Eger - hetilap, 1892
1892-08-09 / 32. szám
255 pohárköszöntőket. Utánok mások is. — Aztán megeredt a táncz s tartott mig a Nap „jó reggelt“ nem köszönt. Kedves vendégünk, még 5-én és 6-án fog föllépni a „Felhő Klári“-ban és a „Madarász“ czimű operettben. — Mire e sorok napvilágot látnak, már akkor ezek „perfektum“-ok lesznek. Vajha bírhatnánk azon ígéretét, a kisasszonynak, hogy máskor is fog bennünket e szerencsében és élvezetben részesíteni. Bízvást táplálhatjuk a reményt, hogy a k.-a. édes benyomásokkal távozik Hevesről, habár zálogban itt kell hagynia kedves emlékét. Krakólca. — Gyászhir. Kovács Mihály festőművész, az „Árpád ^emeltetése“ czimü szép történelmi kép festője, a madridi SanFernando akadémia okleveles levelező tagja, f. aug. hó 4-én elhunyt. Kovács Mihály 1818-ban julius 25-én született Tisza- Abádon Hevesmegyében. Elemi iskoláit Kunhegyesen, gimnáziumi tanulmányait Pesten a kegyesrendiek gimnáziumában végezte s innen Orczy László báró támogatásával Bécsbe ment a művészi akadémiára, hol hat évet, azután Olaszországba, hol szintén hat évet töltött. Orczy László báró felfedezvén benne a művészi hajlamot és tehetséget, művészi tanulmányai utján egészen 1848-ig segélyezte. Az elhunyt majd Olaszországban, majd Rómában lakott s gyakran kirándult Florenczbe tanulmányútra Markó Károly tájfestővel, a ki bizalmas barátja volt. 1848-ban hazatért, később hosszabb ideig Egerben működött, a hol az érseki lyczeumban Bartakovics érsek műtermet bocsátott rendelkezésére. Kovács Mihály Egerben a müveit közönség körében is közkedveltségnek örvendett, s itteni számos barátainak társaságában tölté, — mint e sorok írójának mondá, — élete legkedvesebb, legboldogabb napjait. Itt több oltárképet festett vidékre. Itt festette 1854-ben Árpád emeltetését is, melyet a Magyar műegylet adott ki. Ez a szép mű ma is egyike a legkeresettebb müalapoknak. Kovács később Bécsbe tette át lakását, a hol igen sok megrendelése volt. 1859. után Párisba ment, s onnan haza térve, 1864-ben Spanyol- országba utazott. Sevillában és később Madridban folytatta pályáját. Itt megismerkedett Crivelli gróf osztrák és Werthern báró porosz követtel, kik megrendeléseikkel valósággal elhalmozták. Több eredeti müvet festettek vele s ezenkívül Murillo, Velasquez, Rubens és Rembrandt remekeinek másolásával is megbízták. A mestereket Kovács bámulatos hűséggel utánozta. A múzeumban megismerkedett Castro Petra ó-castiliai születésű festőmüvésznővel is, a kit 1867-ben nőül vett. Crivelli gróf három évre terjedő munkával bizta meg, s Bellaggióban, a Como-tó mellett levő híres Crivelli-villában, műtermet is rendezett be számára, de működését nem kezdhette meg, mert Crivellit Rómában, a hová időközben áttették, egy kilovaglása után szélhüdés érte s kiragadta az élők sorából. 1867 ben Kovács Budapestre költözött nejével, kiből igazi magyar nő váltuj hazájában. Itthon Kovács több arczképet festett. Lefestette egyebek közt a királyt és a királynét a miniszterelnöki palota számára, továbbá Deák Ferenczet, Bartakovicsot és Ipolyit többször, úgyszintén Tárkányi Bélát is, a kivel Egerben lépett szoros barátságba és a ki élte fogytáig hü Meczenása volt. Hagyatékában számos szép mű van. Négy becses kép a velenczei Szt. Márk belsejéről, több nagybecsű másolat történelmi müvek vázlatai, egy nagy eredeti An- tiope képe, mely a bécsi világkiállításon is feltűnt. Az elhunytat pénteken, e hó 5-én délután 4 órakor vitték ki Szentkirályi-ut- cza 40. szám alatt levő lakásáról a kerepesi-uti temetőbe, hol a főváros díszes sírhelyet engedélyezett számára. — Az egri dalkör által f. hó 7-én tartott nyári mulatság alkalmából felűlfizetni kegyeskedtek: Szele Gábor püspök, Párvy Sándor kanonok, Kovács Kálmán 10—10 irtot ; Begov- csevics Róbert, Imre Miklós 9 frt 80 kr.; Samassa János 5 frt; Katinszky Gyula, Zsendovics József 4 frt 80 kr; Hám Gyula, Zalár József 2 frt; Kovács Károly 1 frt 40 kr; Feuyvesy Sándor, Javornyik József 1 frt 20 kr; Angyal Irma, özv. Csató Józsefné, Dombay Tádé dr., Lukács Ferencz, Sztupka János 1 frt; — Engel Jakab, Eötvös József, Hebron Pál, Hibay György, Kelemen Ernő, Koncz Lajos, Kosa Miklós, Luga László, N. N.; N. N; N. N; N. N; özv. Pauerné Madarasy Vilma, Póka Zsig- mond, Szederkényi Nándor, Ury József dr., 80 krt; — Bergman Lajos 70 kr; — Balkay József, Hubert János, Matuszka