Eger - hetilap, 1893

1893-03-28 / 13. szám

100 tonos, néha pedig valóban meglepő, s nagy jelentőségű sükerek kisérték, melyek nagy mértékben hozzájárultak hírneve megala­pításához, s növeléséhez. Mint városi főorvos az irgalmas nénék egri kórházát s tébolydáját a modem kórházi intézmények szín­vonalára emelte. Mint megyei főorvos a legnagyobb erélyt s szi­gort fejtette ki, hogy a megyei körorvosi intézmény czéljának minél jobban megfeleljen, s a közegészségügyet a lehető magas fokra óhajtván emelni, mindjárt megyei főorvosi tisztje elfoglalá­sakor egy ritka szakértelemmel s a leghelyesebb gyakorlati el­vek alapján kidolgozott memorandumot alkotott a megyei köz- egészségügy s a körorvosi intézmény reformja tárgyában. Ugyané czél felé tört ama tevékenységével is, melyet, mint a hevesmegyei orvos-gyógyszerész egyesület tagja és elnöke, az egylet körében évek hosszú során át kifejtett. Hogy a társadalmi téren mily lelkes buzgalmat, mennyi odaadó, áldozatkész ügyszeretetét tanúsított humanisztikus intéz­ményeink létesítése, s kifejlesztése körül, mindnyájan tudjuk. Az egri városi szegények menedékháza (dologház) egyenesen az ő' alkotása. Az egri önkéntes tűzoltó egylet mai virágzó állapotai­nak alapvétőjéül szintén Danilovics Pált ismeri el, ki ez egyesü­letnek éveken át volt riika erélyű, de azért mindenkor becsült s szeretett ténykedő, utóbb pedig tiszteletbeli főparancsnoka. Az egri koszorús dalkör Danilovics Pál elnöklete, s az ő buzdító, lelkesítő erejének hatása alatt aratta legelső fényes diadalait, s vetette meg alapját mai országos hírnevének. Szóval nem volt egyesület, nem volt humanitárius intézmény, melynek Danilovics Pál nagy tevékenységű munkás tagja, — nem volt társadalmi mozgalom, melynek mindenha éltető lelke ne lett volna — ön­zetlenül, tisztán magasröptű lelke nemes sugallatát követve, s nem törődve a félreismeréssel, az irigység áskálódásaival, s a — hálátlansággal, melyekből szintén bőven kijutott az osztályrésze! Élte utóbbi éveiben súlyosan nehezedett nemes gondolko­zás lelkére ama mérhetlen szerencsétlenség, mely városunk la­kosságát a philloxeravész pusztításai által érte. Ez a szomorú gondolat egy pillanatig sem hagyta lelkét nyugodni, s folyton azon töprengett, miként lehetne Eger város elpusztult szőlőhegyeit rekonstruálni, s újból virágzókká tenni. E végből alapos tanul­mány tárgyává tette a szőlők újra telepítésének kérdését, s rend­kívüli áldozatokat hozott, hogy tanulmányait gyakorlati kísérle­tek utján érvényesítse; s ez utón is, mint vezér, biztos példával menjen elül polgártársai anyagi jólétének úgyszólván újraterem­tése ösvényén. Az utóbbi két-nárom évben ez a törekvés foglalta el összes szabad idejét, e czél egy pillanatra sem hagyta pihenni; fokozott, lázas munkássággal, határt nem ismerő anyagi s szel­lemi erőáldozatta! tört e czél felé; — de végre is a túlfeszített akaraterő kimerült, s a nemes életet követelte áldozatul, anélkül, hogy e részbeli fáradalmainak sükerét, melyen annyi nemes am- biczióval csüggött, melyhez annyi szép reményt fűzött, megér­hette volna. Bold. Danilovics Pál a társas életben kiváló tudomá­nyos képzettségével, előkelő műveltségével, szelíd, nemes lelküle­tűvel, korrekt jellemével, áldozatkész humánus, baráti érzelmei­vel, — s ami jellemének egyik fóvonása volt, — örökké derült, éles elmésségtől szikrázó, humoros, néiia erősen szatirikus, de soha nem sértő, vidám, mondhatnék pajzán kedélyhangulatával bilincselt le bennünket, meiy kedélyhangulat még az utóbbi években is változatlan erejű vonása volt jellemének. Finomság, derültség, pajzánság, elegánczia, s szellemesség jellemezték tár­salgását, s modorát. Ezek a vonások szerezték meg számára bécsi tanárainak is osztatlan vonzalmát, s szeretetét, kiknek a törzsgyökeres magyar fiú „német kolloquiumai“ nemritkán élénk derültséget sze­reztek, de emelett a páratlan szorgalom méltó elismerését is ki­vívták. Ezeknél fogva lett „Pali“ bécsi magyar pályatársainak kedvencze, vezére, de respektálták bécsi német diák-kollégái is, — mert kitűnő vivő hírében állott. Ezeknél fogva volt müveit társas köreinknek mindenha szívesen fogadott, kedves alakja, — mindnyájunk testi lelki jó barátja, kit rajongó szeretettel vet­tünk körül, s ki maga is igaz, őszinte szeretettel ölelt baráti keblére bennünket! De ha hivatása úgy hozta magával, tudott komoly s ener­gikus is lenni, s mert a kötelességek teljesít és ében mindenkor elüljárt jó példával, ez mindenkorra biztosította számára a tisz­teletet s tekintélyt. Néh. Danilovics Pál az 1871-ik évben nősült. Ebben is ne­mes szive vonzalmát követte, midőn Sir Viktóriát., néh. Sir Gá­bor tiszti alorvos ritka szépségű s kiváló