Eger - hetilap, 1893

1893-09-19 / 38. szám

302

érsek ő exja édes atyjának lelki üdvéért. Az évfordulati alapit- ványos gyászmisét Párvy Sándor dr. apátkanonok ő nsga tartotta teljes segédlettel.

— Az egri érseki egyházmegye köréből. Kineveztettek: Bla- zsejovszky Ferencz diósgyőri plébános miskolczi, Nagy Géza mezőkövesdi káplán pedig edelényi lelkészekké. Fehér Gyula, Foglárintézeti aligazgató hitoktató lett a nőtanitóképző intézetben. Kon ez Lajos, edelényi ideigl. lelkészhelyettes Mezőkövesdre helyeztetett át káplánnak.-- Az egri cist.-r. kath. fögymnásiumban a „Ve ni sánc te,“ szokott ünnepségek közt a múlt vasárnap, f. szept. hó 17-én ment végbe az intézet templomában. Az ezen intézetünknél a mai napig bejegyzésre jelentkezett tanulók száma az alsóbb osztályokban már is jelentékenyen haladja a törvényileg megszabott létszámot. — Fiatal állami reáliskolánknál, kivált a két alsó osztályban, szintén jóval haladja a törvényes létszámot a fölvételre jelentkezettek nagy tömege.

— Gyászhir. Bállá József, czimz. kanonok, a tiszánin- neni rom. kath. egyházkerület rendszerinti alesperese, tiszanánai plébános, aranymisés áldozár, áldásdús élete 75-ik évében, folyó szept. hó 15-én Tisza-Nánán elhunyt. Temetése ugyanott f. szept. hó 18-án, a környék lakossogánák tömeges részvéte mellett ment végbe. A boldogult elhunytéról a tiszanánai rom. kath. egyház- kerület papsága adott ki gyászjelentést, s egyszersmind díszes koszorút helyezett szeretve tisztelt esperesének ravatalára.

— Hevesvármegye népessége. Hevesvármegye lakosságának száma, az 1890-iki népszámlálás alapján, összesen 233,908 lélek. A székváros, Eger lakossága: 10,674 férfi, 11,731 nő; összesen 22,405. — Gyöngyösön 7703 férfi, 8430 nő; 16,133 lélek. Ezeken kivül legnépesebb községeink: Tisza-Füred 8003, Heves 7220, Hatvan 6895, Pásztó 5108, Poroszló 5012, Tisza-Nána 4356, Füzes-Abony 4014 lakossal. A lakosság száma 3000-et halad: Kaálban, Verpeléten, Csányon, Horthon, és Erdőtelken, — 2000-et halad: Bessenyőn, Feldebrőn, Makiáron, Mezőtárkányon, Adácson, Gyöngyös-Patán, Gyöngyös-Tarjánban, Karácsondon, Nagy-Rhédén, Saáron, Sólymoson, Ecséden, Átányon, Kömlőn, Pélyen, Tisza- Szőllősön, Tisza-Eörsön, Nagy-Ivánon, Sarudon, Kiskörén, Párádon, Recsken. Ezeken kivül 39 község van a megye területén, ahol a lakosság száma az 1000 lelket haladja. — A megye összes lakosságából a férfiak száma 114,339, a nőké 119,571; tehát a nők száma 5232 lélekkel haladja a férfiak számát.

