Eger - hetilap, 1892
1892-05-31 / 22. szám
171 táplálékban részesülnek aratásig, a mikor azután egy kis ocsura fogják őket; továbbá olyan betegségek tizedelik, felezik, sőt semmisítik meg az aprójószágokat, a melyeknek egyszerű és olcsó orvosságát a szakértők már régen kitalálták és sikeresen alkalmazzák. Biztatásunkat azonban senki se magyarázza oda, hogy mi éghajlatunk alatt elcsenevészedő, kényes természetű s idegen fajokkal való kísérletezést ajánlunk. Az nem az egyszerű, tisztán haszonra termelő feladata; azt sem ajánljuk, hogy valaki holmi agyafúrt, ki nem próbált költőgépekkel és csodaszerekkel tegyen kísérleteket. A fentebb említett szakirodalom termékeiben elegendő, a gyakorlat által jónak és czélszei'ünek bizonyult tanítást s útbaigazítást nyerhet az érdeklődő, a melyek alapján teljesen szolid és reális módon rendezheti be jövedelmező baromfitenyésztési üzletét. E soroknak nem lehet czélja ez irányban útmutatásokat adni. Szándékunk csak az volt, hogy mezőgazdáink figyelmét felhívjuk ezen igen fontos és hasznos termelési ágra, mert meg vagyunk győződve, hogy ennek felkarolása sok gazdát juttatna tekintélyes jövedelemhez s úgy városunk, mint a vidék közjólétet rendkívül előmozdítaná a virágzó baromfitenyésztés. E téren szép feladat várna a hevesmegyei gazdasági egyesületre is, a mely ha kezébe venné az ügyet, bizonyára rövid időn nagy sikereket mutathatna föl. („B.“) Különfélék. — Az egri érsek újabb adománya Dr. Samassa József egri érsek úr ő exja — mint a bpesti lapokból értesülünk, — a rodos- tói Rákóczy-templom restaurálási költségeihez 200 írttal járult. — Albori Jenő csász. és kir. altábornagy, hadosztályparancsnok Miskolczról, az Egerben állomásozó közös hadseregbeli hadcsapatok hivatalos megszemlélésére, a múlt vasárnap, f. máj. hó 29-én az esti vonattal városunkba érkezett, és Zsendovics József apátkanonok ő nsga vendégszerető házához szállt. — A koronázási jubileum megünneplése az egri főgymnásium- ban. 0 Felségök, a király és királyné dicsőséges megkoronáz- tatásuk századnegyedes jubileumát a cist.-rend vezetése alatt álló egri katb. főgymnásium tanártestülete s intézeti növendék- sége, közelgő jun. hó 8-án, esti 6 órakor készül megünnepelni. Az ünneplés programmja a következő: 1* „Isten áldd meg a magyart.“ Hymnusz Kölcsey F.-től. Dallama Erkel F.-től. Teljes zenekar-kísérettel énekli az egri főgymn. ifjúság énekkara. 2. „Hungária tűnődése szabadságharczunk lezajlása után.“ Szavalja Ri dar esik Miklós, főgymn. tanuló: 3.* „Csak gyönyörű nemzet. . .“ Palotásitól. Vegyes-kar. Előadja az ifj. énekkar. 4. „A koronázás jelentősége s alkotmány szempontjából fontossága, kapcsolatban a jubiláns nappal.“ Felolvassa Ledniczky Ipoly, főgymn. rend. tanár. 5.* „Prolog“ Gounod „Romeo és Julia“ dalművéből.“ Zenekari kísérettel énekli a főgymn. ifjak énekkara. 6. „Hymnusz,“ Vörösmartytól. Szavalja Göndör Gábor, főgymn. tanuló. 7.* Király-induló, Huber Károlytól. Vegyeskarra átírta Sz. I. Teljes zenekar-kisérettel előadja a főgymn. ifjúsági énekkar. — A koronázási jubileumot az egri áll. reáliskola is különös fénynyel készül megülni. Junius 7-én este az iskolaépület ki lesz világítva. A tulajdonképeni ünnepély jun. 8-án az ünnepi mise után fog megtartatni az intézeti nagy rajzteremben (2. emelet) a következő programúi szerint. 1. Hymnus Kölcsey — Erkeltől, énekli az ifjúság. 2. Igazgatói megnyitó s kapcsolatosan ő felsége a király életnagyságu képének leleplezése. 3. Ünnepi beszéd, mondja Bergmann Ágost tanár. 4. Hymnus Vörösmarty M.-tól, szavalja Sko- pecz B. 2. oszt.-beli tanuló. 5.) Honfidal Petőfi — Dopplertől, énekli az ifjúság. Ezen ünnepély fénypontját bizonyára azon művészi kivitelű olajba festett kép fogja képezni, melyet az intézet rajztanára, Kiss A1 aj os akadémiai festő készített s ajánlott fel nagylelkűen ezen hazafias alkalomból a reáliskolának. — Junius 7-ikére (kedvezőtlen időben jún. 9-ére) nagyobb iskolai kirándulás van tervezve, melynek részleteit lapunk jövő számában közöljük, ügy az ünnepélyre, mint a kirándulásra a tanulók szüleit s a tanügy iránt érdeklődő t. ez. közönséget ezennel tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Hymen. Szombaton díszes esküvő volt Egerben a ref. imaházban. Dr. Hódy János gyulavári községi és uradalmi orvos esküdött örök hűséget Lipcsey Lidikének, L ip csey Péter kir. közjegyző kedves leányának. Az esketési szertartást S a r- kadi Nagy István kunhegyesi ref. lelkész végezte, ki gyönyörű beszédet mondott. Az esküvőt fényes lakoma követte a menyasz- szony szülei házánál, hol jelen voltak a nagy kiterjedésű Lipcse y-család számos tagja s a vőlegény rokonai. — Gyászistentisztelet. A hevesmegyei 1848/9-es honvédegylet, néb. Klapka György honvéd-tábornok, a magyar szabadságharcz egyik legkimagaslóbb hős vezérének lelki üdvéért, tegnap, f. máj. hó 30-án d. e. 10 órakor, a minorita atyák templomában ünnepélyes gyászistentiszteletet tartott, melyen a rendház főnöke, ft. Supka Béla perjel celebrált. Gyászmise alatt az egri koszorús dalkör zengette, szokott szabailletőleg árnyékát három napig kergetni, holott neki esze ágában sem volt itt lenni iu corpore suo. Lett persze ekkor vidám kaczagás. * Egy alkalommal Karlsbadban fürdőzött körülbelül tizedma- gával, lévén mind magyarok. A fürdő sükeres használata után a gyönyörű vidék kisebb pontjaira kirándulásokat tettek a honfiak. Egy ízben, midőn Fr. J. történetesen távol volt a magyar társaságtól, a többi kilencz egyértelmüleg elhatározta, hogy másnap a közellevő gieszhübeli forráshoz rándulnak ki, friss pisztrángot ebédelni és a világhírű vízből inni. Észrevették azonban, hogy Fr. J. nincs köztük. Ekkor egyikök azon inditványnyal állott elő, hogy okvetlen meg kell kérdezni a frátert is, vájjon beleegyezik-e, mert igy hozza ezt magával a Karlsbadban megállapított magyar alkotmány. Erre azonban a következő megjegyzést tette egy másik honfitárs: — Hiszen ő sohasem ront el semmiféle közmegállapodást, sőt ő az, ki összeszedett és egyetértésben összetart itt bennünket, és sokszor sóhajtva kívánja: bárcsak otthon is igy együtttartanánk, ne pedig viszálkodnánk . . . tehát ő most is velünk fog tartani és nem mond ellene tervünknek. Éppen e heves vitatkozás közben érkezett meg Fr. J., s előadván neki az ügyet, szavazatát kérték. 0 kigyelme pedig igy szónokolt vala: — Ha mind a kilenczen egy véleményen vagytok, akkor nem is volnék igazi magyar, ha ellenzéket nem képeznék veletek szemben; tehát tiltakozom az ősi virtus ily elkorcsosodása ellen, és ellene mondok a határozatnak, mert otthon nálunk nincs példa rá, hogy tiz darab magyar egy véleményen legyen ... No de azért mégis elmegyek veletek nemcsak Gieszhübelbe, hanem a mennyországba is szívesen és örömmel. Persze hogy megéljenezték. „Balkézre.“ A jogosított ferde házasságoknak, vagy, mint hazánkban némely helyen mondják: „bagó-házasságoknak“, melyeknél nyomban jogérvényesen kimondatik, hogy a nő és a gyermekek csak részben élvezik a törvényes házasság által szerzett jogokat, egy sajátságos fajtája az úgynevezett morganatikus házasság, mely az uralkodó fejedelmi családoknál néha napjainkban is előfordul. A „morganatikus“ kifejezés az ó-gót nyelv „mor- gion“ szavából származik, mely „korlátozást“ jelent; azt fejezi tehát ki, hogy az ilyetén házasság csak korlátolt érvényességgel bir, vagy mint nevezni szokták: „balkézre kötött házasság." Eleve megjegyezzük, hogy az e fajta házasságkötéseknél egyátalán nem tartozik az esketési szertartáshoz, hogy az illető uralkodó, vagy fejedelmi lierczeg az esküvőnél a balkezét nyújtsa mennyasszonyának, mint ezt igen sokan tévesen hiszik, mert a balkéznek az ilyetén házasság rítusához semmi köze. Mindazál- tal nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az e módon megkötött házasság, minden más házasság kötését kizárja. A balkézre kötött (morganatikus) házasság ép oly jogérvényes, mint a jobb kézre kötött házasság, s az elébbi csupán azt jelenti, hogy a morganatikus házasság által a nő és gyermekek nem részesülnek az uralkodó család ama törvényes jogaiban, melyeket az uralkodó, vagy uralkodó herczeg rangbeli házassága a nőnek és gyermekeknek biztosit. De régidőktől fogva nemcsak valamely uralkodó ház fejedelmi tagjainál van szokásban a balkézre kötött házasság, hanem előkelő nemesi (herczegi, grófi, bárói) családoknál is, s a porosz polgári jog, mely Nagy Frigyes alatt szabályoztatott, a balkezű házasságot a tisztviselőknek is megengedte, ha erre nézve alapos okok merültek fel; s az említett törvény ide vonatkozó ren*
