Eger - hetilap, 1893
1893-05-02 / 18. szám
142 az első dijat (1 drb. 10 koronás arany) Göndör Gábor VIII. oszt. tan., másodikat (2 diszkötésü könyv) Hunyor Sándor VII. oszt. tan., a harmadikat (6 míílap) Márton János VII. oszt. tan. vitte el. Ezután az alelnöki búcsúzó és az intézet igazgatója ft. Kassuba Domokos lelkesítő beszéde után a gyűlés az igazgató ur lelkes éljenzése között oszlott szét. — Gyászhir. Városunknak egy érdemekben őszült, közkedveltség s becsülésben állott polgárát kisértük a múlt pénteken, f. évi ápril hó 28-áu az örök nyugalom helyére. — M u r á u y- váry (Limpreeht) János, Hevesmegyének sok éven át buzgó tisztviselője, utóbb Egerváros nyugalomba vonult rendőrfőkapitánya, életének 79-ik évében, hosszas szenvedés után, f. é. apr. hó 27-én elhunyt. A boldogult temetése a mondott napon az egri polgárság általános részvéte mellett ment végbe. — Murányváry (Limpreeht) János az 1814-ik évi decz. hó 24-én született. Iskolai tanulmányait az egri gymnásiumban, s az érs. lyczeumban végezte. Jómódú ember lévén, egyelőre csupán a gazdálkodásnak, s kiváló kedvtelésének: a vadászsportnak élt; s mint a megye legelső Nimródját, és legyőzhetetlen ezéllövőjét a megye előkelő urai, kik a vadászat nemes sportját szenvedélylyel űzték, rendkívül kedvelték annyira, hogy a boldogult fiatalabb éveiben csaknem folytonosan a hevesmegyei gentry körében élt. Bold. Murányváry János 30 éves korában házasodott meg, nőül véve a mocsolyási s kisgyőri kincstári erdőbiró leányát: Kerekes Jankát, kivel boldogul élve, derék családot alapított. — Utóbb Hevesvármegye csendbiztossá választotta meg, mely minőségében az ország legerélyesebb, s legrettenthetlenebb komiszáriusainak hírében állt. Valódi réme volt a megye futóbetyárjainak, kik közöl nem egy hírhedt zsivány a Murányváry János keze által került hurokra, s a félelmes „Három kereszt“ alá. — Az 1848/9-iki szabadságharezban mint nemzetőr szolgálta hazáját, s az egri nemzetőrcsapattal részt vett a ráczok ellen Temerin és Járeknél, valamint utóbb Schlick ellen Kassánál folyt harezokban. — A szabadságharcz gyászos leveretése után, az absolut uralom alatt Mnrányváry János is áldozata lön ama gyalázatos árulkodásnak, mely őt, társaival: Csiky Sándorral, Dombrády Lászlóval, s több másokkal együtt súlyos börtönre hurczoltatta, melyből csak két évi s két havi nehéz szenvedés után szabadult meg. Bold. Murányváry János utóbb a városnál nyert mint tisztviselő alkalmazást. Elébb két ízben is mezei rendőrkapitány volt. Utóbb két éven át, mint szőlődézmaváltsági biztos működött; mig később városi rendőrfőkapitánynyá lön, mely tisztét, mint egyéni hajlamainak, s korábbi foglalkozásának is legjobban megfelelőt, évek hosszú során át nagy erélylyel, s ügybuzgósággal töltötte be, mindaddig, mig előhaladott kora, s megrongált egészsége nyugalomba vonulni késztette. — Bold. Murányváry János fiatal éveiben szemrefőre való, délezeg termetű, s megnyerő külsejű ifjú ember lévén, a megyei nemes fiatalság között is előkelő szerepet vitt; s valahányszor király-, nádor-, vagy föherczegjárás alkalmából a megyei nemesség disz-bandériummal vonult ki a magas vendégek fogadására, Murányváry