— Hevesvármegye története. Irta Szederkényi Nándor, Eger- város országgyűlési képviselője. Kiadja Hevesvármegye közönsége. IV. kötet. Egervára visszavételétől 1687-től—1867-ig. Eger, érs.-lyc. nyomda. 1893. Ára 3 frt. — E czim alatt hagyta el e napokban a sajtót Hevesmegye monográfiájának negyedik, s egyszersmind utolsó, befejező kötete. E kötet 507 nagy IV. lapra tei'jed, s magában foglalja Hevesvármegye történetét 1687-től 1867-ig, öt részben, 45 fejezetben. Az ötödik rész, illetve a 45-ik fejezet Hevesvármegye közgazdasági, népesedési s közművelődési mai állapotainak ismertetését foglalja magában. — E befejező kötet is, — mint az előzők, — szakértők bírálata szerint, gondos tanulmáuynyal, a források lelkiismeretes megválasztásával s felhasználásával, gazdag történelmi adathalmazzal, s minden elismerésre méltó ügyszeretettel készült. Irálya egyszerű, értelmes és folyékony, minden keresettség nélkül. A becses munkát melegen ajánljuk történelemkedvelő t. olvasóinknak. Megren- rendelhető Hevesmegye pénztárnokságánál.

— Városi ügyek. A folyó év szeptember 17-én tartatott képviselőtestületi ülésből. A belügyminister leirata, a városi tiszt-, viselői nyugdíj szabályrendelet jóváhagyása iránt tudomásul vétetett, s további intézkedéstétel végett a városi tanácsnak kiadatott; egyidejűleg a szabályrendelet 7-ik §-a értelmében a nyugdíjalapot kezelő választmányba a képviselőtestület részéről Bajxó- csay Sándor, Glósz Károly, Dr. Kösztler József. Mednyánszky Sándor és Dr^Shvarcz Dávid vár. képviselők megválasztatnak. Az egri állami alreállskolanak, főreáliskolává leendő fejlesztése iránti indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s a vallás és közoktatásügyi ministeriumhoz intézendő kérvény átnyujtásával a polgármester elnöklete alatt, Babócsay Sándor, Halász Ferencz és Szederkényi Nándorból álló küldöttség bízatott meg. E szerint az alreáliskola 1894/5-dik tanévtől fokozatosan teljes főreáliskolává alakíttatnék át olykép, hogy a város a főreáliskola számára szükséges helyiségek előállítása felől, a mostani reáliskolai épülethez eszközlendő hozzáépítéssel megfelelően gondoskodik; a tantermeket és hivatalos helyiségeket bútorzattal ellátja, a négy felső osztály fokozatos beállításával a város a

közoktatási táicza javára évenkint fokozatosan emelkedő 750— 750 forinttal, vagyis a főreáliskola négy felső osztályának fentar- tásához szintén 3000 forinttal járul. Az állam kötelezettsége pedig, a tanárok, és szolgaszemélyzet fizetése, ezek nyugdija, továbbá: az iskoláknak tanszex-ekkel való ellátása, irodai és házszükségleteinek fedezése; milyenek: fűtés, világítás, tisztogatás sat. A város két negyedében levő s városi tulajdont képező czédula- ház eladásának; valamint a központi villamvilágitási telep czél- jaira sziikséglendő 3200 Q öl területnek megvételére vonatkozó előterjesztésnek harmadizben, és igy végső fokban leendő tárgyalására határidőül folyó év októberhó 2-ik napja tűzetett ki. Á „Kacsa“ czimű épületnek zeneiskola czéljaira leendő átalakítása elrendeltetett, s az átalakításra előirányzott 423 fr. 18 kr. megszavaztatott Sándor Ferencz ipariskolaigazgató részére, természetbeni lakásul, a „Generális“ féle épület egyik földszinti lakrésze átengedtetett. Klambrusch Ferencz katonai puskás kérelme folytán kilátásba helyeztetett, hogy az esetre, ha a magyar állampolgárságot honosítás által megszerzendi, Egerváros kötelékébe fel fog vétetni. Belleng István rendőr őrmesternek tekintettel folytonos betegeskedésére, 3 havi szabadság-idő engedélyeztetett.

