Eger - hetilap, 1892

1892-05-17 / 20. szám

157 ■egri főszékesegyházi kórusra, mint általán Eger városára nézve .is megtisztelő meghívást elfogadta. — Magyar ministerek. Néh. Baross Gábor, volt kereskede­lemügyi magy. kir. minister elhunyta alkalmából a Bp. H. egybe- állirja az alkotmányos magyar felelős ministerium statistikáját mostanáig. Az 1867-ik év febr. 24-ike óta, amikor Andrássy Gyula gr. kabinetje a kormányzást átvette, Baross halála nap­jáig, Magyarországnak 25-év, 8 hó és 15 nap alatt (hozzászá­mítva az 1848/9-iki Batthyány-ministeriumot is) 8 kabinetje volt: Batthyány, Andrássy, Lónyay, Szlávy, Bittó, Wenkheim, Tisza és Szápárv. A 8 kabinetben volt 51 minister, köztük 1 herczeg, 14 gróf, 6 báró, 30 pedig leginkább gentry. Az 51 ministerviselt Allamférfiuból 23 van életben; ezek közül 8 aktiv, 15 pedig szol­gálaton kívül; 28 elhunyt. Az elhunytak közöl mint aktiv minis­terek meghaltak: Eötvös József, b. Bedekovich Kálmán. Pauler Tivadar, Ráday Gedeon, gr. Szende Béla, Trefort Ágoston, Baross Gábor. A többi elhunyt volt ministerek: Andrássy Gyula, gr. Bartal György, Batthyány Lajos, gr. Deák Ferencz, Esterházy Pál herczeg, Festetich György, gr. Ghyczy Kálmán, Gorove István, Kemény Gábor b., Kerkápoly Károly, Klauzál Gábor, Lónyay Menyhért gr., Mészáros Lázár, Mikó Imre gr., Ordódy Pál, Pejacsevich Péter gr., Perczel Béla, Rajner Pál, Szemere Bertalan, Széchenyi István gr., Wenckheim Béla b. Ezek közül egy vértanú-halált halt: Batthyány Lajos gróf (1849. okt. 6.); Rajner Pál és Szécheny István gr. önkezökkel vetettek véget éle­tüknek. Szemere Bertalan az őrültek házában halt meg. Mészá­ros Lázár számkivetve halt meg Angliában 1858-ban. — Most aktiv ministerek: Szápáry Gyula, Bethlen András, Csáky Albin grófok, Fejérváry Géza báró, Jozipovich Imre, Szilágyi Dezső, ifj. Sz'i- gyény-Marich László és Wekerle Sándor. Ministerviselt államfér- fiaink közül életben vannak: Horváth Boldizsár (az utolsó az Andrássy-kabinetből), Kossuth Lajos, (az utolsó a Batthyány-ka- binetből), Orczy Béla b., Péchy Tamás, Simonyi Lajos b., Széchenyi Pál gr., Széli Kálmán, Szlávy József, Teleky Géza gr., Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Tóth Vilmos és Zichy József gr. — „A középiskolai reform Szerbiában“ czim alatt, Ke­mény Ferencz, !az egri állami alreáliskola tudós igazgatója, közvetlen tapasztalatok alapján igen érdekes és figyelemre méltó tanulmányt irt a szomszéd szerbkirályság középoktatási állapo­tairól. A tanulmány, mely először az „Egyetemes közoktatásügyi Szemle“ folyóiratban látott napvilágot, közelebbről külön lenyo­matban is megjelent, s a Szolcsányiféle könyvkereskedésbeu 20 krért kapható. Áz érdekes és tanulságos füzetet, melynek árából befolyó összeget a derék szerző az egri reáliskola se­gély-alapjának javára szánta, — melegen ajánljuk a művelt olvasó közönség, s főleg a szakférfiak becses figyelmébe. — „Frater Josephus adomái, ötletei, és jellemvonásai. Elcse­vegi Noviczius Gaudenczius.