Eger - hetilap, 1893
1893-04-25 / 17. szám
130 Város IV. négy. Rend. tagok: Keller József, Devera János, Kiss Imre, Kasszán Imre. — Póttagok: Mile János, Brozi- csevics Ferencz, Vadassy Kálmán, Bárdos György. Hatvan I. négy. Rend. tagok: Bodó Antal, Lang László, Bayer Henrik, Biró Benjámin. — Póttagok : Barna István, Tóth Antal, Szabó György, Kelemen János. Hatvan II. négy. Rend. tagok: Farkas András, Csuto- rás László dr., Katinszky Gyula, T »tli Bernát. — Póttagok: Kelemen András, Bóta Márk, Zi mányi György, Gaál Mihály. Hatvan III. négy. Rend. tagok: Okolicsáuyi Lajos, Pos- gay Antal, Tóth Csepregny Ferencz, Halász Ferencz. — Póttagok: Kovács András, Luspay Kálmán, Péró János, Kormos József. Hatvan IV. négy. Rend. tagok: Csepreghy Ferencz, Török Sándor, Altorjay Sándor, Mdczer András. — Póttagok: Tóth Csepreghy András, Visontai Ignácz, Pelle György, Kelemen Antal. Felnémet hi négy. Rend. távok: Horánszky Bernát, Ho- ránszky Márton, Horánszky Sándor, Farkas Kálmán. — Póttagok: Urbanovics Simon, Nagy Gáspár, Vas István, Kelemen Miklós. Czifra-Sáncz négy. Rend. tagok: Nagy Bernát, Elek Márton, Galovics Ignácz, Koncz János. — Póttagok: Böbék András, Pallagi András, Kormos Ferencz. Ma ki ár I. négy. R*md. tagok: Saad Henrik, Róth Zsig- mond, Maczki Emil, Jobbágyi István, Tomázi János. — Póttagok: Liptay Mihály, Bóta János, László Tóbiás, Liptay András, Török János. Maki ár II. négy. Rend. tagok: Nánássy Ferencz, Barta József, Lepres András, ifj. Mózer Antal. — Póttagok: ifi. Csatlós Kovács Mihály, Karkncz József, Tóth János, Győiffy András. Az újonnan megválasztott 50 városi képviselő közöl: a magasabb műveltségi osztályhoz tartozik: 16; a kereskedő s iparos osztályhoz: 20; a földmives osztályhoz 14. Heves vármegye. Az „Eger“ legutóbbi számában tüzetesen ismertettük ama közgazdasági viszonyainkra nézve igen navy fontosságú, terjedelmes munkát, mely „Magyarország földbirtokosai. Az összes, száz holdnál többel biró magyar birtokosok névsora, a tulajdonukban levő földterületek mi- velési ágak szerinti feltüntetésével,“ czim alatt e napokban, megjelent. A nagy szorgalommal egybeállitott munkát az országos magyar gazdasági egyesület adta ki. Az 1200 nagy IV-rét alakú lapra terjedő munkában, mint említők, a földbirtokosok statisztikája m<gyék és járások szerint van névsorosan egybeállitva. Mindegyik megyét egy rövid statistikai s közgazdasági monográfia vezeti be, melyeket Németh József földművelésügyi magy. kir. miniszteri fogalmazó állított egybe. ígéretünkhöz képest itt közöljük Hevesmegye e rövid monográfiáját, s a műnek megyénk közbirtokossági viszonyaira vonatkozó fontosabb és érdekesebb adatait: Heves vármegye fekszik a Tisza balparti vidékén az éjszaki szélesség 47°26’—48°; lO’-és a keleti hosszúság 37°18’— B8°40’között. Éjszakról Nógrád és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagy-Kun-Szolnok és Pest, nyugotról Nógrád vármegyével határos. Ejszaki részét a Mátra és Bükkhegység foglalja el. Az előbbiben a Tárná, az utóbbiban az Eger folyó tágabb völgye húzódik éjszak déli Irányban. Déli fele 200 métert, ezen felének keleti része 100 métert meg nem haladó mely síkság, s a nagy alföldi medenczének része. Hegyes részén a siliká- tok uralkodók; sik részének talaja a lősz. Terii ete 3878.35 Q km. Lakosainak száma 233,785. Magyar: 230, 450; német 1568, tót, 1079; egyéb nyelvű 688. Mezőgazdasági viszonyok. Az összes 655.812 kát. hold területből 30, 918 kát. hold terméketlen. Szántóföld 316, 941 kát. hold, kert 7553, rét 57,905, legelő 100,924, nádas 15o7, szőlő 14,752, erdő 120,004 kát. hold. A mezőgazdasággal foglalkozók száma: 45,912 férfi, 