Eger - hetilap, 1892
1892-01-12 / 2. szám
zonyitása képezte, hogy e három jeles tulajdon nélkül, v aló (lila g tökéletes nő, nem is képzelhető. A darab szerzője az angolkisasszonyok egri kitűnő tanárnői-karának egyik kiválóan jeles tagja, s előadásában a benső növendékek közül: Baloghy Bella, Gedeon Anna, Kolossy Ilona, Kovacsóczy Ilonka, König Ilona. Mertz Margit, Nánásy Erzsiké és Pácz Mariska — szerepkörüket korrekt szavallás és előadás mellett, mindannyian meglepő ügyességgel s tökélylyel betöltve — vettek részt. Úgy a 1 egkövet. előbb igénynek is teljesen megfelelő ízléses szinpad-diszités, mint különösen a darabban előforduló egyházi- és világi kitűnő ének részletek, s köztük első helyen: a remek „Avé Maria!“ duett, melyek a szép szánni elitt-községet szűnni nem akaró taps-viharra ragadták, a jelenlevők előtt feledhetlenné tették e minden fölött, kedves s minden részletében kitünően sikerűit ünnepélyt, melyből folyólag: városunk háláiéit, szivű közönsége nevében, dicső véd- szentnőjének évfordulati-ünnepe alkalmából, mi is, m i n d e n gondolható boldogságot kívánunk a nagy érdemű s mélyen tisztelt Eöriöknő ö nagyságának. — Hymen. Mednyánszky Sándor, az egri ügyvédi kar egyik előkelő tagja, egri birtokos, a múlt napokban váltott jegyet Brand Gizela kisasszonynyal, Brand István magy. áll. vasúti igazgatósági felügyelő kedves és kiváló műveltségű leányával, dr. Párvy Sándor egri kanonok ő nsga unokahugával. Szivünkből kívánunk tartós, zavartalan boldogságot t. barátunk nemes frigyéhez. — Tisztujitás a törzskaszinóban. Az egri törzs-kaszinóban a tisztujitás az alapszabályok értelmében, titkos szavazólapok utján a múlt szerdán, f. jan. hó 6-án ment végbe, illetve az e napon tartott tisztújító közgyűlésen hirdettetett ki a beadott s összeszámolt szavazatok eredménye, amely a következő: Beadatott összesen 99 szavazó iv. Megválasztattak igazgatókul: Petravich Bertalan. Babócsay Sándor, Kosa Kálmán. Könyvtár-bizottsági tagoknak : S z a b ó Ignácz. dr. Kerekes Ai véd. dr. S z o 1 c s á n y i Hugó. Könyvtárnoknak: B á n h id y Gyula. Ügyésznek: dr. P á s z- tor Bertalan. Pénztárosnak: Székely János. Számvevőnek: Okolicsányi Lajos. Jegyzőknek: ifj. Simonyi Károly, dr. Schwartz (Setét) Sándor, Szabó Béla. Választmányi tagoknak: Horváth József. Berkó Aladár, Grónay Sándor, Imre Miklós, Halász Ferencz, Babies Béla, Kovács Kálmán, Kap ács y Dezső, Hám Gyula, Mednyánszky Sándor, id. Simonyi Károly, Hunyor Sándor, Mártónffy László, dr. Fry József, Petra vies Ferencz, dr. Briinauer Ambró, Dalnok y János, dr. Kállay Árpád, Lug a László, Sze d er ké n y i — Igen, éppen most kezdődik a német opera; felelt a pinezér. — Ügy? És mit adnak ott? — Szöktetés a Szerailból. — Úgy ? Pompás. — Igen csinos darab. Válaszolt megint a pinezér. Ki is irta csak? Ejnye. . . Mozart nem várta be, hogy kitalálja a pinezér (a bejelentő ezédulát sem rakták akkor tüstént az ember orra alá, hogy megtudják. kivel van dolguk), hanem úgy, a mint volt, ment egyenesen a színházba. A földszintre váltott jegyet s megállt hátul, hogy senki se vehesse észre. Csakhamar azonban magára vonta a közönség figyelmét. Majd tetszését fejezte ki egyes részeknél, majd elégedetlenségét. Zsörtölődött, morgott, mikor a karmester nem helyes tempót vett, vagy az énekesnő nagyon czifrázta az áriáját: mert ki nem állhatta a fölösleges czikornyát. Érdeklődése nöttön nőtt, felhevü- lésében végre egészen a zenekarhoz ment s majd halkabban, majd hangosabban dörmögött, ha valami nem tetszett neki. A körülállók furcsa pillantásokkal mérték végig; nem tudták elgondolni, vájjon nem háborodott-e az a kopott felöltojü, igénytelen formájú emberke. Végre jött Pedrillo áriája. Vagy a partitúra nem volt helyes, vagy a karmester akart okoskodni, hogy kijavítja az eredetit, elég az hozzá, hogy e gyakran ismétlődő szavaknál: „Csak a gyáva csügged el“, a második hegedűk Dist játszottak D helyett. Mozart most már nem tűrhette tovább. Majdnem hangosan kiáltotta oda a második hegedűknek. — A