Eger - hetilap, 1893

1893-06-06 / 23. szám

190 felét az alapítók jegyezték, 300,000 koronára pedig 400 koronás részvények bocsájtatnak ki. — Az új vállalat egy nagy nyom­dát és egy minden párton kivül álló politikai napi lapot létesít. — Az új napilap, mely összes létező lapjaink között a legna­gyobb alaptőkével indúl meg: Főczélja a magyar gazdasági és technikai érdekek érvényre jutására hatni közre, s kiváló figye­lemben fogja a magyar földbirtok és földmivelő nép érdekeit része­síteni. — A vállalatot létesítő mozgalom vezetői: az országos magyar gazdasági egyesület, az országos erdészeti, a mérnök és építész-egyesület tagjai közül kerültek ki. A vállalat igazgatósá­gába az első 3 évre kineveztettek: Baross Károly, Bedő Albert, dr. Bernáth István, Bujanovits Sándor, Cserháti Sándor, Fábián János, Forster Géza, Förster Lajos, Hollán Ernő, Kiss István, Kvassay Jenő, K. Lipchay Sándor, Losonczy Mihály, Máday Izidor, Ney Béla. — Az új napilap 1894-ik év január hóban indúl meg s köréje mint teljesen független lap köré már most is a magyar jourualisztika legjelesebb tagjai csoportosulnak. Rész­vények a „Köztelek“ szerkesztőségénél jegyezhetők. — Minden intelligens embert érdekelni fog amaz irodalmi termék, mely a fő- és székvárosban több kiváló iró és hírlapíró közreműködése mellett Weninger János hírlapíró szerkesztése és kiadásában az „Országgyűlési Értesítő“ nyomdájában most kerül sajtó alá. Emlékalbum lesz az a millenniumra vonatkozólag, „Magyarország ezredéves társadalma (Írásban és képben)“ czim- mel, terjedelmes füzetes kiadásban, melyhez annak idején díszes bekötési táblák járulnak. Ez emlékalbumban minden intelligens egyén arczképe, életrajza és családi összeköttetései közölve lesz­nek, mi által nemcsak az lesz elérve, hogy a jelenkor társadalma a késő utókornak át lesz adva, de rendkívül fontos adatokat fog­lal majd magában az egyes családok összeköttetéseinek ismerte­tésére nézve is, és igy számtalan család nyerhet tájékozást a saját eredetére, illetve rokoni ágazataira vonatkozólag. Az arcz- képek és életrajzok — kivéve az ország dignitásait, a kik az emlékalbum elején lesznek csoportosítva — oly sorrendben közöl­téinek, amilyenben azok a szerkesztőségbe jutnak, az album utolsó lapjain azonban betüsoros névmutató lesz, melynek segé­lyével bárkinek életrajza és az egyes családok arczképcsoportja könnyen feltalálható lesz. Ez emlékalbumot tehát méltán nevez­hetnék a társadalom „Lexikonjának is, melyben a társadalmi egyénekre és családokra vonatkozó adatok nemcsak a jelenkorra, de a késő utókorra nézve is, számtalan irányban beláthatlan elő­nyöket szolgáltatnak. De egyesek életrajzának adataiban még a városok, községek, egyesületek, közintézetek, stb. történeteire (keletkezésére és fejlődésére) vonatkozólag is nagybecsű kincs lesz az utókornak szolgáltatva, bizonyára észszerű lesz tehát, ha senki sem tekinti a személyére vonatkozó adatoknak közzététe­lét, megörökítését talán hiúságnak, hanem a közismeret és az utókor iránti kötelességnek. Arczkép hiányában a szerkesztőség csupán az életrajz adataira és az illetők családi összeköttetéseire fog szoritkozni. Ez emlékalbum folyó hó 15-től, esetleg 20-tól — Paperlapá! — kiáltá Sátán ő felsége — mesebeszéd az egész. Megint zsákba akarod zárni az én szegény ördögeimet. — Akkor hát adj a purgatóriumból kétszáz ötven megtisz­tult lelket, hogy azokat bevezethessem a paradicsomba — mondá a baka, miközben fenyegető tekintettel emelte le a zsákot a vál­láról, s hatalmasan megrázta azt. — Ha pedig erre sem állsz rá, akkor itt maradok, s majd megtanítalak benneteket keztyübe dudálni. Ismertek már! — Adok én akár háromszázat — feleié sátán ő felsége, — de csak oly feltétel alatt, ha nyomban elpusztulsz a pokolból, s megszabadítasz bennünket becses személyed látásától. Ekkor aztán a baka a purgátóriumban kiválasztott magá­nak a vezeklő bűnös nőszemélyek közül háromszáz megtisztult lelket, s azokkal együtt megindult a paradicsom kapuja felé. Élt azonban a gyanupörrel, hogy itt, a menyország kapujánál, némi- némű összeütközésbe jöhet szent Péterrel, aki majd aztán nem fogja őt béereszteni a paradicsomba. Azért útközben a következő furfangot eszelte ki. Titokban félrehivott egy, a tisztítótűzben megtisztult jámbor, fiatal hajadont, s a következő útasitást adta neki: — Hallod-e! Mikor a menyország ajtajához érünk, akkor az ajtószárnyak meg fognak előttetek nyílni, hogy tégedet, és nővé­reidet a menyországba béeresszék. íme, fogd ezt a zsákot. Mi­előtt a menyország küszöbét átlépnéd, fordulj vissza, s kérdezd meg tőlem, hogy „Mi ez?“ Én pedig azt fogom felelni rá, hogy kezdve minden hónap 1-én és 15-én füzetes kiadásban (22X28 centiméter nagyságban) fog megjelenni és a millennium megünnep­lése, illetve az országos kiállítás alkalmával nyeri befejezésér, a midőn pompás diszkötésben a kiállításon is szerepelni fog. E nagyszabású irodalmi terméknek rendkívül érdekes részét fogja képezni Magyarország ezeréves társadalmi fejlődésének leírása, a honfoglalástól kezdve korunkig, melynek megírására a szerkesz­tőség és kiadókivatal történelmi Íróink számára a legközelebbi napokban irodalmi pályázatot fog hirdetni. E mü képezi majd a kiadmány legutolsó füzetét, az emlékalbumnak azonban (a bekö­tés alkalmával) előrészét, melyhez Magyarország dignitásainak arczképcsoportozatai s életrajzai füzetnek. E nagyszabású mű előfizetési ára: egész évre 12 frt, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt; havonkint tehát csak 1 frt. Füzetenkint, nagy album-alaku díszes kiadásban 50 kr (1 korona). Az előfizetési pénzek a „Magyaror­szág ezredéves társadalma Írásban és képben“ kiadóhivatalába (VII. kerület, Óvoda-utcza 5. szám. II. emelet) intézendők. — Gyászhir. Az egri kath. főgymnásiumi ifjúságnak gyásza van. Az intézet egyik Il-od osztályú tanulója, Biró Zoltán, Biró Béni polgártársunk fiacskája, f. jun. hó 10-én éjjel elhunyt. Teg­nap, f. hó 12-én végbement temetésén a fógymn. ifjúság, a tanár­kar vezetése mellett, testületileg vett részt. — Az egri dohánygyári munkásnök összeírását a városi ha­tóság még a múlt héten megkezdette. Az eddigelé jelentkezett munkásnők száma a 600-at haladja. Az összeírás még mindig folyamatban van, s az illetők jelentkezhetnek a városi hatóságnál. — Nyári mulatságok. — A hevesmegyei egri járás jegyzői (nem, mint a meghívó mondja: „j egy zőj ei“), a jegy­zők árváinak javára, f. 1893-ik évi jun. hó 17-én, a jövő szom­baton, a Füzes-Abony községgel szomszédos puszta-szikszai berekben, a vadásziaknál, zártkörű nyári mulatságot rendez­nek 1 frt személyjegy, 2 frt családjegy részvételi dij mellett. Felülfizetések köszönettel fogadhatnak, s s hirlapilag nyugtáztat­nak. A nyári mulatság délesti 5 órakor veszi kezdetét. A vona­tok érkezése alkalmával fogatok állnak az érkezők rendelkezé­sére. — Ételek és italok mérsékelt árakon lesznek kiszolgáltatva. — A gyöngyösi izr. jótékony nőegylet, ugyancsak jövő szombaton f. évi jun. hó 17-én a gyöngyösi „Csató-kert“ fedett helyiségeiben zártkörű nyári mulatságot rendez 50 kr. beléptidij mellett. A mulatság esti 8 órakor veszi kezdetét. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. — A gyöngyösi önkéntes tűzoltó testület, f. é. jun. hó 29-én, Péter Pál ünnepén tartja az ottani „Csathó-kertben“, saját pénztára javára, szokásos nyári tánczmulatságát, 50 kr. személyjegy beléptidij mellett. Kezdete esti 8 órakor. Felülfizeté­sek köszönettel fogadtatnak, s hirlapilag nyugtáztatnak. Felelős szerkesztő: Sza/bó Igrnácz. „Zsák!“ mire te azt fogod mondani: „No, ha zsák, akkor Isten nevében, mars a zsákba!“ Alig értek a menyország kapujához, szent Péternek, ki a kapu kis ablakán át a jövevényeket szemlélte, iziben szemébe tűnt s gyanúsnak tetszett előtte a baka, a ki háromszáz fiatal, csinos vászoncseléd kíséretében igyekszik a menyeknek országa felé s akar oda, azokkal együtt bejutni. Tartott tőle szent Péter, hogy ez a baka majd a menyországban is legyeskedni fog a fejérsze­mélyekkel, s még valami galyibát is csinálhat odabenn. Útját állotta tehát, s kereken kijelentette a bakának, hogy ez idő sze­rint még nem méltó reá, hogy a menyeknek országába juthasson. Szegény baka lesütött fővel állott meg a kapufélfánál, s szomorú tekintettel nézte, mint defiliroznak a fehérnépek a menyek­nek országába. Egyszer a jámbor lelkek egyike, egy csinos leány­zó, hirtelen megfordúl a küszöbön, s egy nyitott zsákot tartva a kezében, igy szólítja meg a bakát: — Mi ez, baka uram? — No hát, zsák! — No, ha zsák, akkor Isten nevében mars be a zsákba! Ilyetén furfangos módon jutott be végre a baka a menyek­nek országába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom