Eger - hetilap, 1893

1893-05-23 / 21. szám

165 dés után, élete 65-ik évében f. máj. hó 18-án elhunyt. Temetése, diszes egyházi szertartással, nagy közönség részvéte mellett, f. máj hó 20-án ment végbe. — Köszönet. Fogadják mindazon t. barátaim s jó ismerő­seim, kik közelebbről elhunyt nőm temetésén megjelennni, s me­leg részvétök által mély fájdalmamat enyhíteni szívesek voltak, ez utón is, hálás köszönetemet. Eger, máj. 22-én, 1893. Premusic Fiilöp, nyug. cs. és k. százados. — Az uj pénz. — A magy. kir. pénzügyminister értesíti a t. közönséget, hogy a korona-értékre szóló magyar, és ausztriai veretű bronz-érmek folyó évi april hó 1-én hozattak forgalomba, a magyar és ausztriai veretű nikel-érmek pedig folyó évi május hó 1-től kezdve lógnak forgalomba hozatni. A magyar és ausz­triai veretű bronz- és nikel-érmek a törvény értelmében névérté­kűkben és pedig ausztriai értékre szóló fizetéseknél az egy fillé­resek fél, a két filléresek egy, a tiz filléresek öt, és a busz fil­léresek tiz ausztriai értékű krajczárral számítva fogadandók el. — A magán-forgalomban senki nincs kötelezve bronz-érmeket 100 fillér, vagyis 50 o. é. krnál, nikel-érmeket öt o. é. írtnál, illető­leg tiz koronánál nagyobb összegben fizetéskép elfogadni. — Az állami és egyéb közpénztárak bronz- és nikel-érmeket öt o. é. írtig, illetőleg tiz koronáig terjedő összegekben fizetéskép elfo­gadni tartoznak. — Am. kir. központi állampénztár, a budapesti és zágrábi állampéuztárak, nemkülönben a váltó-pénztári teen­dőkkel megbízott debreczeni, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozs­vári, nagyszebeni, pozsonyi, szegedi és temesvári, kir. adóhivata­lok bronz- és nikel-érmeket mindeu összegben elfogadnak más törvényes fizetés-eszközre való átváltás végett. Budapesten 1893. évi április hó 25-én. Vekerle s. k. — Felülfizetések. A f. é. apr. hó 29-ikén az egri dalkör által megtartott hangverseny alkalmával a tüzkárosúltak javára felüladakozni kegyeskedtek: Szele Gábor, és Begovcsevics Róbert püspök ő mlgaik 10- 10 frt, özv. Gyulai Pálné, Sajóssy Alajos, Ferenczy Imre 5 — 5 frt, Hám Gyula 3 frt, Katinszky Gyula, dr. Schönberger Soma, dr. Kösztler J., özv. Mészáros Istvánné, dr. Pásztor Bertalan, Dankó kanonok, Babies Béla 2—2 frt, Miskovics Elek, Remenyik Kálmán 1.50—1.50 kr., Kolozsy Gusztáv, Bajer Henrik 1.40—1.40 kr., Buzáth Lajos, özv. Fischer Sománé, Könyves Árpád, Eisenmann Zsigmond, Smidl Sománé, dr. Glósz Kálmán, Légmán Imre, Dely József, Hegedűs János 1—1 frt, Maczky Emil 50 kr. Összesen 77 frt 16 kr. Ezen kiviil a törzs-kaszinó összes termeit ingyen bocsájtá a jótékony-czélu hangverseny rendelkezésére; a helybeli katonai zenekar szintén ingyen működött közre; végül a lyc. nyomda is ingyen állította ki a nyomtatványokat. Fogadják ezennel mindnyájan a szeren­csétlen tüzkárosúltak nevében legforróbb köszönetünket. A rendezőség. — A Pallas Nagy Lexikona ismeretes füzetes vállalatából a lefolyt héten a 26. és 27. füzet jelent meg, mely a Bamborough Bányajog — Bár Kochbá-ig terjedő tudnivalókat dolgozza fel. A 26. füzethez Bajorország térképe s a Baglyok képe van mellé­kelve, a 27. füzethez Baranya megye térképe, Baktériumok és Balancier gőzgép képe van mellékelv. Általános közjogi érdekű a Bán czikk, melyet Makay Dezső és Bojnicié Iván Írtak meg. Nagyobb czikkek még a Bánffy-családról, Bank-i'ól, Bányá-ról és a Barcsay családról Írottak. A két füzetben együttvéve 13 szö­vegábra található. A Pallas Nagy Lexikona megrendelhető a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytársaság könyvkiadóhivatalá­ban, Kecskeméti-u. 6. sz., valamint minden könyvkereskedésben. Egy-egy füzet hetenkint jelenik meg, ára 30 kr. 60 fillér. — A triesti általános biztositó társaság (Assicurazioni Ge­nerali) f. é. május hó 6-án tartott 61-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1892. évi mérlegek. A zárszámadási jelentéséből látjuk, hogy a társaság életbiztosítási dijtartaléka 2.817.742 frt 02 krral szaporittatott, minélfogva 1892. évi deczember hó 31-én 34.062.383 frt 61 krra emelkedett, mig kár- és nyeremény részesülési tartalékok czimén 910.197 frt 70 kr. vezettetett uj számlára elő. Az 1892. évben 20.469.779 frt 90 kr. erejéig köt­tettek uj életbiztosítások, melyek által az 1892. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 141.876.438 frt 70 krra emelkedtek; az életbiztosítási ágban az év folyamán bevett dijak 5.792.410 frt 13 krt tettek. A tűz- és szállítmány­biztosítási ágakban a dij és illeték bevétel 9.139.397 frt 44 kr. volt, miből 2.371.382 frt 28 kr. mint díjtartalék és 771.233 frt 35 kr. mint kártartalék lett minden tehertől menten a jövő évre átvitelezve, holott az 1892. deczember hó 31-én érvényben volt biztosításokért a jövő években esedékessé való dijkötelezvé- nyek összege 25.791.131 frt 60 krra emelkedett. Károkért az 1892-ik évben 8.851.456 frt 69 krt fizetett ki. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 253.099.377 frt 58 krnyi igen is tekintélyes össze­get fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 47.689.262 frt 01 kr. esik, melyet a társaság 150.805 káresetben fizetett ki. Az értékpapírok árfolyam ingadozása fedezetére alakított tarta­lék 1892. deczember 31-én 1.802.792 frt 95 krra emelkedett a mellett, hogy a sorsolás alá eső és a névértékökön beváltható értékpapírok csakis névértékökön vétettek fel a mérlegbe, mig a nyereség tartalék alapszabályszerü mérvében, a részvénytőke fele összegében vagyis 2.625.000 írtban, az ingatlan tartalék 1.289.480 frt 92 krnyi összegben s végre a kétes követelések tartaléka 80.000 frt fentartatott. Ezen nyeremény-tartalékok ennélfogva összesen 5.797.273 frt 87 krt tesznek ki. A társaság biztosíték alapjai az idei átutalások folytán 46.528.568 frt 62 krról 49.162.470 frt 81 krra emelkedtek és elsőrendű értékekben vannak elhe­lyezve, melyekből több mint 14 millió magyar értékekre esik. Az elért 793.840 frt 71 krnyi tiszta nyereményből a tár­saság osztalékul részvényenkint 120 frtot aranyban vagyis 300 frankot fizet. A közgyűlés egyhangúlag és lelkesedéssel hatá­rozta el, hogy Jókai Mórt, ki az igazgatósági tanácsnak több év óta tagja 50 éves irói jubileuma alkalmából üdvözli, neki sze­rencsét kíván és egyúttal a társaság büszkeségének ad kifejezést, hogy igazgatósági tagjai sorában e legünnepeltebb magyar írót üdvözölheti. Mulattató. Élelmesnek kell lenni! Két fiatalkori jó barát, évek múlva újra találkozik egy­mással. Az egyikből gazdag ember lett, a másik szegény orvos maradt, aki semmire se tudott menni. Á gazdag meglátta a sze­gény orvost ebédre, miközben, vidám poharazás mellett beszélték el egymásnak azóta lefolyt dolgaikat s élményeiket. — Lásd, öreg pajtás, megmondom én neked, miért nem mentél az életben semmire — mondá a házi gazda. Soha sem voltál élelmes! — Hogyan! — kiáltá az orvos, — hiszen csak még sem vagyok annyira ostoba! — Az nem. Hanem fölvilágositásul egy esetet mondok el neked. Talán emlékszel még arra a tánczestélyre, melyen egy dúsgazdag örökösnőnek élethalálra udvaroltál, akit akkor haza akartál kisérni, s a ki tizenöt év óta az én feleségem. — Igen jól emlékszem. Nagyon szerettem azt a leánykát. — Nos tehát, elfogadta, hogy haza kisérd, ami biztos jele annak, hogy nem volt idegen hozzád. Te elmentél a ruhatárba a kalapodat keresni, amelyet nem találtál. A fiatal hölgy türelmet­lenkedni, majd boszankodni kezdett. Ekkor én ajánlottam fel neki karomat, s szintén kalapom keresésére indultam, melyet azonban én sem találtam meg. Tudod, mit tettem? — Nem! — Elvittem a más kalapját. Az orvos meglepetten bámult barátjára; de csakhamar fáj­dalmasan mosolyogta el magát s igy szólt. — Igazad van. Efféle élelmességgel soha se bírtam, s azt hiszem nem is fogok bírni az életben. A minta-rendőrség. II. Frigyes porosz király sehogy se volt az ő rendőrfő­nökével, Raminnal megelégedve; azért egy Ízben igy tá­madt rá. — Ramin, kend nagy szamár, az egész rendőrségét pedig vigye el az ördög! Semmit se tudok meg tőlök. Vegyen példát a franczia rendőrségtől; az mindent tud; de kend ostoba tökfilkó, — Kegyes engedelmével, fölség — viszonzá Ramin, — épen most akarom a porosz rendőrséget párisi mintára berendezni. Csakhogy egy kissé sokba fog kerülni. — Mennyibe? — kérdé a király kíváncsian. — A porosz nemzet becsületességébe, felség. A fiú el fogja árulni az apát, az apa a fiát, testvér testvérét, hit­vestárs hitvestársát. — Nem, nem! — kiáltá ingerülten az öreg Fricz, — in­kább becsületes népet akarok, mint jó rendőrséget. Inkább osto­baságot, mint gazságot. Maradjunk csak a réginél, Ramin. Felelős szerkesztő: Sza/bó Ig'n.áCZi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom