remek alkotás indúl útra, áhítatot és sz. hangúlatot ébresztendő ott, hová megérkezik. Sz. Lászlónak gyönyörű, egész-alakú, oltárképe ez, Haj dú-Szobo szló temploma számára. A pompás kép 3 m. magas és 2 m. széles. Sz. László fejedelmi alakja, melyen egy szent és egy király méltósága egyesül, valóban egyike a jeles mester legkiválóbb alkotásainak. A Torontálmegyei N é- met-Csanád temploma is nem sokára fog bírni egy Sajóssy- képet, mely azon jelenetet fogja ábrázolni, midőn a búba merült Máriát a Golgotháról, Jézus keresztje alól elvezetik. A kép 2'5 m. magasra és F32 m. szélesre van tervezve.

— „A Pallas Nagy Lexikona“, eme legkiválóbb Íróink közreműködésével szerkesztett nagy becsű eneytdopaedikus műből közelebbről az I. kötet 15-ik füzete jelent meg, mely egyszersmind befejező füzete az I. kötetnek. E füzet „Appomattox-Aradmegye“- ig terjed, s számos, a szövegbe nyomott illustracziókon kívül az aquincumi ásatások, s Aradmegye térképét hozza műmellékletül. E füzet tartalmazza továbbá az I. kötet czimlapját, a mű „Előszóját, a kötet tartalomjegyzékét,- s a munkatársak névsorát. Az I. kötethez a kiadó Pallas irodalmi részvénytársaságnál igen díszes bekötési táblák is kaphatók 1 írtért. — Ismételve ajánljuk a nagybecsű munka megszerzését minden müveit olvasó becses figyelmébe.

— „Magy. kir. áll. reáliskola.“ feliratú, halványkék mezőben, díszes aranyozott betűkkel, ízlésesen készült czimtábla ékeskedik pár nap óta reáliskolánk homlokzatán, büszkén hirdetve, hogy ismét elfoglalta az őt méltán megillető helyet az évek hosszú sora óta az épület kapuja fölött ezégéreskedett „gymnasial-ka- serne“ helyett, s hogy falai közé, — melyekben évek hosszú során át Mars fiainak profán zaja visszhangzott, — újra visszatértek régi jogos lakói: a szelíd Múzsák, hogy hirdessék a béke és műveltség áldásos igéit. Az elegáns czimtábla igen emeli a renoválás folytán ronda külsejéből igazán csinossá varázsolt épületet, mely ma egyike fő-utezánk csinosabb s szemrevalóbb épületeinek.

— Vasúti forgalom beszüntetés. A m. kir. államvasutak Fülek és Losoncz állomásai közt, hidrongálás miatt, a vasúti forgalom bizonytalan időre be van szüntetve.

— Adakozás. Ludányi Antal apát-kanonok ő í sga közelebbről az egri dalkör pénztára javára 5 frtot és az egri önk. tűzoltó- egylet javára szintén 5 frtot volt kegyes adományozni.

— Felülfizetés. A jogász-tánczestély alkalmából Ludányi Antal apát-kanonok úr utólag öt forintot felülfizetni kegyeskedvén, azt e helyen köszönettel nyugtázzuk. Halász Aladár pénztáros, Lechner Kálmán, ellenőr.

— Kápolna község új telekkvi betéteinek felülvizsgálására az igazságügyministerium által Osváth Imre pestvidéki kir. törvényszéki biró küldetett ki, — ki is e hó 23-án városunkban megjelenvén, a felülvizsgálatot megejtette, minek folytán Kápolna új telekkvi betétei most már közforgalomba lesznek bocsáthatók.

— Irodalmi pályázat. A „Szarvas“ czimű békésmegyei társadalmi és szépirodalmi hetilap által költeményre kitűzött pályadijat — a bíráló bizottság egyhangú véleményezése alapján — Sipos Soma egri kir. törvényszéki albiró, lapunk munkatársa nyerte el egy költeményével.

— A néptanítók Éötvös-alapja. A mit törvény és egyes iskolai hatóságok megtagadnak a néptanítóktól, pótolni igyekeznek azt maguk a néptanítók, az önsegélyezés gyakorlása által; segitségökre vau a művelt társadalom is. Az „Eötvös-alap országom tanítói egyesület,“, melyet Péterfy Sándor ezelőtt 18 évvel kezdeményezett, s melyet a néptanítók java-sava lelkesen felkarolt s tőle telhetőleg támogat, fennállása óta 470 tanítói család gondjait enyhítette, 33875 frtot adván részint ösztöndijak részint segélyek alakjában a hozzá folyamodók , k. Ily módon 199 róm. katli., 102 ev. ref., 82 ág. ev., 10 gör. kath., 8 unit. és 69 izr. tanító, tanítónő és tanító gyermeke szeméből törülte le a nélkülözés okozta könyflket. Ezen kivül a „Tanítók orsz. Árvaházának“ a költségeihez 1910 forinttal járult, a „Tanítók

