Eger - hetilap, 1893
1893-08-01 / 31. szám
31-ik szám. 32-ik év-folyam 1893. augusztus 1-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-épület), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri közlésdija 1 frt 30 kr. Megyei közgyűlés. Hevesvármegye közönsége a mult jul. hó 24. s köv. napjain tartotta nyári évnegyedes rendes közgyűlését, a távullevő főispán helyett, Zalár József megyei alispán elnöklete, s közép- számú megyei bizottsági tagok részvéte mellett. A közgyűlésnek két fontosabb tárgya volt. Az egyik Deb- reczen város átirata a főrendi ház reformja ügyében, melyre nézve a közgyűlés elhatározta, hogy a debreczen1 feliratot a maga részéről külön fölirattal is támogatni fogja. A másik tárgy Alföldy Dávid dr. megyebizottsági tagnak a i katonai hatóságok német átiratainak visszautas i- I tása tárgyában tett következő indítványa volt: n „Tekintve, hogy az 1840. VI. t. ez. 9. §-a szerint „0 felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy ... a magyar ezredek- nek kormányai magyarcszági törvényhatóságokkal magyar nyelven levelezzenek“ ; tekintve, hogy ezen törvény most is hatályban van és érvényességét a magyar delegációnak ez évi junius 19-én tartott ülésében a közös hadügyminiszter is elismerte, kijelentvén megbízottja által, hogy „a hadügyminiszter feltétlenül fogja követelni, hogy a törvény rendelkezése szigornan betartassék“ ; tekintve, hogy a közös hadügyminiszter még rendeletet is bocsátott ki ez alkalomból, melyben meghagyja a magyarországi hadtest- és egyéb parancsnokságoknak, hogy a magyar hatóságokhoz intézett átirataikat magyarul szerkeszszék meg; tekintve, hogy ezek daczára is folytonosan német átiratokat küldenek a katonai parancsnokságok — kevés kivétellel — a törvényhatóságokhoz; tekintve, hogy ezek szerint sem kormányunk, sem a közös hadügyminiszter nem képes a törvénynek, illetőleg saját rendeletének érvényt szerezni ; tekintve, hogy az ismertetett előzmények után a kormányhoz való felirat nem vezethet czélhoz, tekintve, hogy a törvényhatóságok, mint nemcsak a végrehajtó hatalom közegei, hanem egyszersmind a törvény őrei és alkotmányunk védbástyái is jogosítva, sőt kötelezve vannak arra, hogy e törvénytelen állapotnak véget vessenek : ezért indítványozom: mondja ki a közgyűlés, hogy törvény - hatóságunk utasítja vármegyénk alispánját a magyarországi katonai parancsnokságok német nyelvű átiratainak visszautasítására és hasonló intézkedések megtétele végett a többi törvény- hatóságokat is megkeresi.“ Az állandó választmány véleménye az volt, hogy a vármegye ne maga intézkedjék, hanem a magyar nyelv törvényes jogainak megoltamazása végett Írjon fel a kormányhoz. Alföldi dr. e javaslattal szemben is fentartotta indítványát, vitatva, hogy amaz eljárás után, melyet a kormány a honvédszobor, a katonai akadémia stb. kérdéseiben tanusitott, ilyen, a katonaságot is érdeklő nemzeti ügyekben a vármegyének nem szabad, — mert a siker reményével nem lehet — többé a kormányhoz fordulnia. Zalár József alispán az állandó választmány javaslatát védte. Szerinte kár élére állítani a dolgot, mert hisz, holott a hadügyminiszter alig hat hete bocsátotta ki a rendeletét, a kiegészítő parancsnokságok már is magyarul leveleznek. Különben is ha sérelem van, annak orvoslását, minden vármegyei tradíció szerint, először is felirattal kell megkisérleni. Az indítvány mellett felszólalt még igen nagy hatással Ná- nássy Ödön dr. orsz. képviselő, s kétségtelenül meg is szavazzák azt, ha elő nem áll Párvy Sándor dr. kanonok egy közvetítő in- ditványnyal. Ma még — mondá — nem tudhatni, szándékosan ignorálják-e a katonai hatóságok a magyar nyelv jogait, vagy csak azért, mert egy nagy katonai gépezet irodai személyzetét néhány hét alatt a magyar levelezésnek megfelelőleg át nem alakíthatni. Indítványozza tehát, hogy az Alföldi dr. indítványa, illetőleg az állandó választmány javaslata fölötti határozást tartsa a vármegye függőben az októberi közgyűlésig. Ezt az indítványt azután, mely csak halaszt, de nem dönt, propter bonum pacis a közgyűlés elfogadta. Gyümölcstermelésünk és forgalmunk 1893. év julius havában. ígéretemnél fogva, gyümölcstermelésünk és forgalmunk kimutatását az 1893. év julius haváról, következőkben vagyok bátor e lapok tisztelt olvasóinak becses tudomására hozni. Julius hó 10-ig a ropogós befőzni való cseresznye és meggy piaczra hozatala a mult hónapi hozatal napi mennyiségét folyton megtartotta, és igy 30 nap tartott a cseresznye-szezon, mely idő alatt, tisztán a gyümölcs nyers árát véve átlagban, mintegy 1800 frt ára cseresznyét exportáltunk. Julius 10-től a cseresznye piaczra hozatala naponkint csökkent, s tartott 18-ig. 10-étől a meggy dominálta a piaczot, ezen gyümölcsből azonban igen kevés jó fajjal rendelkezünk; mi a piaczra kerül, csak elvétve találkozik kisebb mennyiségben finom fekete nagyszemü. A legszebb cseresznyét ez évben özv. Tarai György né hozta a piaczra; saját termése volt, termett pedig az ostorosi „Arany bika“ hegyen, és az egri úgynevezett „Mészhegy“-en. A legszebb meggy pedig Grónay Sándor polgármester úr szőlőjében termett a „Tihamér“ hegyen. Ezen meggy úgy színre, mint Ízre és nagyságra kifogástalan lévén, szaporításra igen ajánlható, úgy szintén a fentebb megnevezett özv. Tarai Györgyné cseres- nyéje is. ügy hiszem, szívesen adnak belőle oltó-galyat bárkinek is.
