Eger - hetilap, 1893

1893-04-11 / 15. szám

15-ik szám. 32 -ik év-folyam 1893. április 11-én, Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 „ 30 „ Egy hónapra — „ 45 „ Egyes szám — „ 12 „ EGER. Hirdetésekért: minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 30. szám. a Szabóféle ház) Bauer H. az „Eger“, előfizetési s%hirdetési irodája, (Széchenyi-utcza, pósta-éptilet), Szolcsányi Gyula és Blay István könyvkereskedése, s minden kir. postahivatal. — Hirdetések előre fizetendők. Hiv. hirdetések egyszeri köziósdija 1 frt 30 kr. A gyümölcsészeti kormánybiztos Egerben. Molnár István, a budai országos vinczellér-iskolának fő­igazgatója, Magyarország gyümölcsészeti ministeri biztosa, Bosznia és Herczegovina gyümölcsészeti kormánybiztosa, és a földmivelés- ügyi minister hivatalos lapjának, a „Gryümölcskertész“-nek fő- szerkesztője f. hó 6-án, Baranyai István — megyénk közgazda- sági előadójának kíséretében városunkba jött azon czélból, hogy Eger város gyümölcsészeti viszonyait tanulmányozza — és az ér­dekeltekkel tartandó értekezleten érintkezve, tájékozást szerez­zen az eddig elért eredményekről és az ezután követendő eljárá­sokról, hogy Eger város és vidékének, melynek a város kereske­delmi központja — gyümölcsészete a mai kor színvonalára emel­tessék — azaz annyira fejlesztessék, hogy az megszűnjék mint­egy műkedvelői szórakozás tárgya lenni — és valóban az emberi munkaerőt bőven fizető közgazdasági foglalkozássá váljék. F. hó 7-én reggel 7 órakor a ministeri biztos űr azzal kezdte meg működését, hogy a Borászati Egyletnek az uj kaszárnya mel­letti telepét szemlélte meg, s az ott feltüntetett eredmény fölött megelégedését fejezte ki. Egynémely észrevételeivel és tanácsai­val azonban, melyeket a telep érdekében mégis megtett, meggyűlt a baja a telep felügyelőjével, Cs. Tóth Ferenczczel, ki egri pol­gár létére nem igen akart meghajolni a franczia tudomány előtt, hanem a maga álláspontjához szívósan ragaszkodott, a növényi élettant is a maga módja szerint magyarázván. Onnan átrándul- tak az urak a városi bizottság kezelése alatt álló telepre — az ott tett észrevételeinek is majd a kezelő bizottság hasznát veendi. — Kár, hogy a fajok jegyzéke nem volt kéznél, igy a ministeri biztos azok iránti kérdései kielégítő felelet nélkül maradtak. A városi telek megtekintése után a László János képezdei tanár kezelése alatt álló faiskola képezvén a szemle tárgyát, itt az anyafák sűrűsége általánosan helytelennek nyilváníttatott. A tanitóképezdei faiskola megtekintése után az ut az egri főkáptalan kőporosi szőlője alatt az Almagyar és Kőporos közötti völgyben a sikhegy felé vezetett. A síkhegyi völgy bejáratánál megakadt a társaság — mint Herkules a keresztuton: balra az Almagyar kis síkhegyi völgyének végén szép nyári lakban csá­bitó lélekerősitő szűrt és főtt (cognac) jó egri nedv és egyéb a fáradt test lankadó erejét felüditő élvezetek; jobbra a fáradságos küzdelem, a bő tanulmányt és tapasztalatot nyújtó nagy Sikhegyen. A ministeri biztos ur mégis csak jobbra hajtatott, bizonytalan időre halasztván a talán kerülőn is elérhető élvezeteket. De volt is kö­szönet benne, egészen el volt ragadva a látottaktól, és ki is je­lentette, hogy ily nagyszerű gyümölcsfa-vegetációnak az ország­ban nem látta párját. Különösen az igen finom fajtájú körtefák óriásai keltették fel bámulatát. S mikor Braun Károly szőlő­jén át, mindig csak gyalog, a nagy Eged még most is, végpusztu­lásában, régi nagyságát sejtető, látványa tárult elé, sajnálatát fejezte ki, hogy a szaktudomány mai állása mellett igen kevés a remény, hogy az valamikor régi értékét visszanyerhesse. Mel­lette elhaladva élénk figyelme tárgya volt, Premusics Fülöp ny. százados és Petravich Antal ügyvéd fáradságos iparkodása sző­lőjüknek helyreállítása körül. De hiába, az ember sorsát el nem kerülheti. S bár rende­sen csak a rósz nem szokott tágítani — a jó nem igen veszi üldözőbe az embert, — most az egyszer a jó nem tágított — és mihelyt a társaság a nagy egedi kapaszkodóból lebocsátkozott, ott fogadta a vendégszerető házi ur Yolf Károly szívélyes „Isten hoztá“-val — és annak remek gunyhójában pihent a fáradt test, és nagy élvezettel fogyasztó ez azelőtt hiába került sziverősitőt. Ezen élvezetnek igen rövidre szabott ideje volt, mert már délután 2 órára volt az értekezlet tartása kitűzve, s azért sietni kellett. Délután szép számú hallgatóság részvéte mellett folyt az értekezlet, melyen a miniszt. biztos úr a polgármester által tör­tént bemutatása után röviden megmagyarázván idejövetele czél- ját, kérdést intézett a hallgatósághoz Egerváros gyümölcsészete iránt, mire Ruzsin Félix piacz-biztos ecsetelte az egri gyümölcs­kereskedés viszonyait. — Szerinte már most is következtethető, hogy a gyümölcstermelésnek nem lehet panasza, hogy terményei vevő nélkül maradnának, s ha nem nagy az export, csak is annak tulajdonítandó — mert nincs mit exportálni. Azonban nemcsak a mennyiségre, de a minőségre is súly volna fekte­tendő. Kár, hogy épen e szakbeli kereskedelmi osztály nem volt az értekezleten képviselve — nem tudjuk miért — de alkalma­sint sokat tanulhatott volna az értekezlet tőlük a világ-piacz igényeire vonatkozólag. Hogy még milyen primitiv, minden tervszerű öntudatos irányt nélkülöző helyzetben van a mi gyümölcsészetünk, leginkább ki­tűnt ezen értekezlet lefolyása alatt. Nem volt megállapítható, hogy tulajdonképen mely fajok vannak leginkább képviselve az egri piaczon. Sok mindenféle mondatott, de sok szónak is csak egy a vége — és a vége az lett — hogy a szőlészeti bizottság és a borászati egylet vegye kezébe az ügyet — és gondoskodjék oly- képen az egri piacz terményeinek megállapításáról, hogy idősza- konkint a piaczon megjelenő gyümölcsökből egy gyűjteményt küld a ministeri biztos urnák tanulmányozás és megállapítás végett. Ez által legalább azon helyzetbe jut e város közönsége, hogy saját termény eivel megismerkedik és elnevezéseit megta­nulva az ide látogató szakemberekkel megérthetik egymást. De ha már a fajok és a helyes termelési irány meg lesz­nek állapítva, annak életbeléptetésére okvetlenül szükséges gyü­mölcsfakészlet és annak teremtésére — egy ugyancsak ideiglenes jellegű, de terjedelmes faiskola. Arra nézve is megállapodott az értekezlet, illetőleg elvállalta a polgármester a kezdeményezést

Next

/
Oldalképek
Tartalom