Háza“ alapjára 1303 frtot gyűjtött, saját alapjára pedig 48.937 forintot tőkésített. Van az egyesületnek 30 tiszteletbeli, 750 pártoló, 1450 rendes, 32 alapitó és 88 örökös tagsági dijat fizetett tagja. A múlt évben befolyt adományokból 454 frt, tanitó-egyle- tek évi járulékai — adományai — és gyűjtéseiből 226 frt, egyes iskoláknál elhelvzett perselyekből 35 frt, közigazgatási hatóságok gyűjtéseiből 80 frt, egyéb adakozásokból és gyűjtésekből 1365 frt; összes bevétel 12.480 frt, kiadás 9195 frt. A múlt évi tiszta jövedelem 3285 frt; ebből ösztöndíjakra és segélyekre fordít 1500 frtot, a Tanítók orsz. Árvaházának alapjához ad 294 frtot, betegségben sinlődö rendes tagoknak nyújt 250 frtot, a beteg tanítók menedékháza alapjára tőkésit 150 frtot, a magyar Tanítók Házának alapjához csatol 150 frtot, a Rökk Szilárd, Rökk Pál, Gyertyánffy, Lederer, Zirzen, Békey, Örley és Pé- terfy-féle alapítványok kamatai fejében kioszt 370 frtot; az egyesület tőkésített vagyonához pedig 551 frtot csatol. Bármily szépnek lássék is az eredmény, mit a népanitók „ Eötvös-alapja“ felmutat, még ma sem felelhet meg az igényeknek, melyeket a szegény tanítók és jelesen tanuló gyermekeik irányában támaszthatnak. A tanítók tömegesebb támogatására és a művelt közönség pártfogására van szüksége. Az „Eötvös-alap orsz. tanitói egyesület“ feladatai közé tartozik az is, hogy létesítse a fő- és székvárosban a magyarországi tanítók házát, melyben az egyesület tagjainak felsőbb iskolákban, egyetemeken tanuló fiai részben ingyen, részben pedig mérsékelt díjért szállást kaphassanak, hogy otthona legyen a magyarországi néptanítók fiainak, ha a szülei házból, a család köréből idegen emberek között kell él- niök, hogy hajlékuk legyen Budapesten az országos jellegű tanitói egyesületeknek, a melyben tanácskozásaikat megtarthassák. Ennek a tanitói haznak a felipétésére a magyar nemzet ezredéves fennállásának az ünnepét akarjuk felhasználni. Ha nem állíthat a nemzet, az állam az ezredéves ünnep alkalmára ezer- népiskolát és kisdedóvodát, illő, hogy segítsék felépíteni a tanítók házát, mely áldásthozó, maradandó emlék lesz hazánk ezredéves történelmében és azt bizonyítja, hogy a magyar nemzet méltán foglal helyet a kulturállamok sorában. Más országok fővárosaiban, pl. Bécsben, Zágrábban, Berlinben is vannak ily ta- nitóházak és szegénysorsu tanulókról gondoskodó intézetek ; illő, hogy legyen Magyarország fővárosában is. A tanítók azonban, általánosan ismert nyomorúságos anyagi helyzetüknél fogva, a maguk erejével nem képesek ezt a magasztos eszmét megvalósítani, kénytelenek az állam, a törvényhozás, a hatóságok és a nagyközönség jótékonyságára apellálni. Ha van egyesület vagy testület, mely a társadalom támogatását megérdemli, bizonyára a magyar tanítóság az, mely minden erejét, összes tehetségeit a nép nevelésének, oktatásának szenteli s arra munkál, hogy vallásos, erkölcsös, munkás és müveit legyen minden magyar és általuk virágzó, hatalmas és dicső az „imádott haza“. Lakíts Vendel.

— A magyar helyesírás 73 gyakorlati leczkében. Ilyen czimű könyvecskét adott ki a napokban Hoffmann Mór, az ismert n.- kanizsai paedagogus, a ki e legújabb müvével az iskolai oktatásnak oly segédkönyvét alkotta meg;„aminek hiányát már igen sokszor fölpanaszolták szakköreink. 0 ugyanis a helyesírási szabályok begyakorlására kitünően összeválogatott példagyűjteményt ad a gyermek kezébe, a ki igy, a nélkül, hogy bármiféle szabályok emlékezésével kellene megterhelni, tisztán gyakorlati utón sajátíthatja el az orthografiai ismereteket. Maguk a gyakorlatok annyi szakaszra oszlanak, a hány helyesírási szabály van és egyrészt különálló szavakból, másrészt mondatokból, állanak. Dicsérettel kell megemlítenünk, hogy a szerző óvakodott bármiféle önkényes szabályok felvételével és szorosan alkalmazkodott az akadémia helyesírási szabályaihoz, valamint a legjobb Íróinktól szentesített, uzushoz. A kis könyvecskét, mely 48 oldalra terjed, a Lampel-czég (Wodianer F. és Fiai) adta ki. Ára 20 kr.

— Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében, Budapest, Muzeum- körut a Nemzeti színház bérházában megjelent Knorr Alajos Önügyvédjének 3 ik füzete, melyben a szerző folytatja a különleges bíróságoknak ismertetését, ezek között az osztrák-magyar bank válogatóit bíróságának szervezetét, a konzularis bíróságok és a cs. és kir. főudvarnagyi hivatal hatáskörét. Ezután áttér a másodbiróságokra, ismerteti azok hatáskörét polgári perek és perenkivüli, továbbá kereskedelmi, váltó, csőd, bánya, valamint fenyitő ügyekben, fegyelmi és telekkönyvi ügyekben; a kir. törvényszékek mint másodbiróságok hatáskörét, felsorolja a kir. Ítélőtáblákat és azok területét; előadja a legfőbb bírói hatóságok hatáskörét, nevezetesen a kir. Curia és a kir. pénzügyi közigazgatási bíróság ügykörét; azután ismerteti a kir. ügyészségeknek,