“ E czim alatt hagyta el közelebbről a sajtót egy papi adoma-gyűjtemény, a “Pater Hilarius“ és „Frater Jucundián“ hasonló adoma-gyűjtemények szellemes szerzőjétől. Az uj gyűjtemény méltó pendantja s foly­tatása a fönebb említett czimek alatt megjelent, s közkedveltség­ben részesült papi adoma-gyűjteményeknek. A 108. XVI. rét lapra terjedő érdekes és mulattató könyvecske ára — fűzve 1 frt 50 kr. csinos vászonkötésben 2 frt. Megrendelhető Babik József tanítóképző tanárnál Egerben (érsek, lyceum.) — A kegyencz regény két kötetben, irta Sudermann H., for­dította Tábori Róbertné. A nagynevű német iró, akinek „Becsü­let“ czimű drámáját, a magyar közönség is a legnagyobb elisme­réssel fogadta, jelen művében a 48-as forradalom utáni Németor­szágot ecseteli megkapó színekkel. A történet egy németországi kis városnak keretében játszódik le, de a milyen remekül jelzi a szerző alakjait, bátran mondható, hogy az egész kornak képét festi. A cselekmény maga annyira érdekfeszitő, hogy kevés újabb regényt lehet vele összehasonlítani. Megjelent Singer és Wolfner könyvkiadásában és a két kötetnek ára csinos vászonkötésben 1 frt. — „A szibériai ólombányákból“ czim alatt ritkaságszámba menő, rendkívül érdekes könyv jelent meg Budapesten, a „Pal­las“ irodalmi és nyomdai részvénytársaságnál, amilyenhez fogható nem egyhamar tűnt fel a könyvpiaczon. A kötet Vaszilij Jaksza- kovnak, a III. Sándor czár megöletésében való bünrészesség czi- mén örökös kényszermunkára Ítélt orosz tanárnak, a számkive­tés útjában és a szibériai ólombányákban, uton-utfélen talált pa- pirrongyocskákra, ólomdarabkákkal titkon irt leveleit és rajzait tartalmazza, amelyek megrázó dolgokat közölnek az olvasóval az orosz igazságszolgáltatásról, a számüzöttekkel a számkivetés ut­ján és az ólombáuyákban való vérlázitó bánásmódról s egyálta­lában az oroszországi állapotoknak a müveit világ előtt a leg­utóbbi időkig sükeresen titkolt legsötétebb részleteiről. Vaszilij Jakszakovot tiz esztendővel ezelőtt, 1882. január elején egy gaz­dag fiatal orosz hölgygyei történt esküvője után a lakodalomból kihivatta s menyasszonyának és a lakodalmas népnek tudta nél­kül mindenféle ürügy alatt a rendőrségre csalta az orosz titkos rendőrség három kiküldött tagja. Itt belökték egy czellába, tes­téről a frakkot letépték s kezét-lábát békóba verték a börtön­szolgák. Nem is igen hallgatták meg védelmét, hanem egy levél alapján, amelyet Kibalcsies nihilista, a czár megöletésénél hasz­nált bombák készítője intézett volt hozzá, halálra Ítélték. A bün­tetést a czár életfogytig tartó bányamunkára változtatta. Jaksza­kovot, aki azt állítja leveleiben, hogy ő nem volt nihilista, leg- többnyire gyaiogszerrel, a számiizöttek karavánjához lánezolva, Szibéria keleti részének ólombányáiba tolonczolták. Két eszten­deig dolgozott a bányában, de nehéz sorsát nem bírta tovább, hanyatló ereje megtörött s a boldogtalan ember kiszenvedett a nélkül, hogy övéitől elbúcsúzhatott volna. Leveleit Baikaliev György, egy nálánál jóval fiatalabb elitéit hozta magával, akinek sükerűlt megszöknie s az iratokat egy nemrégen Budapesten tar­tózkodott ismerőséhez juttatnia. Ez az utóbbi az iratokat magyar­ra fordította s három levelet néhány hóval ezelőtt közzé is tett egyik fővárosi napilap hasábjain. A többi iratok, mintegy huszon­három levél, a most megjelent kötetben először látnak napvilágot. Jakszakovnak majd nejéhez irt, majd a jelenlegi czárhoz intézett megható levelei ezek, miknek olvasása közben leírhatatlan érzés vesz erőt az emberen. E!