Eger - hetilap, 1893
1893-01-10 / 2. szám
10 A következő szakaszt különösen ajánljuk azon t. olvasóink figyelmébe, kik, mint házbirtokosok a villamos világítást házaikba bevezetni kívánják. 9. §. A villamos világítás ára magánosok részére. Vállalkozó kötelezi magát a villamos áramot az l §-ban meghatározott korlátokon belül az azt kívánó magánosoknak kiszolgáltatni. A vállalkozó a magánosok által kivánt villamvilági- tás kiszolgáltatását meg nem tagadhatja, csak akkor, ha az illető fogyasztók a villamvilágitás szolgáltatására nézve érvényes szabályoknak eleget nem tesznek, és különösen a fogyasztott áram árát pontosan meg nem fizetik. Kivételt tesznek egyelőre a délelőtti 9 és délutáni 3 óra közti órák, melyeken belül vállalkozó villamvilágitást szolgáltatni nem köteles. A villamos áram ára 100 Watt-óránkint 6 kr. (12 fillér); ami egy 50 Wattos 16 gyertyás izzó lámpa-óráért 3 krnak (6 fillérnek), és egy 33 Wattos 10 gyertyás izzó-lámpaóráért 2 krnak (4 fillér) felel meg. Ezenkívül minden berendezésért 100 Watt után évenkint egyszer 1 frt évi alapdij fizetendő. Amennyiben azonban valamely házba bevezetett összes lángok átlagos égési ideje valamely évben 500 órára rúgna, akkor ezen alapdij azon házban azon évre nem követelhető. A fenti árból a fogyasztók a következő engedményekben részesülnek: 1) az összes lámpáknak évi átlagos 1000 órán át való igénybevétele esetén az árból levonandó 5°/0. 2) Az összes lámpáknak évi átlagos 1500 órán át való igénybevétele után az árból levonandó 8%. 3) Az összes lámpáknak évi átlagos 2000 órán át való igénybevétele esetén az árból levonandó 10%. 4) Az összes lámpáknak évi átlagos 2500 órán át való igénybevétele esetén az árból levonandó 12%. A magánosok által fogyasztott villamos áram fizetésének módozatai a vállalkozó és fogyasztó közt esetről esetre történő szabad megállapodás tárgyát fogják képezni. Ily megállapodás hiányában, illetve nem létesülése esetében pedig a fogyasztott áram mennyiség megállapítása árammérők segítségével fog történni. Vállalkozó fel van jogosítva a magánvilágitásért járó alapdijakat negyedévenkint előre, az áramfogyasztásért járó összegeket pedig havonkint utólagosan behajtani. Az esetleg járó engedmények, az évi összes fogyasztás alapján az év végén fognak az egyes fogyasztóknak visszatérittetni, illetve javukra íratni. 10. §. Eger város közönsége kötelezi magát, hogy minden Az „EGER“ tárczája. Barátság. Zokon ne vedd, ha tán orvul gyaláznak Volt bizalmasi a baráti háznak. Barátság útjáról könnyebb letérni, Mint rajta a távol szép czélhoz érni. Ez út gyakran vezet tüskék között, Nem egyszer hő könnyektől öntözött. Embert kíván, szilárdat, mint az érez, Kit nem riaszt útján mélység, se bérez. A jellemeknek igaz útja ez, Az járja csak, ki sohsem tévedez. Ki érzi, hogy a lét nyomor tanyája, Ha nincs a szívnek már nemesebb vágya. Az járja csak, kibe lángot vetett, Égi láugot: az emberszeretet. Kinek a barátság oltár, a melynél Áldoz, mint a hivő a szent kehelynél. Hát mit keresne ez úton a gyáva ? Ki félve lép az erősek nyomába! Hitvány voltát érezvén: félretér, Elsompolyog, és tisztább lesz a tér. Hadd szórjon ajka rágalmat, panaszt, Se ég, se föld be nem fogadja azt! Kár megriadnod oktalan szavától, Magát vádolja, ki barátot vádol. Mert a barátság örök védelem, Zokszóra, hitvány vádra képtelen. Léte, mint az aczélé, úgy ered: Láng szüli és sok csapás edzi meg. épületben, amelyben a város köteles világítani, a villamvilágitást berendezteti. A vállalkozó ezég viszont kötelezi magát a villamos áramot az összes városi középületek számára 12%-al olcsóbban szállítani, mint a magánosoknak. 