Eger - hetilap, 1893

1893-05-09 / 19. szám

148 — Gyászhir. Medveczky Antalné, elébb özv. Rigó Jánosné, szül. Csima Mária úrnő, élete 72-ik évében hoszas szenvedés után f. máj. hó 5-én elhunyt. Temetése Gyöngyösön f. hó 7-én közrész­vét mellett ment végbe. — Az egri szölöszeti telepről. Becses lapjának egyik szá­mában megjelent közlemény rábírt engem is, hogy kimenjek, a híres telepre; — miben áll hát ez a nagyszerű eszme? — Én már csak olyan vagyok, hogy csak a magam szemének szeretek hinni. Őszintén bevallva, nem is valami jó indulattal fáradtam ki — hiszen magam is olyanféle filokszerasujtott lévén — el vagyok keseredve — a mindenféle filokszera-tanácsok ellen s biztosra vettem, hogy megint valami uj felültetésnek áldozata leszek. No most az egyszer nem bántam, hogy utána jártam a dolognak. A mit ott láttam, az én laikus — de kipróbált laikus lelkem kép­zelni sem tudott volna. Sürög-forog ott ember-, lány-, gyermek összevissza — és az mind összevág egy czél érdekében, akár a kerekek az óraműben, melyek járásában csak az órás tud eliga­zodni — a laikus a „czifferblattról“ csak az időt olvassa le, én erről is lelki szememmel láttam már a czifferblattot, mely szélié­ben az egri hegyen majd elterül — s melyről danoló szüretelők gyűjtik azt a drága boldogító egri nedvet, melyek élvezete mel­lett eszébe sem jut az embernek az időt mérni, s nem is gon­dolni vele, mennyi fáradságba és bajba kerül annak előállítása, kivált e mostani filokszeravilágban — mikor már ez az átko­zott féreg már másra is átmegy. Künn volt akkor a tanár is — magyarázgatta e dolgokat, de nem sokat hallgattam — e szép kikerekitett dicsériákra, borsódzik a hátam, ha tanárt látok — hát még filokszeratanárt. — De szerencsémre egyéb dolga volt, el kellett mennie, én pedig szépecskén ott maradtam, és ellen­zéki furfanggal vallatóra vettem a vinczellért, kitől megtudtam, hogy eddig nem egész 12 napi munkában 25.526 db szőlőojtvány készült el, ebből 16399 db különböző egri szőlőbirtokosok, 9127 db a telep részére, és még számosán vannak előjegyezve; kik szándékoznak ojtatni. Hát mégsem oly indolens a mi közönsé­günk, ha .... no erről majd másszor. — Egy munkásra, — a vesszőt mosó gyereket is abba számítva — esik 153 db készojt- vány. Van nap, melyen 2700 db is elkészül. Az átlag 2127 db. Százának készítési költsége mintegy 45—55 kr. Ezentúl foly­vást figyelemmel kisérem az e téren való mozgalmat — és ha meg­engedi, figyeléseim eredményét becses lapjában közlöm. Végre kö­telességemnek tartom kijelenteni, hogy már kezdek a filokszera tanárokra nem haragudni .... s el is hiszem Braun Károly kedves barátomnak — hogy Egerben is lehet használható filok­szera tanár. ....................cs ... a. •— Rehabilitált polgármester. Balogh Gyulát, Gyöngyös város felfüggesztett polgármesterét, belügyministeri rendelet foly­tán, Zalái- József, Hevesmegye alispánja a múlt apr. hó 29-én polgármesteri hivatalába visszahelyezte. oly kegyes, mesteremül szegődni, ön, aki úgy keringőz, mint egy szilfid? Szenteljen nekem mindennap egy órát. S ha önnek is úgy tetszik, kezdjük el mindjárt az első leczkét, hogy némi fo­galmat nyerjen táncztehetségemről. E szavakkal Napoleon felállt, átkarolta a herczegnőt, s né­hány keringő-fordulatot tőn vele, miközben Louise porosz királynő hires keringőjét rettentő hamis hangon dúdolta. Alig tett azon­ban meglehetős esetlenül egypár keringő-fordulatot, feje elszédült úgy, hogy szemeivel alig látott, kénytelen volt tehát hirtelen megállani s egy consol-asztalkában megkapaszkodni, hogy el ne essék. — Sire! — mondá ekkor Murat, aki a császár segítsé­gére sietett, s leültette — ebből elég volt ennyi, meggyőzni ben­nünket, hogy önből soha se válik más, mint rósz táncztanitvány; mert hát fölséged arra van hivatva, hogy másokat tánczoltas- son meg, nem pedig arra, hogy másoktól fogadjon el táncz- leczkéket. — Istenemre! barátom, — mondá Napoleon, alig bírva lé- lekzethez jutni, s homlokáról törölve az izzadságot, — ha felesé­gemmel nem tánczolhatok is keringőt, majd megkísérlem, hogy vele más tánczot lejthessek, mint például monakót; ez nem nehéz, s nőm is könnyen megtanulhatja. Az igaz, hogy a lépések benne mindig egyformák, de hát neki is be kell majd vele elégednie. Egyébiránt Napoleon nagyon szerette, ha öreg sappeurjeit tánczolni látta, s jó izüket kaczaghatott azok esetlen ugrán- dozásain. „ Nem mulaszthatjuk el ezúttal egy különös esemény elbeszé­lését,. melyben egy érsek tánczolt keringőt. — Ajánlat. Tisztelettel