műveltségű leányát vette nőül. E házasságnak egyetlen figyermek lett gyümölcse. Néh. hold. eml. Danilovics Pál elhunytáról gyászjelentést adtak ki: a boldogult családja; Hevesmegye tisztikara, s az egri dalkör. Temetése a boldogult állását s érdemeit megillető diszszel és egyházi pompával a múlt vasárnap, f. márcz. hó 26-án, a délesti órákban ment végbe, városunk összes lakosságának min­den rétegéből impozánsul egybesereglett óriási közönség részvéte mellett. E részvevő közönségben ott láttuk testületileg a megye tisztikarát, élén a főispánnal, dr. Kállay Zoltán ő mlgával, a városi tisztikart, élén Grónay Sándor polgármesterrel; a heves­megyei orvos-gyógyszerész-egyletet, élén dr. Koller és dr. Schön­berger elnökkel; az egri önk. tűzoltó egyesületet teljes díszben kivonulva; az egri koszorús dalkört; az egri jogakademia pol­gárságát élén az igazgatóval s a tanári karral; s több számos egyletek és testületeket. Ezenkívül az egri mélt. főkáptalan, a kir. törvényszék, kir. ügyészség, pénzügyigazgatóság, s valameny- nyi egyéb hivatalok, tantestületek s egyletek tagjai közül számo­sakat. A gyász-szertartást, a boldogult iránti tiszteletből Szele Gábor, püspök, érseki helyettes, főkáptalani kisprépost ő mlga végezte teljes diszü adstanczia mellett. Gyászszertartás alatt az egri koszorús dalkör zengett megható gyász-éneket. Ennek vé­geztével a boldogul tnak a kegyelet és részvét díszes koszorúival teljesen elborított koporsóját a hevesmegyei orvos és gyógysze­rész egylet tagjai emelték a koszorúkkal szintén egészen föléke- sitett hallottas kocsira, — mire a gyaszmenet megindult a „Fáj­dalmas Szűzről“ nevezett hatvani külvárosi temető felé, hol a boldogult hűlt. tetemeit a megyei tisztikar tagjai a gyász-kocsiról leemelvén, sírjához vitték, melybe örök nyugalomra helyeztettek hült hamvai. Az egri dalkör megbízta Kelemen Lajos dalköri jegy­zőt és működő tagot, hogy a sírnál búcsúbeszédet mondjon feled­hetetlen diszelnökük fölött, s tolmácsolja a dalkör érzelmeit és gyászát. A megbízott készült is beszélni, azonban a család óha­jára ez elmaradt, mert nem érzék magukat elég erősnek a mé- lyen-sujtottak, hogy a sir mellett hosszabb időt képesek legyenek tölteni a leggyötrobb lelki kínok között. A boldogult ravatalára a hála, kegyelet, barátság és szere­tet által helyezett díszes koszorúk nagy számából a következők föliratait volt alkalmunk jegyzékbe venni: 1) „Hevesmegye tisz­tikara. Danilovics Pálnak.“ -— 2) „Eger város közönsége.“ — 3) „Szeretett kartársuknak. Az egri jogakademia tanárai.“ — 4) „A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet. Feledhetlen tagtársá­nak.“ — 5) „A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet gyöngyösi csoportja, — tisztelete jeleül.“ — 6) „A szívből gyászoló egri dalkör. Feledhetlen diszelnökének.“ — 7) „Az egri önk. tűzoltó- egylet. Feledhetlen bajtársának.“ — 8) „A jogakademia polgársága. Szeretett tanárának.“ — 9) „Szeretett barátomnak. Hartl Éde.“ — 10.) „A szerető rokon, őszinte jó barát s gondos orvosnak. Póka István és családja.“ — 11.) Dr. Akantisz Jusztin. Feledhetlen jó barátjának.“ — 12.) „A jó barátnak. A Köllner-család.“ — 13.) „A legkedvesebb jó barátunknak. Okolicsányi Lajos és neje.“ — 14.) „Remenyik József és családja. A feledhetetlen jó barát­nak.“ — 15.) „Feledhetlen barátjának. A Kolossy-család.“ — 16.) „Szeretett barátjának. Buzáth Lajos.“ — 17.) „A feledhet­len barátnak. A Grőber-család.“ — 18.) „Kovács Kálmán, és családja.“ — 19.) „Pali bátyámnak. Szeretetem jeleül. Kürthy Margit,“ — 20.) „Szeretett sógorának. Diviaczky K. és családja.“ — 21.) „Jenő és Szidónia. Feledhetlen barátjuknak (A Végh- család koszorúja). —- 22.) „Vass Lajos és családja barátjának.“ — 23.) „Egyetlen jó barátjának — Náczi.“ (A Göndör-család koszorúja) stb. Ezeken kívül a gyászoló család is helyezett két koszorút a boldogult ravatalára, E lapok szerkesztője, kit a boldogulthoz, közös sorsuk ta­lálkozásából fakadt rokonszenv szülte régi benső barátság fűzött, — e sorokban teszi le a boldogult sírjára, iránta érzett kegye- letes érzelmeinek hervadhatlan koszorúját! Áldás emlékezetére! A hevesmegyei takarékpénztár közgyűlése. A hevesmegyei takarékpénztár, egyike hazánk leg­régibb s legtekintélyesebb vidéki pénzintézeteinek, a múlt szom­baton, f. é. márcz. hó 24-én a délelőtti órákban tartotta az 1892-ik üzletévet záró rendes közgyűlését, saját helyiségeiben, Imre Miklós intézeti elnök vezetése s szép számú érdeklődő részvé­nyes tagok részvéte mellett. Elnök a deponált részvények összeszámolása után a közgyű­lésnek alapszabályszerű határozatképességét konstatálván, a köz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom