Eger - hetilap, 1893
1893-04-18 / 16. szám
126 Hazánk apostola. Merénylet élete ellen. Boldog halála. Most is visszakivánjuk. Szentié avattatása. Dicsőséges jobbjának története. Szent Istvánnapi prédikáczió. Mily ostobaság a káiomkodás. Szent Lőrincz vértanú. Nyári csillaghullás. Oktalan babonák a csillagokról. Hunyadi János halála. Szent Ilona. Nagy Konstantin császár csodás látomása. A szent kereszt feltalálása. Szent Bertalan apostol. Bertáinnnapi prédikáczió. Kalazanczí szent József. Szent Áposton püspök. A gyászos mohácsi vész. Fegyverletétel Világosnál. Szűzanyánk szeplőtelen szive. Szeptember. — Emberes hónapok. Iskolába gyermekek! A szent őrangyalok ünnepe. Földi őrangyalok. Kisasszony napja. Szent Rozália. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Mária nevenapja. Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. Héifájdalmú Szüzanya. Tanulságos történet. Szent kereszt felmagasztalt atása. Szent Január püspök. S/ent Gellért Csanádi püspök két prédikácziója s vérta- nusága. Szent Mihály arkangyal. Szent Mihály lova. Halál, temetés. Október. — Szüret. A fillokszéra Isten csapása. Kis farsang. A keresztény és boldog házasság. Szent olvasó vasárnapja. Az ünnep eredete. Mily kedves ájtatosság az olvasó! Asszisi sz. Ferencz. Még egyszer Herkó Páterről. Felséges királyunk nevenapja. Pázmány Pé’er, esztergomi érsek. Nemzeti gyásznap okt. 6-án. Mindszenti Gedeon. Munkácsy Mihály. A kenyérmezei ütközet. Kinizsi Pál, a magyar Herkules. Borgiász sz. Ferencz. Szent. Terézia Dobó István és az egri nők. Szent Lukács. Szent Vendel. Szent Simon és Tádé apostolok. Levélhullás. November. — Mindenszentek ünnepe. A szentek tisztelete. Minden állapotban lehetünk szentek. Példák. Két adoma. Halottak napja. Szent Imre herczeg. Szent Márton lúdja. Magyarországi szent Erzsébet asszony. Szent Czeczilia. Szent Katalin. Szent András apostol. Ólomöntés sz. András napján. Oktalan és veszedelmes babona. Deczember. — A tél örömei. Adoma. Disznótor. Lelki örömek. Advent. Hajnali misék. Xavéri sz. Ferencz. Szent Borbála. Szent Miklós püspök. Szent Ambrus püspök. Szeplőtelen fogantatás ünnepe. Szent Lucza szűz. Tűzbe a Luczaszékkel! Lucza-kalendáriom. Első szüléink. Ádám és Éva. Szent karácson estéje. A kedves karácsonfa mit jelent? A betlehemesek. Éjféli, pásztor- és karácsonnapi szent mise. Szent István, az első vértanú. Szent János apostol. Apró szentek napja. Szent Szilveszter pápa. Az esvteudő utolsó napja. Függelék: Példaképek (kath. hazafias versezet Fráter Josephustól.) E részletes kimutatásból tüzetesen megítélhető a tartalom sokoldalúsága és tanulságos volta. A szerző igyekezett az elsorolt dolgokat könnyen érthető, népies, vonzó modorban előadni. Szép fehér papiroson, tiszta nyomással, képecskéknek beváló díszes kezdőbetűkkel ellátva jelent meg a tarka-barka, de érdekes gyűjtemény. A 13 ivre, 208 lapra terjedő müvet 14 nyomdai ékítményen kivül 41 kisebb-nagyobb kép díszíti, melyeket — költséget nem kiméivé — szerzett meg a kiadó. A mű ára fűzve 50 kr.; félvászonban 65 kr., csinos vászonkötésben 80 kr. Nép- és iskolai könyvtáiak szántára, valamint vizsgálati ajándékul kiválóan alkalmas. Megrendelhető Egerben (lyceum) Hevesmegye, Ba- bik József, tanítóképző tanárnál. — „Magyarország földbirtokosai“ czim alatt a napokban egy nagyszabású magyar és német nyelvű mű hagyta el a sajtót, mely nemcsak forrás-munkát képez mindazoknak, kik a magyar birtokviszonyokat tanulmányozzák, de rendkívül fontos szolgalatokat tenni hivatott üzleti és pénzvilágunknak is. — Almanachja ez, arany könyve a magyar földbirtokosoknak, kik 100 holdnál többet bírnak a haza földjéből, felsorolásával egyúttal annak, hogy mennyi birtokukból a szántóföld, a rét, a legelő, erdő, szőlő, nádas s'b. — Az óriási anyag, mely egy nagy quart alakú könyvnek 1200 lapját veszi igénybp, czélszerű beosztással van könnyen kezelhetővé, téve. — Megye, járások és községenkint (melyeknek u. p. is közöltetik) levéti a birtokosok felsorolva, bármely magyaiországi birtokra vonatkozó adatok a legkönyeb- ben feltalálhatok. — A tartalomjegyzék pedig megyék szerint közli az összes birtokosok névsorát alfabetikus sorrendben és a községek jegyzékét, megjelölve a lapot, a hol a keresett nevek feliithetők. — A jelzett nagyszabású munka a gazda közönség és üzlet-világunk régi hiányát pótolja. — Egybeállítását rövid idő előtt elhalt tudósunk, dr. Szontagh Albert kir. tanácsos, a m. kir. földmivelési ministerium birtok-statistikai osztályának vezetője kezdette meg a pénzügy-igazgatóságok legutolsó hiteles kimutatása alapján, kinek halála után Baross Károly, az orsz. magyar gazd. egyesület titkára rendezte sajtó alá és adta ki. — Minden megye