János is egyike volt a bandérium vezéreinek. Mindig is büszkeséggel emlegette a boldogult, hogy ő fogadta a hevesmegyei bandérium élén, mint csapatvezér, István főherczeg nádort, mikor Egerben járt, még pedig ékes latin dikczióval. — Bold. Murányváry János olvasott ember volt, s mint ilyen, kedvteléssel foglalkozott az irodalommal is. Lapunknak, az „Eger“-nek mindvégig hűséges barátja s szorgalmas munkatársa volt, s t. olvasó közönségünk mindig szívesen olvasta lapunkban a boldogulttól, az ő ósdi, de zamatos és minden izében magyaros stílusában irt eleven dolgozatokat. A boldogult mindig ígérte, hogy meg fogja Írni lapunk számára csendbiztosi s rendőrkapitányi rendkívül érdekes élményeit s tapasztalatait, melyek megyetörténelmi tekintetben is becseseknek ígérkeztek vala. Sajnos, hogy e jó szándéka kivitelében, az utóbbi években rohamosan hanyatlott testi erői, s imént bekövetkezett halála meggátolták. — Nyugodjék békével! — Lapunk szerkesztősége a boldogult emlékezetének szentelt e sorokban teszi le sirhalmára a baráti kegyelet szerény koszorúját! — A Ludovika akadémia tisztképző tanfolyamában az 1893/4-iki tanév kezdetével betöltendő gr. Buttlerféle alapítványi helyek közöl egy hely Hevesvármegye ajánlata folytán lévén betöltendő, ez ügyben a megye községe a f. é. april hó 25-én tartott évnegyedes rendes közgyűlésén határozott, mely alkalommal az öt pályázó közöl szavazás utján, nagy szótöbbséggel Posgay Kázmér rendes jelöltül, pótjelöltül pedig Mátyás Aladár lett megválasztva. — Vivő tanfolyam. Desewffy József torna-tanár s vivó- raester Kassáról Egerbe érkezett, s itt saját lakásán a „Hungária“ szállóban hat hétre terjedő vivő tanfolyamot szándékozik nyitni. Desewffy József előkelő vivómester hírében áll, s mint okmányai igazolják, a vívásban való oktatási módja igen ügyes és alapos. Melegen ajánljuk e sportot kedvelő nemes fiatalságunk figyelmébe. — Gyászhir. Salzer Ferencz, nyugalmazott katonai számtanácsos, ki évtizedekig volt városunk lakója, s itt szélesebb köröknek volt kedvelt ismerősük, — mint lapunkat értesítik, — f. é. apr. hó 25-én elhunyt Meránban. — „Egertől Woerishofenig és vissza“. Irta Várady Gyula. Eger, érs.-lyc. nyomda. 1893. E czim alatt hagyta el a sajtói a napokban egy csinosan kiállított munka, melyből lapunk az „Eger“ már megelőzőleg közölt bővebb részleteket, ezúttal pedig a woerishofeni fürdő-életet mutatjuk be tárczánkban. „A jó bornak nem kell ezégér“ — tartja a magyar példaszó, s ez nagyon ráillik a fönczimzett munkára, mely egy kiváló műveltségű, sokat tanult, s müveit társas körökben forgott fiatal ember tollából eredt, aki e szép tulajdonai mellett élénk megfigyelő, tapasztalatait ügyesen felhasználó, s élményeit eleven, vonzó, élvezetesen mulattató, s tanulságos modorban leiró képességekkel is bir egyszersmind. Erről pedig mindenki alapos meggyőződést s egyszersmind nem mindennapi szellemi élvezetet szerezhet magának, aki a derék könyvet megveszi, amit részünkből is a legmelegebben ajánlunk. Szerintünk mellőzhetetlen e mű megszerzése kivált azoknak, akiket valamelyes komolyabb baj Kneipp atyához, a woerishofeni gyógykezelésre utal. A mű Blay István fiatal egri könyvárusnál, s szerzőnél is (érs. lyceum) kapható. — Uj zenemüvek. Blay István szorgalmas fiatal könyv- kereskedőnk e napokban előfizetési fölhívást bocsátott ki Szent- királyi Ödön, Hevesmegye aljegyzőjének legközelebb megjelenendő zenemüveire. A külön-külön kiadásban, díszes kiállítással megjelenendő müvek czimei a következők: 1. „Hevesmegyei csárdás.“ Ajánlva dr. Kállay Zoltánná szül. Jankovics Katalin főispánná úrnő ő mlgának. — Ára 80 kr. — 2. „Mariska- csárdás.“ Ajánlva Eiszenmann Oszkár né, szül. Lehóczky Mária úrnő ő nsgának. — Ára 80 kr. — 3. „Verpeléti emlék.“ Csárdás. Ajánlva Siposs Antal urnák. — Ára 1 frt. — 4. „Egri jurista-csárdás.“ Ára 60 kr. Ez utóbbi mű tiszta jövedelme az egri jogász-segitő egyesület alaptőkéjének gyarapítására fordittatik. — Akik mindanégy zeneműre egyszerre fizetnek elő, azokat 3 frt 20 kr. együttes ár helyett, 2 frt 50 kr. mérsékelt áron rendelhetik meg. Minden egyszerre beküldött 8 előfizető után egy tiszteletpéldánynyal szolgál a kiadó. — Szén t királyi Ödön neve, mint zeneszerzőé, kivált megyénk területén, már is kedve- zőleg ismeretes. Eddigelé megjelent zenemüvei közkedveltségben részesültek, s a czigány-zenekarok utján a szélesebb közönség köreiben is el vannak terjedve. E müveket általán magyaros zamatos stilus, jó Ízlés és fülbemászó dallamosság jellemzi. Á zongorára irt ez újabb zenemüveket, melyek már a közelebbi napokban meg fognak jelenni, jó lelkiismerettel ajánlhatjuk zongorázó müveit közönségünk becses pártoló figyelmébe. Az előfizetési pénzek beküldésének záros határideje f. é. május hó 20-a. — „Beniczkyné válogatott regényei“ czim alatt jeles regény- irónőnk müveiből a Singer és Volfner előnyösen ismert budapesti könyvkiadó ez ég által megindított füzetes kiadásból legújabban a 13-ik füzet jelent meg, mely „Az anyajegy“ czimü igen érdekes regény folytatását foglalja magában. Beniczkyné Bajza Lenke regényei sokkal ismertebbek müveit olvasó közönségünk előtt, semhogy magasztalásra szorulnának. Itt tehát csak azt emlitjük meg, hogy e müvek e füzetes kiadás rendkívüli olcsósága által (egy füzet 25 kr.) még a kevésbbé vagyonos osztály által is könnyen megszerezhetők. Megrendelhetők könyvárusi utón is. — „A fogadalom“ czim alatt igazán bájos franczia regény jelent meg a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytár legújabb köteteként. Szerzője Jeanne Schultz, mely német haugzásu, elsassi név alatt a mai Francziaország egyik legszellemesebb asszonya rejtőzik. A regény eredetileg névtelenül jelent meg a Revue des Deux Mondesban, ebben az annyira kényes és válogatós folyóiratban, és mindenki azt hitte, hogy az öreg Feuillet ajándékozza meg a világot az ő nőiesen gyöngéd szellemének egy újabb termékével, mely a Szegény ifjú története és Egy nő naplójának összes fényes tulajdonságait egyesíti magában. De nem, a Fogadalom mégis valami más, valami meghatározhatatlanul, de érezhetően eltérő és uj nyilatkozott meg, valami, a mi a maga üdeségével, pajzánságával, csintalanságával majdnem csalhatatlanul mutatott rá a — nőre. És mikor a Fogadalom könyvalakban, de még folyvást névtelenül jelent meg, senki előtt sem volt
