Eger - hetilap, 1893

1893-07-11 / 28. szám

223

dag, mint voltak az előbbeni kötetek. Terjed a Békalencse czim- szótól a Burgonyavészig. Czikkeiből csak a nagyobbakat idézzük: Békés vármegye (térképpel), Belgium (térképpel), Belgrad (térképpel), Belovár-Körös vármegye (térképpel), Bereg vármegye (térképpel), Berlin (térképpel és külön táblán a berlini középületek rajzaival), Besztercze-Naszód vármegye (térképpel), Beteg- segélyző pénztár, Biblia, Bihar vármegye (térképpel), Bíróság (számtalan kisebb nagyobb czikkben annak különféle viszonyai és funkcziói szerint), Birtok (hasonlóképen), Bismarck, Biztosítás, Bolgárország (térképpel), Boltív (18 ábrával), Bolygók (színes képmelléklettel), Bonaparte, Borsod vármegye (térképpel). Bosznia (térképpel), Boszporusz (térképpel), Bottava vára (képpel), Bor, Braille-irás (mellékletekkel), Brassó vármegye (térképpel), Brassó város (térképpel), Brazília, Bronz (a Bronzkori emlékek magyar- országi alakjainak rajzaival), Brüsszel (térképpel), Budapest tizenhárom képmelléklettel, négy tervrajzzal, két képmelléklet Budapest szobrainak rajzaival, öt melléklet Budapest épületeinek rajzaival, s két történelmi képmelléklettel), Bukarest (térképpel stb. stb., átlagosan számítva mintegy ötezer-ötszáz czimszóval melyeknek feldolgozásában eléggé nem dicsérhető arány van megtartva a hazai és külföldi tárgyak közt úgy, hogy semmi sem hiányzik a külföldi dolgokból sem, de bővebben és részletesebben a magyar dolgok vannak feldolgozva. így is kell ennek lenni, igy is van ez minden más, külföldi lexikonnál, azzal a különbséggel, — ami megint a mi lexikonunk dicséretére válik, — hogy mig például a Meyer- és Brockhausféle német lexikonok botrányosan szükmar- kuan bánnak el a magyar dolgokkal, addig a Pallas Nagy Lexikona a némt czimszavakat is bőven tárgyalója s aki összehasonlításokat tesz Pallas Nagy Lexikona és a fent említett, nálunk eddigelé nagy keletnek örvendett német lexikonok közt, megelégedéssel fogja látni, hogy a magyar Nagy Lexikonban még a külföldi tárgyak közül is több van feldolgozva, mint azokban,hiszen akárhány czimszó nincs meg Meyerben, ami megvan Brock- hausban és viszont, — a Pallas Nagy Lexikonában pedig ilyen hézagok nem fordulnak elő. A Pallas Nagy Lexikonénak III. kötete is épp oly gazdag gyönyörű kroraolitograflai utón előállított színezett mellékletekben, mint volt az első két kötet. Ilyenek: Bogarak (fedeles szárnyuak), Bogárfogó növények, Bolygók, Bölények, Bőrbetegségek stb., s ismételjük: ezek is hazai készítmények. A nyomdai kiállításról már volt alkalmunk többször dicsé- rőleg nyilatkozni, de nem lehet eléggé ismételni, hogy az szinte meglepő a hazai nyomdászati iparban. A finom metszésű betűk mint a gyöngyök sorakoznak egymás mellé, menten minden szálkásságtól egyenetlenségtől; meglátszik a műgond minden lapon, minden soron, hogy szinte jól esik rá nézni. S ez a nyomdai csin nem ideig-óráig tartó, mint a mai másféle nyomtatványokon, hanem idők idejére szól, mert a Nagy Lexikon külön e célra gyártott, tartós, valódi papírra van nyomtatva.

— Hevesről Írják lapunknak a hevesi tűzoltók táncz- mulatságáról, hogy sok rózsás ujju tündér vonta szét az ablak redőjét e hó 2-án virradóra kelve: kémlelvén az idő járását; mert hát nagy dolgok valának történendők e napon Hevesen : vagyis e napon tartatott a tiizdltók tánczmulatsága! És mennyi szív remegve dobbant meg! mert nem épen rózsaszínű felhők úsztak át az égen. De szép hölgyeink imádságos ajka, még a felhőket is messze elzavarta. S oly fényesen sükerűlt, hogy ritkítja párját, Mintha csak egy virágos kertet látott volna a szemlélő, melyben a virágok: a büszke rózsa, az alázatos ibolya, a szerény rezeda, a szende liliom — szép egyetértésben megvannak egymás mellett: úgy itt is fegyverszünetet tartott az érdekek harcza, s a szeretet, a barátság, a testvériség, eme hármasszövetség, tartotta béke-torát. Mig itt a vidám kedélyesség tartá fogva az embereket, amott a zene akkordjai tánczra penderiték a fiatalságot, s járta mig a virágnyitó hajnal arczaikra piros rózsákat nem festett. Hogy hány pár tánczolta a négyest? Én bizony, ha présbe csava itnak, se tudom. Csak azt tudom, hogy akik ott voltak, jól mulattak, s ezek a következők: Adler Józsefné, Amszterné és leánya, Dr. Bazsó Tivadarné, Braun Gáborné, Bal- lay Sándorné, Blau Aranka, Brown Hovardnő és leánya, Bállá Lidiké, Braun Ilonka, Dr. Blau Henrikné, Blau Erzsiké és Margit, Bakos Andrásné és leánya, Czingel Lászlóné, Ciner Rozina, Czeizler Ilonka, Deutsch Sámuelné és leánya, Egyed Istvánná, Frankné és leánya, Ferschin Árpádné, Gecseő ‘Lidia, Grosmann Erzsiké, Geese Teréz, Hering nővérek, Kubinyi Ferenczné, Kovács Pólika, Kaffáu Ételka, Krivos Árpádné, Kozmáry Dezsőné (Gyöngyös), Kácsor Jánosné és Mariska, Klein Arminné, Maczki Emilné, Marssó Gáborné, Molnár Sándorné, Molnár nővérek, Maj- zik Ferenczné, Majzik Tónika, Mikola Mariska (Tokaj), Mikola

Margit (Heves), Mikola Károlyné, Mezei Andrásné, Mahunka Ist- vánné, Nyireő Antalné, Nyireö Erzsiké. Nagy Józsefné, és Ágos- tonné, Remenyik Józsefné, Remenyik Leona és Sárika, Radics Istvánná, Mariska és Sarolta, Renker Endréné, Reiner Ignáczné, Mariska és Etelka, Rozenfeld Mariska és Zseni, Steiner Péterné, Saffáry Kálmánná (Jász-Apáthi), Stern Sámuelné és leánya. Szir- may Szerén és Evelinke, Somogyi Róza, Szabó Mariska, Schvor- bauer Lajosné és leánya (Kömlő), Spitzer Vilmosné, özv. Svarcné, Schlezinger Sománé, Strassburger 0. (Turkeve), Papp Jánosné (Füzes-Abony), Papp Ilonka (P.-Abony), Popovits Lajosné, Po- korni Alajosné, Propper Róza, Veisz Jóuásné, Veinberger Sándorné, Valló Istvánná (Kolozsvár), Varga Juliska (Tarna-Eörs), Veisz Józsfné, Ungár Lipótné, Zsigmond Jenőné stb. Krakóka.

— A Magyar-Franczia-biztositó-részvény-társaság Beniczky Ferencz ur ő Nagyméltósága elnöklete alatt folyó évi május hó 26-án tartotta meg rendes közgyűlését. Az előterjesztett igazgatósági jelentésből a következő figyelemre méltó adatokat idézzük: A tüzbiz- tositási üzletben a dij- és illetékbevételek 3.563,935 frtot, a jég- biztositási üzletben 536,183 frtot, a balesetbiztosítási üzletben 63,956 frtot és az életbiztosítási üzletben 760,842 frtot tettek. Az összes díjbevétel volt 4.924,916 forint. Valamennyi ágazatban kiadatott, mint viszontbiztosítási dij, 1.465,783 írt; károkért fizettetett a tüzbiztositási üzletben 1.756,685 frt. a jégbiztositási üzletben 21,568 frt. az éltbiztositási üzletben 169.767 frt, összesen 2.393,365 frt. A társaság bevételei az intézeti házak jövedelméből, kamatokból, az értékpapírok nyereségéből és különféle jövedelmekből 246.541 frtot tettek ki, az intézet tartalékainak összege 5.248,203 írtra emelkedett. A dijkötelezvény-tárca 7.992,839 forintot tartalmaz. Az életbiztosítások tőkékben és járadékokban 19.28,924 frtot képviselnek. A társaság fennállása óta több mint 57 millió frt kártérítést fizetett ki készpénzben. A 100,539 frtot tévő nyereségből osztalék nem adatik, hanem 34,565 frt a tüzosztályi díjtartaléknak 750,000 írtra való felemelésére, 10,000 frt az irodai berendezés- és felszerelés-számlának 40,000 írtról

30,000 írtra való csökentésére, 30,000 frt a tartaléktőkének 170,000 írtról 200,000 írtra való emelésére fordittatik, 25,974 frt pedig uj számlára vitetik át. A társaság biztosítéki alapjai 6.808,741 frt 37 krt tesznek ki. A közgyűlés elé terjesztett jelentésből és zárszámadásokból megelégedéssel konstatáljuk, hogy ezen hazai intézet üzlete folyton örvendetesen fejlődik. Örömmel üdvözöljük továbbá az uj igazgatóság jelentésének azon részét, melyben kifejti, hogy üzletvezetésének feladatául tűzte ki, hogy a Magyar- franczia biztositó-részvény-társaság széleskörű összeköttetéseit s mindenkor bevált ügynöki hálózatát folyton fejlesztve, a biztosítás eszméjét hazánkban terjessze és a bisztositó közönség szükségleteinek méltányos, előzékeny és szolid eljárással mindenkor megfeleljen. Ezen czél elérésére a társaság minden erejét kizárólag a belföldi tűz- és jégbiztositási üzletre fogja összpontosítani. Éppen az elmúlt hetekben az ország minden részében pusztított tűzvészek igazolják ezen programúinak helyességét, uj bizonyságát adva annak, hogy a tűzbiztosítás hazai közönségünk részére valóban hazafias gondolkozásmódnak adja tanújelét a Masryar-Franczia biztositó-részvénytársaság igazgatósága, midőn üzletvezetésének utolsó czélja gyanánt maga elé tűzte, hogy hazánk minden polgára, ha feje fölött megkondul a vészharang, a borzasztó szerencsétlenség közepette azon megnyugvásra támaszkodhassék, hogy a biztosítási kötvénye megmenti őt az anyagi tönkrejutástól, a koldusbottól, az alamizsnától. (U4) i*

— „A magyar zene sajátságai.“ Magán- és oktatási czélra, irta id. Ábrányi Kornél, orsz. magy. kir. zeneakademiai nyug. tanár. Budapest Rózsavölgyi és tsa cs. és kir. udvari zeneműkereskedők kiadása. Ára 3 korona.“ — E czim alatt jelent meg a közelebbi napokban egy 102 lapra terjedő igen becses munka a magyar zene specziális tulajdonságairól, s jelleméről, törzsgyökeres magyar zene-szerzeményekből vett számos és igen érdekes motívumokkal illustrálva. A becses mű gondos tanulmányra, kiváló zeneismeretre, nagy megfigyelő tehetségre, s alapos Ítéletre vall. Zeneszerzőink, s zenetanáraink, főleg az idegen származásúak, igen nagy hasznát vehetik, és sokat tanulhatnak belőle. Különösen ajánljuk a zenével behatóbban foglalkozó t. olvasóink becses figyelmébe.

— Rejtélyes gyilkosság. F. jul. hó 3-án a baktai határban dolgozó egri fóldmivesek Lipkos Lajos baktai csőszt az Ivánka düllő melletti szőlőben meggyilkolva találták. Az esetről rögtön jelentést tettek, s a hatóság azonnal megindította a nyomozó vizsgálatot, mely kiderítette, hogy a csőszt Manlicherfegyverrel lőtték agyon. A gyanú egy 60-ik gyalogezredbeli katonára irá-