értesítem a tanítással és lelkipász­torkodással foglalkozó főt. papságot, nemkülönben a római és gör. kath. néptanitó urakat, hogy az általam kiadott legújabb Deharbe-Tóthfalussy róm. kát. Kátéból ezennel felajánlok 500 példányt 1 frt 60 kr. helyett 1 frt 20 krért, úgy azonban, hogy 1 frt 20 krból a 20 krt. a kath. néptanítók országos árvaházá­nak fogom beszolgáltatni t. Erdélyi Imre szatmári elemi iskolai igazgató-tanitó ur utján, ki szives volt megígérni, hogy ezen 20 krból keletkező kedvező összeget rendeltetési helyére juttatja. E sorokat a tanitó-egyesületek, népiskolák és esperesi körök figyelmébe is melegen ajánlom, mert a mellett, hogy a könyvtárt egy hasznos és nélkülözhetetlen könyvvel gazdagítják, másrészt egy magasztos intézmény tőkéjének gyarapítását mozdítják elő-. A munka sűrűn nyomott 26 iv. Szól a hitről, parancsokról s a ma- laszt eszközeiről s úgy a főt. papságra, mint a néptanitó urakra nézve egyedüli nélkülözhetlen könyv. Sacerdotibus etiam erga s. Szathmáron, 1893. április 26. Tóthfalussy Dániel, képzőintézeti hittanár s népiskolai hitelemző. — „A szellem birodalmában“ (Im Reiche des Geistes). A tu­dományok illustrált története. Szerkeszti Faulmann K. cs. és kir. tanár; — 13 térképpel, 30 melléklettel, és 200 a szövegbe nyo­mottábrával.“ E czim alatt jelent meg a Hartleben A. budapesti (bécsi, lipcsei) előkelő könyvárus által kiadott nagy becsű mű 2—4-ik füzete, mely a középkori tudományok állását, különösen a szépművészeteket, a theologiát, s a jogtudományt tárgyalja rendkívül érdekes, vonzó előadásban, a leghitelesebb s legelő­kelőbb források alapján, az eredeti illustrácziók másolataival. A jeles mű, mely 30 füzetben fog megjelenni, valóban nélkülözhetet­len kincse azon t. olvasóinknak, kik hivatásuknál fogva a tudo­mányokkal foglalkoznak. Egyes csinos kiállítású, s bőven illust­rált füzet ára 30 kr. Megrendelhető minden könyvkereskedés utján. — Gazdasszonyoknak. A közeledő pünkösdi ünnepek al­kalmából tisztelt olvasónőink szives figyelmébe egy kitűnő má­zoló szert ajánlunk puha padló számára. Ugyanis Keil Alajos padlózat-fénymázát, mely igen szép, fényes, kitűnően takar, a mellett gyorsan szárad és rendkívül tartós. A Keil Alajosféle padlózatfénymáz Egerben kizárólag Steinhäuser A, Istvánnál kapható. — Szegény Balog Csinda Jancsi, ezelőtt mintegy 30 évvel, mint hat éves purgyé még ott vetette a vályogot az egri Ár-' nyék-Szala partján. De mihelyt az apja hegedűt adott a kezébe, mindjárt kitűnt, hogy a kis Jancsi rajkó a vályogvetésnél s üst- foldozásnál magasabbra született, mert már njolcz éves korában annyira kitűnt zenetalentumával, hogy még a hires Patikárus Ferkó, meg az öreg Rácz Pali is megbámulták, mint olyan honi művészt, akinél még a hires bandák leghíresebb barna zenészei se tudtak szebben, ügyesebben kontrázni. Szóval a kis Jancsi volt a budapesti kontrások liliputi-királya. De még ennél is ma­A negyvenes években történt, hogy Salins városa Franczia- országban egy borzasztó tűzvész áldozata lön, mi által számos család jutott koldusbotra. A bordeauxi érsek saját vagyonából is tetemes áldozatot hozott a szerencsétlen tüzkárvallottak fölsegél- lésére, e mellett azonban egyházmegyéje templomaiban e czélra gyűjtéseket is rendeztetett. — Egy napon meghallá, hogy egy dúsgazdag bordeauxi polgár nagy tánczvigalmat adott. A féuyes estély javában folyt már, midőn úgy éjféltájban az érsek egy­szerre váratlanul megjelent a tánczteremben. Mint az üldözött őzek, futottak szét egyszerre a tánczos párok; a zenekar elhall­gatott, s a házi úr sietett a nagyméltóságú egyházfejedelem fogadására. — Miért hagyták abba a tánczot? — kérdi az érsek. Én nem azért jöttem, hogy mulatságukat megzavarjam. Kérem sze­retettel, csak tánczoljanak tovább, majd később aztán én rám is rám kerül a sor. Az érsek minden rábeszéllése s kérése daczára azonban a tánczosok és tánczosnők a legmélyebb tisztelet kifejezése mellett, nem mozdultak helyeikről. — Nos, hát, — mondá az érsek, a zenekarigazgatóhoz for­dulva, — ha senki sem akar tánczolni, kérem, játszók az én számomra egy keringőt. Ekkor az érsek karra ölté a házi asszonyt, s körüllejté vele a táncztermet, miközben kalapját nyújtva a vendégek mindegyi­kétől adományt kért a salinsi tüzkárvallottak javára. E séta a tánczteremben, finom zene által kisérve, minden szivet egyszerre megragadott, s az érsek kalapjában csakhamar jelentékeny összeg gyűlt egybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom