Eger - hetilap, 1893

1893-05-16 / 20. szám

158 golyfélék, Bajorország, Bajza József, Baktériumok, Balassa, Bal- ladá-ról, szólók, melyekhez még sok magyar históriai és etnog­ráfiai érdekű járul. A P. N. L. megjelenik 240 (három-négy ives) füzetben; füzetje hetenkint kerül a könyvpiaczra s ára 60 fillér = 30 krajczár. Megrendelhető a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság kiadóhivatalában. Kecskeméti-utcza 6. sz., va­lamint minden könyvkereskedésben. — Az Athenaeum Képes Magyar Irodalomtörténetéből (szerk. Beöthy Zsolt) megjelent a 4-ik füzet. Ebben Hegedűs István be­fejezi a Janus Pannoniusról és a humanistákról szóló tanulmá­nyát, azután Középkori könyvtáraink és a Corvina czim alatt dr. Sebestyén Gyula közöl egy nagyon érdekes czikket a könyv- irás és díszítés munkájáról, a régi könyvgyűjteményekről, főkép Mátyás király nagyhírű könyvtáráról, a Corvináról; végül a Cor- vin-kódexek ismertető jeleit s az elkallódott példányok vissza­szerzésének történetét mondja el. A következő czikkben Horváth Cyrill Középkori költészetünk czim alatt az e korbeli legendákat és egyházi énekeket s a legrégibb históriás énekeket ismerteti vonzó előadásban. Az utolsó czikkben Simonyi Zsigmond A kó­dexeknek mint nyelvemlékeknek ismertetését kezdi meg. A gaz­dag tartalmat húsz szövegbe nyomott kisebb-nagyobb illusztrá- czió díszíti: arczképek, a könyvirás és diszités jellemző példái, a középkori könyvtárak képei, kódex-szövegek (Margit- és Ka- talin-legendák, Szabács viadala, a beszterczei szójegyzék stb.) Külön mellékletül: a brüsseli Corvin-Missale első lapjának Atta- vante, e hires könyvdiszitő, szép rajza és a Thuróczi króniká­nak egy lapja van Mátyás király ifjúkori arczképével. — A Ké­pes Irodalomtörténet 20 füzetre van tervezve s igy egy szép erős kötetet fog adni. Minden füzet ára 40 kr. — Előfizetés leg- czélszerübben 10—10 füzetre 4 írttal, az Athenaeum könyvkiadó­hivatalához vagy bármely hazai könyvkereskedéshez czimezhető. — Jókai Mór diszkiadásának ötödik füzete is szétküldetett ez örökbecsű emlék-kiadás előfizetői közt. Ezen vállalatot is leg­melegebben ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Minden füzet ára 40 krajczár. Előfizetést 4 írttal elfogad minden könyvkereskedés, valamint a kiadótársulat (Athenaeum könyvkiadó-hivatala, Buda­pest Ferencziek-Tere 3.) — Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapesten, Mu- zeum-körut a Nemzeti-színház bérházában megjelent Knorr Alajos „Önügyvéd“-je ötödik kiadásának 4-ik füzete, mely­ben folytatja az okiratok kellékeinek ismermertetését, szól az okiratok kiállításánál alkalmazandó tanúkról; felsorolja azokat az okiratokat, melyek közjegyzői kényszer alatt állanak, neveze­tesen azokat az okiratokat, melyek bizonyításnál csak mint köz­jegyzői okiratok használhatók, a jogügylet érvényességéhez meg- kivántató közjegyzői okiratokat. Ezután ismerteti az okiratoknál használandó bélyeg és illeték iránti törvényeket és szabályokat, közli a fokozatos bélyeg-illetéki táblázatokat, melyek az okira­toktól járó s értékarányához képest emelkedő bélyeg-illetékek ki­számítására szolgálnak; a bélyeg- és jogilleték-mentesség eseteit is, a közvetlenül lerovandó illetékek szabályait. Ismerteti a köz­jegyzői intézményt, a közjegyzőnek hivatását, működését, eljárá­sát okiratok felvételénél, másolatok, fordítások, névaláírások, könyvkivonatok hitelesítésénél, okiratok előmutatása időpont­jának bizonyításánál, értesitvények kiállításánál, váltó óvások­nál, okiratok és értéknemüek őrizeténél; szól a közjegyzői di­jakról, közli a közjegyzői díjszabályzatot; okiratok felvételéért váltók és kereskedelmi papírok óvásáért, készpénz és értékpapí­rok ideiglenes őrzéséért, a közjegyző állandó munkadiját megha­talmazásoknál, okiratok másolatainak, kereskedelmi könyvek ki­vonatainak, fordítások, névaláírások hitelesítéséért, hagyatéki leltározásért, tárgyalásért, vételár felosztásért, gondnoksági és zárlati esetekben teljesített összeírásokért, bírói megbízásból teljesített cselekményekért járó díjazások szabályait; szól a köz­jegyző felelősségről s ezzel az okiratok általános kellékeinek is­mertetése befejezést nyer. Az egyes okiratok közül első sorban szól a nyilatkozatokról, különösen az elismervényekről és nyug- tatványokról és felhoz 14 irománypéldát; felmondásokról 7 iro­mánypéldával; bizonyítványokról és bizonyítványok bélyegmen­tességéről. — E bő tartalmú füzet ára 30 kr. — Hol legyen az 1848/9-iki orsz. ereklye-muzeum? Az 1848/9-iki ereklyék aradi múzeuma fölkérte Kozma An­dor nőtársunkat, hogy Turinba utazva, kérje ki Kossuth Lajos­nak ajánló véleményét arra nézve, hogy hol legyen az 1848/9-iki országos ereklye-muzeum? Kossuth nagy hazánkfia kijelentette, hogy erre vonatkozó véleményét már kinyilvánította Kreith Béla grófhoz intézett ama levelében, amelyben határozottan roszalja azt, hogy vannak egyesek, akik csakis az ország fővárosába illő országos ereklye-muzeumot vidéki városban akarják létesíteni. És igy az 1848/9-iki dicső szabadságharczunk emlékgyüjtemé- nyének palotája Kossuth és az egész ország véleménye szerint a fővárosban kell, hogy létesüljön. — Ezzel kapcsolatban megem­lítjük Kreith Béla grófnak ama hazafias elhatározását, amely szerint a saját tulajdonát képező 1848/9-iki ereklye-gyűjtemény teljes értékének nagyobb részét (40—45 ezer frtot) a vidéki hírlapírók részére létesítendő nyugdij-alapra hagyományozza az esetben, ha e gyűjteményt a közoktatásügyi minister az ország számára megvásárolja. Ezt pedig Csáky Albin gróf, közoktatás- ügyi minister megígérte. Kreith Béla grófot e nemes elhatározá­sára, saját kijelentése szerint, leginkább az indította, hogy e gyűjtemény létesítésén kivül, még számos közhasznú eszméinek érvényesülését a vidéki hazafias sajtó készséges közreműködése és támogatása által véli létesíthetni. Apróságok. A veszedelmes szomszédság. A zsúfolásig tölt omnibuszban egy ur ült, aki folyton szi­varozott. Mellette egy falusi paraszt foglalt helyet, aki nyugta­lan, aggodalmas mozdulatokat tőn, valahányszor a szivarozó úr szivarjáról a hamvat leverte. A paraszt e különös viselkedése mindenkinek föltűnt. Azt hitték, hogy a dohányfüstöt nem szen­vedheti. Végre a paraszt imigy szólitá meg szivarozó szomszédját-. — Uram, nagyon . . nagyon helyesen tenné, ha . . ha nem dohányoznék. — Nos, miért ne? — mondá a szivaros úr gúnyosan moso­lyogva — kendnek talán boszantja az orrát a szivarfüst? Ez itt dohányzó kupé, s igy nekem senki se tilthatja meg itt a szi­varozást. — Tudom, tudom, kedves ur, — hogy önnek itt a dohány­zást senki sem tilthatja meg. Ilyesmi eszem ágában sincs. Nem is azért mondtam, hanem csak azért, mert . . . mert — tetszik tudni — egy zsák puskaporom van itt az ülés alatt. A szivarozó úr egyszerre holt-halványnyá lett, s eszeveszet­ten dobta ki égő szivarját az ablakon. A paraszt pedig egyik közelebbi megálló helyen, előszedve az ülés alól — krumplival telt zsákját, hamiskás mosoly- lyal köszönté a társaságot, és sietve hagyta oda az omnibuszt. Joachim, mint korcsolyázó. Világhírű hegedűművész hazánkfia, Joachim József, ki ez idő szerint Berlinben él, fiatalabb éveiben, tudvalevőleg, hosz- szabb ideig élt Hannoverában, mint udvari hangversenymester, s kiváló kegyencze vala György királynak. Bár a királyi udvar­nál is nagy tekintélyben részesült, az 1866-iki politikai zavarok miatt jónak látta, egy kitérjedettebb művészi körutat tenni, mely oly fényesen sikerült, hogy Joachimot Londonban, Párisban, Bécs- ben ma is a világ első hegedűművészének tartják. Mikor Hannoverába került, mindenképen ügyekezett az ottani szokásoknak hódolni, s miután a hannoverai előkelő társaság télen át a legnagyobb előszeretettel űzte a jégsportot, Joa­chim is neki bátorodott, s a korcsolyázók közé vegyült, hol az elegáns fiatalság rögtön a legnagyobb előzékenységgel fogta kö­rül a közkedveltségü művészt. Minthogy azonban Joachim csakhamar elárulta, hogy a művészet e neméhez édeskeveset ért, nyomban gondoskodtak róla, hogy egy ügyes korcsolya-mestert adjanak melléje, aki nagy buzgalommal hozzá is fogott a maestro alapos kitanitásához, ugv, hogy Joachim csakhamar neki vágott, hogy a jégen, tanítója támogatása nélkül, egy pár korcsolyafordulattal kísérletet tegyen. De a kísérlet ugyancsak balul ütött ki, mert mindjárt a legelső fordulónál kisiklottak a lábai alula, s Joachim termetes teste hatalmas puffanással nyúlt végig a sima jégen. Korcsolyatanitója rögtön segítségére sietett, s miközben lábra segítette, ilyetén feddő szókat intézett a vakmerő Joachimhoz: — Hát minek megy annak a jégnek olyan vaktában, ked­ves konczertmajszter uram? Vagy azt gondolja, hogy a korcso­lyázás is olyan könnyű mesterség, mint a hedegülés? mi? Felelős szerkesztő: Szabó

Next

/
Oldalképek
Tartalom