11. §. Vállalkozó tartozik e szerződés végleges jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számítandó 6 hó alatt az építkezést megkezdeni, és a megkezdéstől számítva egy év alatt az összes munkálatokat akként befejezni, hogy a villamvilágitást azonnal megkezdve szakadatlanul folytatni lehessen. 12. §. Ezen szerződés tartama a villamvilágitási telep üzembe hozatalától számítandó ötven egymás után következő évre terjed. Ezen idő eltelte után a közvilágításra szolgáló összes vezetékhálózat ellenérték nélkül a város tulajdonába megy át, mig a többi berendezést a város, más egyesség hiányában 40%-kal becsáron alul jogosult megváltani. Ha e szerződés legkésőbb a 48-ik évben fel nem mondatnék, az húsz évvel meghosszabbítottnak lesz tekintendő. Ez esetben vállalkozó az utczai közvilágítást 50% árleszállítással fogja szolgáltatni. (E §. többi pontjai a korábbi esetleges megváltás módozatait foglalják magokban.) 13. §. A villamvilágitási szerkezetek előállítása és fentar- tása csak a vállalkozó által az e czélra meghatározott időben és a város közönsége és vállalkozó közt évről évre megállapítandó árszabás szerint fog eszközöltetni. Az ezekért járó összegek a vállalkozónak az illető magánosok által a számla kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt kiözetendők, hacsak e részben köztük és a vállalkozó közt más megállapodás nem jött létre. A házak külső faláig vállalkozó a vezetéket saját költségén tartozik adni, berendezni és folytonosan jó karban tartani mindazok részére, akik a nyilvános fővezeték lerakása előtt a villám világításnak házaikba való bevezetése végett a vállalkozóval megegyeztek. Ezek a Ganz és T-a czéggel Eger város villamos világítása tárgyában kötendő szerződési tervezet ama főbb és lényegesebb pontjai, melyek t. olvasóinkat közelebbről érdekelhetik. E szerződésre nézve mindenekelőtt azt jegyezzük meg, hogy a Ganz és T-aféle ajánlat egység-árai, nevezetesen a közvilágításnál az 12/10 kr. a magánvilágitásnál pedig a 3, s illetve 2 kr. egy-egy órai világításért oly mérsékelt árak, aminőket a városi hatósághoz beérkezett közvilágítási ajánlatok közt — még a gázvilágitási ajánlatokat sem véve ki, — jutányosságra nézve S miként a hold. mely a mig napja lángol, Elveszti fényét, s csak éjjel világol: A barátság fényét csak akkor látod, Ha elborulóban már napvilágod! Hát álbarátok vádja mért epeszszen? Az igaz szív ily vádra meg se rezzen. A barátság emlékein tapodva, Az álnok öndiszét ejti a porba. Sipos Soma. Palócz babonák és temetkezési szokások. A mátraalji palóczság életét közelebbről megfigyelve, lehetetlen nem csodálkoznunk, hogy ez az egészséges gondolkozású értelmes népe hazánknak oly annyira babonás. Nincsen az életnek az a nevezetes phasisa, kezdve a bölcsőtől a koporsóig, melyhez valami babonájuk ne szövődnék. Mielőtt az egyszerű hajlék nem ismert, kis új lakóját megvinné a gólya, babonás előkészületek között igyekszik a palócz- asszony azt fogadni, nehogy a gonosz szellemek hozzáférve majd kárt tegyenek benne. Babonákon át óhajt az eladólány tudni- vágyó lelke is belepillantani a jövő titkaiba, hogy merre viszik férjhez, milyen lesz a sorsa? Kimegy karácsony estéjén az udvarra s a zsúppal fedett ház ereszét megveri vagy megrázza, hogy leendő férje-ura vagyoni állását megtudhassa, mert ha a zsúpból tiszta búza hull alá a földre, akkor gazdaghoz, ha pedig rozs, akkor szegényhez megy feleségül; vagy ugyanakkor kiviszi a házban összesöprött szemetet egy szakajtóban, ráborítja a szemétdomb tetejére s a szakajtó fenekére állva, kíváncsian várja, hogy a falu mely tájáról hat el hozzá legelőször az ebek csaholása, mert arra a tájra viszik majd férjhez. Ha pedig a vágy elfogja, megtudhatni a családtagok jövendő sorsát, újból csak a babonához folyamodik, mint az antik-kor népe a delphibeli jóshely Pythiájához: fel állít a szobában kará-