— József főherczeg és a Nagy Lexikon. A Pallas Nagy Lexi- konának a napokpan megjelenő IV. kötete József főherczeget is írói számába sorolja. A főherczeg ugyanis, kizárólag a Pallas Nagy Lexikona számára megírta a czigánynyelv-czikket, a czigány nyelvnek gramatikáját, s hozzá csatolta a magyar-cigány nyelv bő szótárát. E nagybecsű tanulmányt a Lexikon IV. kötete külön mellékletképpen közli, kapcsolatban a czigányok etnográfiái leírásával, a czigányok ős költészete és zenéje több, eddig sehol meg nem jelent vázlatának bemutatásával. A negyedfél ívre terjedő közleményt három képmelléklet illusztrálja, melyek egyike a czigányok bevándorlását s elterjedését Európában föltüntető térkép, a másik kettő pedig „Czigány-varázslás“ czim alatt igen érdekes csoportosításban bemutatja a czigányok különféle talizmánjait, amuletjeit s egyéb bűvös jeleit és varázseszközeit — József főherczegnek e tudományos szempontból is becses közreműködése a Nagy Lexikon létrejöttében a műre nézve oly kitüntetés, amely, mig egyrészt nagyban emeli a kötet becsét és érdekességét, hálára kötelezi egyúttal a nagy közönséget.

— Uj könyvek. Az Athenaeum kiadásában megjelenő s Beöthy Zsolt által szerkesztett képes magyar Irodalomtörténetből most kaptuk a kilenczedik füzetet, mely a vallásos irodalom korával és az ezen korbeli magyar iskolázással foglalkozik. Széchy Károlynak, a kolosvári egyetem jeles tanárának, a katholikus visszahatás koráról irt czikke e füzetben befejeződik s ezt követi a „Pázmány Péter és köre“ czimű fejezet, mely nem kisebb embert dicsér szerzőjéül, mint Fraknói Vilmost, a ki kétségkívül leghivatottabb ezen irodalmilag oly kimagasló férfiú jellemzésére és irodalmi hatásának tárgyalására. E czikkhez adott illusztrálok közt találjuk Pázmány Péter kitűnő arczképét, a Magyari István-féle polemikus munka czimlapját, a gráczi egyetem épületének, melyben Pázmány mint tanár működött, korhű rajzát, a Kalauznak, a Prédikáczióknak és még másik három hires és ritka munkájának czimlapjait hű hasonmásokban, az ö nagyszombati palotáját és az esztergomi főtemplomot díszítő márványszobrának sikerült képét. Az illustrátióknak ezen gazdagsága, mely különben a munka eddigi füzetein mindvégig tapasztalható, lehetetlen, hogy hatását eltéveszsze. Felelevenedek előttünk a régi idők irodalmi élete és akár csak gazdag könyv- és képtár állana rendelkezésünkre, lépten-nyomon kisér bennünket az irodalmi kincsek kiapadhatatlan gyűjteménye, mely magyarázza, élénkíti és ez által mintegy közelebb hozza a honi irodalom régi munkásait, kiknek a nemzet oly sokat kiiszönhet. A Pázmány-czik- ket követi a „Régi iskolázás“ czimű, Felméri Lajos kolosvári egyet, tanár tollából eredő, szintén vonzólag megirt és érdekes illusztratiókban bővelkedő czikk kezdete. A kilenezedik füzet 18 szöveg-képen kivül még két külön mellékletet is tartalmaz, az egyik Heltai krónikájának czimlapja, a másik Zay Ferencz „Lan- dorfeyrvár elveszése“ ez. munkája kéziratának első lapja kitűnő hasonmásban. Mindkét melléklet finom hollandi merített papíron van nyomatva. — Ismételten felhívjuk hazánk műveltjeit ezeu mű pártolására, mely dísze, tartalmi és alaki előkelő volta tekintetében felette áll minden eféle külföldi vállalatnak. Az uj füzetből örömmel értesülünk, hogy a mű nem fog 18—20 füzetre összeszorittatni, a mi csak a legfontosabb irodalmi korszakok mostoha tárgyalását jelentené, hanem 25 — 28, a tárgymutatókkal legfeljebb 30 füzetből fog állani, oly terjedelme lesz tehát, melyet