Mihály, Nimcsevics Ferencz, Polereczky Jánosné, Ruzsin Bertalan, Schvarcz Dávid dr, Stephanovszky Ernő, Weisz József 60 krt; — Gesztes Lajos, Sztojanovics Mihály 50 krt; — Balázs Ig- náczné, Bátorfi Lajos, Biró Antal, Braun Károly, özv. Nánásy Gyuláné, Recse Dezső, Schvarcz Sándor dr, Vas Lajos, 40 krt; — Benyó Sándor, Horánszki Sándor, Horváth József, N. N., Török Konstant, 30 krt; — Bálványi Ferencz, Heicinger József, Légmán Imre, Krikava József, N. N., N. N., R. R., Sugár Samu, Vojtsek Béla, Szuhányi János, Tahy Mártonná 20 krt; — Re- sovszki Lajos 15 krt; — N. N., N. N., 10 krt. Fogadják a ne- messzivü adakozók a, dalkör hálás krszöuetét. Eger, 1892. augusztus 8. Fógel Ágoston, ellenőr. Székely János, h. dalköri pénztáros. — ítélethirdetés. A Juhász Sándor-féle rablógyilkosság ügyében az egri kir. törvényszék a múlt csütörtökön, f. hó 4-én hirdette ki a bűnösök előtt a bpesti kir. tábla ítéletét, mely, mint lapunk múlt számában említettük, Paulik Fekete Mártonra és Kis Bratko Istvánra nézve a halálos Ítéletet helybenhagyta; ellenben Bordács Gábort teljesen fölmentette a vád alul azon indoklással, hogy habár Bordács Gábor ellenében gyanuokot képez, hogy kérdéses időben Paulikkal együtt látták, hogy a kettős gyilkosság ideje alatt hollétét igazolni nem tudta, és a fogházból szökést kísérlett meg, azonban a vádbeli cselekményt tagadja és nála oly tárgy, mely a meggyilkoltak tulajdona volt, nem találtatott. — Fekete Paulik Márton daczos, kihívó tekintettel hallgatta végig az Ítéletet, azután engedelmet kért a törvényszéktől, hogy beszélhessen. Megkapván az engedélyt, egy hosszú mesét adott elő arra nézve, hogyan kerültek a Juhász S. pipái az ő kezei közé. Elmondotta, hogy ő azokat egy csinos asszonytól kapta, kivel Egerben kalaDdja volt. De a törvényszék ama kérdésére, hogy ki volt az a titokzatos asszony? nem tudott felelni. Meséje végén kijelenti fölebbezését s uj vizsgálatot kér. — Az öreg Kis Bratkot nagyon megviselte a fogság. Egészen összeesett, és siránkozó hangon jelentette ki fölebbezését. Bordács Gábor úgy látszik, már tudta fölmentését, mert vidám tekintettel lépett a terembe, s örvendve jelentette ki, hogy az Ítéletben megynyug- szik. — Á többiek is felebbeztek a kir. tábla ítélete ellen, Kása Szabó Samu kivételével, ki az ítéletben megnyugodott. Á kir. ügyész szintén föllebbezett. — Altorjay Sándor ügyvéd Bordács védője, fölmentett védencze azonnal való szabadonbocsátását kérte, kérelmét azonban a kir. törvényszék nem teljesítette, s Bordácsot a kúriai Ítélet megérkeztéig továbbra is vizsgálati fogságban tartotta. — „Mókázó nóták“ énekhangra és zongorára szerkesztette Szentirmay Elemér, kiadja a pesti könyvnyomda-részvény társaság. A csinos kiállítású eredeti két dal ára 60 kr. Kapható Blay István helybeli könyvárusnál. — Terményüzlet. (Sonnenschein V. terménykereskedő r. tudósítónktól.) A sürgős aratási munkálatok miatt, a behozatal heti vásárainkra még nem indult meg teljesen; a mi csekély termény piaczunkra jő, elsőrendű minőség mellett is nyomott árakon kél. Jegyzett áraink: t. búza 7.20—7.80; rozs és kétszeres 6.40— 6.80; árpa 5.20—5.40; zab 5.60—5.80; kukoricza (hiányzott) 5.20—5.60; fehér bab 5.20—5.60; tarka bab 4.50—5 frt mmkint. Felelős szerkesztő : Szalsó Ig^áCZ. Két jó házból való ifjút, valláskülönbség nélkül, gyakornokul elfogadunk. (139) 2-2 Kánitz Lipót és fiai. 10939. sz. tk. 92. Hirdetmény! Felhivatnak mindazok, akik Heves község határában a mátrai helyi érdekű vasút részvénytársaság számára kisajátított területekért járó és az 1888. május 12-én a hevesi vasúti állomáson hitelesített egyéni kimutatásban kitett kártalanítási összeg mennyiségére nézve ellenvetéseket tenni akarnak, vagy ezen összegekre bármi czim alatt igényt tartanának, hogy ezeket 1892. évi szeptember hó 10-ik napjáig ezen tkv. hatóságnál annál bizonyosabban bejelentsék, minthogy a később jelentkezők észrevételeire s igényeire semmi tekintet nem lévén a kisajátítási és kártalanítási összeg annak is azon mennyiségben fog kiadatni, a kinek nevére és mily összeggel az az egyéni kimutatásban ki van téve; a bekebelezett vagy felülkebelezett tételek pedig azontúl a kisajátított tételekről hivatalból le fog törültetni. Kelt Egerben, a kir. törvényszék tkv. hatóságánál 1892. évi augusztus hó 4-én. (147) 1* Búza Endre, kir. tvszéki biró.