adatai elé Németh József m. kir. földmivelési ministeri fogalmazó megírta az illető megye terjedelmes gazdasági monographiáját. — A mű ára kötve 16 frt, kötetlen 15 frt, megrendelhető a Smger és Wolfner czég útján, valamennyi könyvkereskedésben, vagy a mű kiadó-hivatalában Budapest (Köztelek.) — Legközelébb a Hevesmegyére vonatkozó adatokat tüzetesen foguk ismertetni lapunkban. — Felhívás! Hazánk éjszaki határain napról-napra veszélyesebb alakot ölt az államellenes izgatás; a magyar állam fanatikus gyűlölete mind több polgár szivében ver gyökeret. A felvidék nemzetiségi mozgalmainak ma már csak az államhatat out és a hazafias társadalom minden erejének megfeszítésével vitt, vál- vetett tevékenysége állhatja útját. A magyar társadalom eddig vajmi keveset tett ez irányban a haza védelmére és a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület, mely kisdedóvók és népiskolák felállítása és segélyezése, népszerű olvasmányok terjesztése, felnőttek számára tanfolyamok rendezése, a felvidéki magyar színészet sorsának biztosítása által kívánja szolgálni a Felvidék magyarosodásának szent ügyét, éppen ott keresett eddig hiába támogatást, ahonnan azt legtöbb joggal remélhette, az Alföld müveit és gazdag magyarságánál. Az Alföld magyarjaihoz intézzük tehát most, m dőn a veszély nagyságát többé senki sem vonhatja kétségbe, kérő szózatunkat, részesítsék törekvéseinket támogatásukban. Mi felvidéki magyarok kevesen is, szegények is vagyunk. Lelkesedésünk megfelelő anyagi eszközök híján kárba vész és a szláv áradat előbb utóbb el fog temetni, mert az állam tevékenysége, ha abban a társadalom teljes lelkesedéssel nem vesz részt, nem vezethet kellő eredményre! Sorakozzék tehát zászlónk, a nemzeti egység zászlaja alá mindenki, a kinek keblében magyar szív dobog; lépjen be egyesü etünkbe minden művelt magyar ember, aki átérzi velünk, hogy Magyarországnak magyar or-zággá kell lennie! Ezen kéréssel bocsátjuk közzé taggyüjtő-iveinket, és reméljük, hogy kérésünket meg fogják hallgatni a/.ok, akiktől soha igaz, hazafias iigy még nem kért hiába támogatást. Nyitrán, 1893. évi április hó 8-án. Dr. Kostenszky Géza, egyes, jegyző, elnök helyett az ig. választmány megbízásából : Graus István. — Társas kirándulás Konstantinápolyba. A magyar királyi államvasutak városi meue'jegyirodája (Hnngaria szálló) ez évben is társas utazást rendez a török fővárosba, a melyre vonatkozó Programm már megjelent. A menetjegyiroda az előző években oda rendezett, társas utazásokból merített tapasztalatokon okulva, az ez évi kirándulást oly időre tervezte, mely a keleten való utazásra és ot,t tartózkodásra legkellemesebbnek bizonyult, és ez május hava. — A programúi, mint előzőleg már jelezve volt, hű képét nyújtja a rendező menetjegyiroda ismert azon törekvésének, mely az utazás kényelmének szemelőtt tartásával abban összpontosul, hogy a résztvevőkkel a kelet legfőbben a török főváros értékességekben gazdag tárházát alaposan megismertesse. Kényelmes lesz az utazás, mert az háló és étkező kocsival is ellátott külön gyorsvonattal történik; érdekes és tanulságos lesz a Konstantinápolyban való 5 napi tartózkodás, a mennyiben a menetjegyiroda jó előzőleg gondoskodott a török főváros minden épületét jól ismerő kalauzokról (dragománok), kiknek gyakorlott vezetése mellett megtekintik a résztvevők a török főváros mindennemű hírneves egyes részleteit, alkalmuk lesz május 12-ikén, pénteki napon, a török szultán mecsetbe vonulását, (Szelamlik) megtekinteni, meglátják a török császárság legfőbb n élróságait, Konstantinápoly helyőrségét s magának a szultánnak testőrségét is. — Hozzávéve még azt, hogy a résztvevők lakással és étkezéssel való ellátására a legmodernebb szállodák lettek Konstantinápolyban lefoglalva, méltán következtethetni azt, hogy egy valódi élvezetekben gazdag kirándulásról van szó, melyre a résztvevők min- d'g kellemesen fognak visszaemlékezni. — A programúi egyes részleteire nem terjeszkedhetünk ki; itt csak annyit, hogy a különvonat f. é. május 6-án este 6 órakor indul a keleti pályaudvarból és 7-én déli 12 óra 42 perczkor érkezik Konstantinápolyba. Részvételi dijak: I. osztály 195 forint. II. oszt. 160 frt., beleértve az étkezést a vasúton Konstantinápolyig és az 5 napra való teljes ellátást Konstantinápolyban, — ellátás nélkül I. osztály 120 frt. II. oszt. 90 frt. — Jelentkezéseket 50 frt előleg lefizetése mellett elfogadnak májushó 1-ig bezárólag a magyar királyi államvasutak budapesti (Hungária szálló), aradi, belgrádi, brassói, fiumei, kolozsvári, kassai, nagyváradi, pécsi, temesvári és zágrábi városi menetjegyirodái, a melyek készségesen és bérmentve szolgálnak programmal. Felelős szerkesztő: Szabó Ignácz.