10,617 nő. Földbirtokos (földműves) 21,000, férfi, 2349 nő; béilö 119 férfi, 3 nő; tiszt 226. mérnök 2, gépész 47, szolga 16,003 férfi, 63 nő, napszámos 3897 férfi, 1384 nő, családi kisegítő 10,018 férfi, 6818 nő. A 100 holdon felüli birtokok területe: 404,511 kát. hold. Ezek közül 1000 — 5000 kát. holdig van 99 birtok, 5000—10,000 kát. holdig 7; azon felül 1. A legutolsó állatösszeirás szerint az állatlétszám a következő volt, magyar fajta szarvas marha: 47, 769: idegen fajta: 5395; az elsőnek 71.85%-éka a kis-, 28.15%-éka a közép- és nagybirtokos, — a másodiknak 56.95%-éka a kis,- 43.04%-éka a közép- és nagybirtokos kezén. Ló: 34,282; 90.59% a kis-, 9.41% a közép- és nagybirtokos kezén. Szamár és öszvér 879: 13,79% kivételével kisbirtokos kezén. Sertés; 71,822; 66.4% a kis-, 23.6% a közép és nagybirtokos kezén. Juh: 212, 847 ; 9.09% kivételével közép és nagybirtokos kezén. Szarvasmarha- tenyész-irány: eredeti magyar fajta. Nagyobb állattenyészetek: Jaulusz Ferencz berni tehenészete Puszta-Adácson; Karsay Albert borzderes és pinzgaui tehenészete, poland-china sertéstenyészete és franczia irányú merino-juhászata Puszta-Nagy-Telken; Graefl Jenő magyar gulyája Poroszlón, Braun Jenő pinzgaui tenyészete Heréden ; lőrin- czi Hoffmann Jakab pinzgaui, és innthaú tenyészete Lőrinczin; Fáy József merinó-juhászata Ecséden; Schlichter Izidor innthali tenyészete Apczon; br. Fechtig Imre igás-ló-tenyészete TiszaAz „EGER“ tárczája. Megbotlott a Pegazusom... Megbotlott a Pegazusom Lába A minap, hogy a Helikont Járta. És azóta meg nem bírni Véle. Nincs múzsafi, a ki hozzá Féine. S mintha talán féket tennék Rája, Szép sörényét haragosan Rázza. Pedig máskor csillagokon Át hat, Rohan, repül, nem ismerve Gátat. Szétvág mindent, mi útjába Akad, Hacsak nem a szent forrásból Fakad. Felsőbbség, dij nem uralg ő Rajta, Repül, száguld, mert ösztöne Hajtja. Nem is csoda... Nemes vér az Anyja. Hitvány zabla sohasem volt Rajta. Mikor szülte Kasztália Partján, Mosoly ült a múzsasereg Ajkán. — Repülj lovam fellegeken Újra, Hadd mosolygjon az a kecses Múzsa. Jer, törüld ki szeméből a Kényét, Hagyjuk másnak ezt a silány Földet. Sok itt a bú, hej sok itt a Bánat, Durva göröngy megsebe/i Lábad. ... Nem is tudom, hogy történt ez Eset, A mi rajta — sajnos — de meg Esett? Tán valami szolgaszellem Járt ott, Vagy valami füzfafélét Látott ? ... Félek nagyon, — én Istenem — Hátha Szamár csontba ütközött a Lába ? ?. *) Deres. Fürdöi-élet Woerishofenben, — Mutatvány Várady Gyula „Egertől Woerishofenig és vissza“ ez. közelebb megjelent munkájából. — Woerishofeni időzésem második hetében, ismerőseim egyikétől kaptam levelet. Előkelő állású, vagyonos, igen jó fiú ő, ki ifjúságának egész rózsatermő szakát, idestova 10 év óta, azzal tölti el, hogy — szövi és rombolja egyik házassági tervét a másik után. Nyáron át jóformán mindig „házasságban utazik;“ bekóborolta már a világ minden divatos fürdőjét, s a nyár virágainak hervadásakor ő ideálokkal, arczképekkel s gondosan lepréselt rózsákkal megrakodva tér haza. A telet aztán azzal tölti, hogy a nyárról álmodik. Sorra veszi azokat az etherikus, finom lényeket, kiknek egyik-másik bájos tulajdona szivében nyomot hagyott s sokan lévén ilyenek, a sok szép és nemes sajátságból összerak egy eszményi, bűbájos, *) Ha talán valaki megbotránkoznék a diesériádákon, melyekkel Pegazusomat illettem, — nyugodjék meg abban, hogy a ezigány is a maga lovát dicséri. Különben Pegazusom szemeláttára s fülehallattára Írtam e verset, s azért magasztaltam oly kegyetlenül, hogy megengesztelödjék. Még most is félek, hogy egy ilyen botlás még: — s nem indít többé. özerzö.