őadja ezekben a levelekben elfogatásá- nak, elitéltetésének, az útba eső fogházakban és az ólombányák­ban kiállott szenvedéseknek a részleteit, oly elevenen, oly köz­vetlen bensőséggel és mégis nemes, emelkedett hangon, amint csak egy kiválóan képzett, melegszívű ember irhát a szenvedé­sek hatása alatt. Megismerteti az olvasóval azt a nagy lelki átala­kulást, amelyen elfogatása után keresztülment; érdekesen fejte­geti a Romanovok kormányrendszerét, a nihilizmus czélját, okait, egész filozófiáját s ismeretlen, uj eszméknek egész tárházát nyitja meg az érdeklődő előtt. A könyv különféle fejezetekre osztva adja ezeket a leveleket. A fejezetek czimei itt következnek: Ártatlanul elitélve. — A Romanovok kormányrendszere. — A ezári koszt ára. — A nihilizmus bölcsészete. (Négy levél.) — Szibéria kapujánál. — A krasznojarszki jégtemető. (Két levél.) — A bánya- börtönben. — Az ólombányákban. (Két levél.) — A nihilisták titkos Írása. — A szökevények. — A pétervári rendelet. — Az utolsó levél. — Bevezetésül és befejezésül Jakszakov életének, halálá­nak és iratainak a történetéről van két közlemény a kötetben. A kötet díszesen van kiállítva. Jakszakov 7 eredeti rajzának és kéziratának másával ellátva s ára 1 frt. Kaphatni minden könyv- kereskedésben. — Színészet. Hal may Imre, a miskolczi színház igazga­tója, ki az idei nyári évadra is megkapta szinkörünket, jól szer­vezett dráma-, népszínmű- s operette-társulatával már a közelebbi napokban megérkezik Egerbe, s megkezdi előadásait. Halmainak a múlt évről előnyösen ismert derék társulata azóta több uj, ki­váló színi erővel frisült fel. Ezek közétartoznak: Ruzsinszky Ilona, operette- s népszínmű-énekesnő, kiről a vidéki lapok sok dicsérettel, s lelkesedéssel írnak, — Gyurmán Alice, ki, mint feltűnő tehetségű növendék, csak nem rég végezte a budapesti színi iskolát, — Szentessy Ilona, drámai anyaszinésznő, Kan- tay Teréz, operette-alt-énekesnő; — a férfiak közül: Kaza- linczky Antal, Szerdahelyi Ferencz operette-bariton, s népszínmű- énekes, Boros Endre, Szatmáry Lajos stb. Halmay társulata sa­ját gyakorlott zenekarral bir, mely a karmesterrel együtt 8 tag­ból áll. — Az igazgató által kiadott színi jelentés a nyári évad folyamán sok érdekes uj darab előadását Ígéri. Ezek közé tar­toznak : Nagy Galeotto, Ahol unatkoznak, Vadonban, Nóra, Arany halak, Doktor bácsi, Irma, az Elektra paródiája, Napam- asszony, színművek; — Tél és tavasz, Madarász, Kis molnárné, Olivette lakodalma stb. operettek; — Kis madaram, Siroki ro- máncz, Asszony nem számit, Szép Darinka, Illésmester, Robinson Crusoe, Postás Klári, Csikósok Bécsben, Szilaj betyár stb. újabb énekes népszínművek. — A bérletárak a tavalyiak. Bérletgyöj- téssel Rácz Gyula, a társulat ismert és kedvelt tenoristája van megbízva. — Elura-szinház. Annetelli S. „Elura-szinház“ czimen, ér­dekes és változatos gépszinházával még e nyár folyamán Egerbe készült, de, mint halljuk, a Halmay-féle színtársulat közelebbi megérkezése miatt, ez úttal itt, előadások tartására, sem a ha­tósági engedélyt, sem a színkört meg nem kaphatta. Annetelli

Next

/
Oldalképek
Tartalom