Eger - hetilap, 1893
1893-02-28 / 9. szám
68 — Az egri egyházmegye köréből. Kontra Vazul, egri rom. kath. fitanitó-képző-intézeti tanár, lyceumi gondnok soly- mosi lelkészszé nevezi etett ki. — „A lelkész! congrua ügye és a püspöki kar.“ E czim alatt hagyta el a napokban az egri érsek-lyceumi nyonadát egy terjedelmes mű első füzete, névtelen szerzőtől. A 109 lapra terjedő füzet alapos és beható tanulmánynyal tárgyalja a kongma-ügyet és a vele kapcsolatos kérdéseket. Számos történeti adattal és törvényekre hivatkozással törekszik a kérdést megvilágítani, s különösen kitűnik az által, hogy a magyar törvényhozás beleszólási jogát elismeri és vitatja. Szól az 187l-ik évi kongresszusról és a kath. autonómiáról is s igen érdekesen világítja meg a királyi patronátus felségjogait. Összehasonlítja és bírálja Schlauch, Császka és Samassa javaslatait s a kalocsai érsek és nagyváradi püspök terveinek köz- és magánjogi akadályait nagy készültséggel fejtegeti. Arra az eredményre jut, hogy „az egyházi javaknak és javadalmaknak akár a Csúszka,- akár a Schlauch-féle javaslat szerinti megterhelése, telekkönyvi lekötése, pusztán a főkegyúri jog alapján, az apostoli király mint főkegyúr engedélyével, a kormány hozzájárulása mellett is, az országgyűlés hozzászólásának, intézkedésének kizárásával nem lenne eszközölhető. A czél e nélkül is Samassa József érsek javaslata alapján bizton és jobban elérhető. Az egri érsek javaslata, a jövedelmek utáni arányos évi járulékokra nézve, kielégítheti azokat is, kik az autonómiai szervezkedés szempontjából kívánnák az ügyet megoldani.“ — Az egri angolkisasszonyok felsőbb leányiskolájuk nyilvánossági jogáért, s illetve felsőbb leányiskolái államérvényes bizonyítványok kiadási jogáért folyamodtak a magy. kir. vallás,- és közoktatási ministerhez. Minister ő nmlga, mielőtt a kérelemnek helyet adna, megbízta Suppan Vilmos dr.-t, a nevezett ministeriumhoz szolgálattételre beosztott tanítóképző intézeti igazgatót, hogy az angolkisasszonyok egri felsőbb leányiskolájában a tanmenetet, az oktatási rendet, a tanerők számát s képességét, az intézet fölszerelését stb. tüzetes vizsgálat alá vegye, s mindezekről a ministernek kimerítő szakszerű jelentést tegyen. Suppan Vilmos dr. ministeri biztos több napon át folytatta a legnagyobb lelkiismeretességgel s részletességgel a nevezett intézetben a jelzett irányban szakszerű vizsgálatait; s mint magánúton értesültünk, az egri angolkisasszonyok felsőbb leányiskolájánál az oktatás-növelésügyre vonatkozó minden irányban a legmegfelelőbb s megnyugtatóbb állapotokat találta. Ez érdemben — s nem a praeparandiák hivatalos látogatása ügyében, — tartózkodott tehát ez úttal Suppan Vilmos dr. miniskat küld nekünk az a Francziaország! . . Igen, s ezt már gyakran ismételhették. A diplomácziai személyzet a császárság idejében sem volt valami briliáns, de tánczolni mégis csak tudtak! S az én derék tánczmesterem, mikor látta, mily figyelemmel s érdeklődéssel hallgatom, igy folytatta pompás rögtönzését: — A táncz, uram, nemcsak élvezet, nemcsak szórakozás. Nem! A táncz egy nagy szocziális kérdés! . . Láija ön ... a házassági kérdés közvetlenül szoros összefüggésben van a táncz- kérdéssel. Napjainkban kevés házasságot kötnek. Amint ezt a statistika kimutatja. Én pedig erősen meg vagyok győződve, hogy annak oka, miért hogy az emberek oly ritkán nősülnek, abban rejlik, mert ritkán tánczolnak. Egy különben kellemes külsejű, de vagyontalan fiatal emberre nézve valóban életkérdés, hogy tánczolni tudjon, ha valamely tisztességes álláshoz akar jutni a világban. Nem rég tanítványaim egyike igazán nagyszerű pártit csinált. Egy egészen közönséges ficzkó volt, aki körülbelül már mindent megkisérlett anélkül, hogy valami sükerült volna neki. De első rangú keringő-tánczos volt, s e kiváló tehetségénél fogva házasság utján két milliót kapott. — Két milliót? — Igen, két milliót . . . még pedig teljesen szabad rendelkezésére álló két milliót. A hölgy, kit nőül vett, teljesen árva volt, se atyja, se anyja, . .. mely körülmény már maga is megér egy milliócskát . . . Ezt a hölgyet hóditotta meg fiatal emberünk. . . A leány egy kissé . . . hogy is mondjam . . . jól megtelt termetű vala; de mégis pehelykönnyűnek érezte magát a fiatal ember karjai között, mikor ez keringőt tánczolt vele, ugyannyira, hogy a szegény leánykának azontúl csak egy óhajtása, egyetlen vágya volt: ezzel a fiatal emberrel keringőt tánczolni. Egészen bele volt háborodva. De a fiatal ember is értett hozzá, hogy a leánykában más egyéb érzelmeket is felköltsön. . . S mi az, a mi után a nők mindenekfölött vágyakoznak? . . Uj érzelmeket ismerni!.. téri biztos néhány napig városunkban, s Zsendovics József prépost-kanonok ő nsgának is, nem mint egyházmegyei tanfelügyelőnek — mely tisztet a múlt év óta már Katinszky Gy. ez. kanonok ő nsga tölti be, — hanem mint korábbi jó ismerősnek volt a minist, biztos szívesen látott vendége. — Városi ügyek. A folyó év február 23-án tartott képviselőtestületi ülésben következő ügyek nyernek elintézést. A városi mérnöki állásra pályázott három folyamodó közűi Szrogh István jelenleg Kassa sz. kir. városánál alkalmazásban levő okleveles mérnök választatott meg közfelkiáltás utján városi mérnökké; az irnoki állásra jelentkezett két pályázó közül pedig, szótöbbséggel Eisenmann Ákos választatott meg. Hevesmegye bizottságának azon intézkedése, mely szerint a városi képviselőtestületi tagok helyének betöltésénél a választások vezetésére Szederkényi Nándor megyei bizottsági tag, a tisztujitások esetére alispáni helyettesként pedig Hám Gyula megyei főjegyző küldetett ki, tudomásul vétetett. Indítvány folytán tekintettel azon körülményre, hogy az egri állami reáliskola udvara mügébe szögellő azon szabad tér és istálló-épület, mely a hevesmegyei takarékpénztár épületéhez tartozik, megfelelő átalakítással a reáliskola téli torna- helyiségeül igen alkalmas lenne, más részről pedig a város szerződésileg kötelezte magát a téli tornahelyiségnek az 1893/4-ik iskolai év kezdetére leendő felállítására, és miután e czélra más alkalmas megfelelő helyiség eddigelé feltalálható nem volt, a hevesmegyei takarékpénztár igazgatósága megkerestetett, hogy miután Eger város közönsége kérdésalatti telket, és istálló-épületeket, a jelzett czélra illő árban megvenni hajlandó volna, szíveskedjék ez ügyet a legközelebb tartandó takarékpénztári közgyűlésnek kedvező véleménye kíséretében előteijeszteni. A Korona-épület átvétele és bérbeadására vonatkozó tanácsi javaslat mely- szerint 375 forintért ideiglenesen bérbe adatott oly feltétellel, hogy építkezés esetén azonnal felmondható,— helybenhagyatott. A város tulajdonához tartozó Décsy-féle háznak megfelelő katonai irodákul leendő átalakítására vonatkozó költségvetés elfogadtatott, s az átalakítás keresztülvitelével, úgy a „Generális“-féle épület emeleti helyiségeinek magán lakásoknak megfelelő beosztása és átalakításával a városi tanács megbizatott. A kir. kereske- delemügyi-minister leirata, mely Egerváros országos és heti vásártartási idejét szabályozza, tudomásul vétetett, s legkiterjedet- tebben leendő közhírré tételére a városi tanács utasittatik. A vásártartás napjai következőleg alapittattak meg: I. januárban, Vizkereszt utáni hétfőn, II. májusban, azon héttőn, melynek hetében Pongrácz nap esik. III. júliusban, Sarlós Boldog-asszony után hétfőn. IV. szeptember 29-én, Szent-Mihály napján. Ezen A fiatal hölgy több márkit, grófot, milliomost visszautasított. . . Egyedül az én fiatal emberemet akarta. . . De ő is meghódította a fiatal embert, ami nem járt nagy nehézséggel, miután a ficz- kónak egy árva krajezárja sem volt . . . Durandnak hitták. . . Ah, kérem, ne árulja el ön a nevét, melyet akaratom ellen szalasztottam ki a számon. — Ne tartson tőle. — Egyébiránt, ha épen kedve tartja, meg is nevezheti. Mit sem tesz. Durand egészen közönséges név, melyet sokan viselnek. Az államnak érdekében állanak az ilyetén házasságok, ahol egy szegény ördög dúsgazdag arához jut, vagy megfordítva. Ez a pénzt forgalomba hozza, s megakadályozza, hogy a tőkék gyü- mölcstelenül eldugva heverjenek. Nos hát, ezelőtt a szerelmi házasságok háromnegyedét a táncz hozta létre. Most rövid találkozás a salonban, a színházban, a tárlatokben. Egy kis társalgás; de ez koránsem pótolja a tánezot. Igaz, hogy a szellem is valami, de még sem minden. Egy keringő-tour több tanulságot nyújt, mint egy órahosszig tartó társalgás. A mai nőszabók ördörgősen ravaszok. Nagyon jól értik, hogyan kell egyetmást kiemelni, s egyetmást elrejteni. A szabálytalan termetet pompásan helyre tudják igazítani, s a hiányokat pótolni. Ahol soványság van, rögtön eléáll a tömött kerekdedség . . . csinálnak gyönyörű válla- kat, karcsú derékból kidomborodó lágyékokat, s más egyéb domborúságokat. . . Az ember manapság már nem is tudja, hányadán van. A nőszabók tudománya oly óriási haladást tett. A szemet meg lehet csalni, de egy tánezos kezét soha sem! Egy ke- ringőtánezos, akinek ügyes tapintása van, mindig a legbiztosabb tudomással bir a dolog mivoltáról. — Valóban ? — Kétségkívül; anélkül azonban, hogy e mellett az illem, s tapintatosság szabályait csak egy pillanatig is megsértené. Nézzen rám uram, nyíltan bevallhatom önnek, hogy életboldogságomat egy keringőnek köszönhetem.