teremtettét! Nem vesztek mindjárt D-t? Az egész zenekar oda fordult. Néhány zenész megismerte öt. Nándor. Indítvány folytán S zu Irányi János, az egyesület egyik legrégibb, legbuzgóbb s legtevékenyebb tagja, ki mint igazgató- társ számos éveken ár. ritka tapintattal, nagy lelkiismeretességgel, s odaadással vezette egyesületünk ügyeit, s csupán megrongált egészségi viszonyai kényszeritették, hogy a mostani tisztujitás elül kitérjen, valamint Eötvös József, szintén egyike az egyesület legrégibb s az egyesület érdekei körül legtöbbet fáradozott tagjainak, s ki több mint másfél évtizeden át foglalatoskodott, mint az egyesület pénztárosa, az intézet terhes és nagy felelősséggel járó pénzügyeivel, — közlelkesedéssel örökös tiszteletbeli igazgatókul választattak meg. — Tisztujitás az uj kaszinóban. Az uj kaszinó szintén a múlt héten fejezte be a tisztujitást. a következő eredménynyel: elnök : Hube r t*1i János ; alelnökök : Zsendovich József, B o x i- c hév ich Lajos; igazgató: He in József; pénztáros: dr. Szolcsányi Hugó; jegyzők: László János, Nagy László, gr. Zichy Károly; számvevő: dr. Dem kő György; könyvtáros: Sivampel József; választmányi tagok és pedig a polgári osztályból: Babies Béla, Baloghy Aladár, dr. Fekete Ferencz, Hellebronth Mihály; dr. Kállay Zoltán, Kovács Kálmán, Michalek Manó, Patak Antal Répássy László, Szabó Ignácz, T ö r ő c s i k József, Török Konstant, W e i d 1 Gyula, Wind István, zalabéri Horváth Béla. A tényleges tisztikarból, és pedig a 60 sz. csász. s kir. Appelgyalogsorezredből: Biasiu Simon, Fiedler Henrik báró: Nagy László, Rezni cek Emil, Horvátit István, sárosfai Bittó Gyula, Vörös István, Blaha Vilmos. A magy. kir. honvédtisztikarból: Kállay Sán- don, Tahy Márton; Subich Ferencz, Sáfrán Géza. — A szegénysorsú tanulókat iskolai könyvekkel segélyzö főgymnasiumi ifjúsági könyvtár javára az intézetben, m. é. deczem- ber 2. és 30-án rendezett „felolvasó s kamarazenei estélyeknek,“ ngs. és ft. dr. Koz ina Károly prépost-kánonok úr 10 frt. kegyes adományával együtt, 71 frt. 50 kr. jövedelme volt, mely némi (nyomdai stb.) kiadások levonásával, a mondott könyvtár takaréktőkéjéhez csatoltatott. Könyvtárnok. — ..A jurista-bál“-ra, — mely a jövő szombaton f. hó 16-án fog megtartatni — minél közelebb érünk hozzá annál lázasabban fognak az előkészületek. Mint értesültünk úgy Eger város mint a vidék szép számban lesz képviselve. Jegyek a Köllner L. utódai gyógytárában és Szolcsányi Gyula könyvkereskedésében előre válthatók. Erre hirtelen elterjedt az egész színházban a hir, hogy itt van Mozart. De még most jött a hadd el hadd. Az énekesek nem akartak kimenni a színpadra. Különösen B. asszony, aki a szőkét játszotta, vesztette el bátorságát. Az igazgató meg volt rökönyödve. Sehogy sem birt színészeivel. Végre a karmesternek mentő gondolata támadt. A közönség már zúgolódott. Fölkereste tehát magát Mozartot, bemu- tatá magát s megkérte, segítsen a dolgon. Mozart fölment a színpadra vele; egyenesen B. asszonyhoz. — Mit csinál madame? — szólt neki. Hiszen ön pompásan énekelt. De hogy jövőre még jobban menjen, hát én tanitom be önnek ezt a szerepet. Ezzel szent volt a béke. Soha sem adták úgy az operát, mint a következő felvonást. A berliniek ámultak-bámultak, mi lepte meg egyszerre a színészeket? Semmi, csak, hogy ott volt a szerző, a kinek hire már akkor élénken élt minden igaz zenekedvelőben, talán az egy Bécset kivéve, a hol oly kevéssé értették meg halála előtt. Mozart etrvik legnevezetesebb müve a „Requiem.“ Ez egyházi zenemüvének története is igen regényes. Mozart egy este lehangoltan ült megszokott zsöllyeszékében, midőn lakása előtt hintó állott meg. melyből egy idegen űr szállott ki. aki .a maestroval beszélni kívánt. Egy előkelő kinézésű, idős úr lépett a szobába e szavakkal: — Egy magas rangú úrtól hozok önnek egy megbízatást, Mozart ur. — Kitől ? kérdő Mozart. * — Az illető ismeretlen akar maradni. — Jól van. A név nem határoz. Miben lehetek az illető urnák szolgálatára?